Dokumentumfilmet készített az OSZK az elsö magyar nyelvü szövegemlékröl és díszmásolatáról

A magyar kultúra napja alkalmából az M5 televíziócsatorna 2022. január 22-én, szombaton 21 órai kezdettel mutatja be a nemzeti könyvtár gyártásában megvalósult, „Látjátok feleim…” című 70 perces dokumentumfilmet. Az alkotás egyrészt bemutatja az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK)  MNy 1 (Magyar Nyelvemlék 1) jelzet alatt őrzött kiemelkedően becses kéziratát, a latin nyelvű Pray-kódexet és a kódexben lévő Halotti beszéd és könyörgést, az első összefüggő magyar nyelvemléket, másrészt végigkíséri a Ferenc pápának ajándékozott díszmásolat elkészítésének hosszú folyamatát. A film előzetese megtekinthető az OSZK YouTube-csatornáján és Facebook-oldalán is, ahol már több mint harminchétezren látták.

A Pray-kódex díszmásolata Magyarország Kormányának ajándékaként az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra hazánkba látogató Ferenc pápa számára készült, amelyet Áder János köztársasági elnök adott át a szentatyának 2021. szeptember 12-én.

A mestermű létrehozásának több hónapos folyamatát az OSZK Történeti Fénykép- és Videótárának munkatársai kamerával kísérték végig. A dokumentumfilm ezekből a felvételekből és a nemzeti könyvtár főigazgatójával, kutatóival, digitalizáló, könyvkötő és restaurátor szakembereivel, valamint a felkért közreműködőkkel forgatott interjúkból született.

A film kettős elbeszélésének egymásba fűzéséből adódó ritmikai váltások nemcsak a néző figyelmének ébrentartását szolgálják, hanem segítik az elhangzó ismeretek befogadását is. A Pray-kódexről és a Halotti beszéd és könyörgésről szóló tudományos-ismerterjesztő bemutatások mellett az OSZK-ban folyó digitalizáló munkáról és annak eredményeiről – az új szolgáltatásokról –, valamint a Pray-kódexnek az OSZK állományában elfoglalt helyéről és a Kézirattáról, illetve első összefüggő szövegemlékünk utóéletéről is hallhatnak a nézők. Az ismeretterjesztést és az OSZK sokrétegű gyűjteményének bemutatását egyaránt szolgálja az interjúkat illusztráló, a témához kapcsolódó mintegy másfélszáz dokumentum – a kódexektől, a metszeteken és a térképeken át a Pray-kódexről és a Halotti beszéd és könyörgés szövegéről készült részletfotókig. A készítési folyamat egyes részeinek látványos, számos közeli képet tartalmazó másféltucatnyi etűdjét – az OSZK zenei gyűjteményéhez szintén kötődő – Joseph Haydn-életmű két szimfóniájának részletei kísérik.

A forgatókönyvet 2021 májusában írták, a 23 órányi filmnyersanyagot június 15. és szeptember 9. között vették fel, a szerkesztés, a vágás és a rendezés munkálatai szeptember közepétől december első napjaiig tartottak. A dokumentumfilm producere Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója, forgatókönyvíró-rendezője Sudár Annamária, operatőre Ballagó Gergely, szerkesztő-vágója Hanák Luca.

A Pray-kódexről és díszmásolatáról

A felbecsülhetetlen értékű kézirategyüttest a pozsonyi káptalan adományozta a nemzeti könyvtárnak 1813-ban, és Toldy Ferenc (1805–1875) irodalomtörténész nevezte el Pray György (1723–1801) jezsuita történészről, aki 1770-ben először adott hírt róla. A Pray-kódex a 12. századi magyarországi egyházi kultúra egyik legfontosabb dokumentuma. A latin nyelvű liturgikus kódexben a magyarországi használatra szerkesztett sacramentarium – azaz a miséző pap könyörgéseit tartalmazó szerkönyv – után egyes misén kívüli szertartások (esketés, a templom alapkövének letétele, temetés) szövegei következnek. A Halotti beszéd és könyörgés, legkorábbi összefüggő magyar nyelvű szövegemlékünk a temetési szertartás végén, annak függelékében olvasható egy valamivel bővebb, latin nyelvű temetési beszéd kíséretében; a kódex 136. levelén.

A kézirategyüttes – több más, szertartástani és egyházjogi szöveg (például a Könyves Kálmán kori esztergomi zsinati határozatok) mellett – egyetlen fennmaradt középkori évkönyvünket, az Annales Posoniensest is tartalmazza, amely a 997 és 1203 közötti magyar történelemre vonatkozó, sok esetben csak innen ismert tudósítások forrása. Az államalapítás korának becses adatai közé tartozik többek között Géza fejedelem halálának, István király megkoronázásának és Gellért püspökké szentelésének az évszáma.

 A kódexben a hazai könyvfestészet salzburgi hatást mutató korai emlékeit, öt színezett tollrajzot is láthatunk, amely Krisztus kereszthalálát, sírba tételét, feltámadását és megdicsőülését jeleníti meg. A kézirat zenetörténeti szempontból is fontos mint a középkori „magyar notáció” és a vonalrendszeres reformkottaírás hazai alkalmazásának egyik legkorábbi darabja.

 A Pray-kódexet restaurátor szakember jelenlétében és szigorú állományvédelmi előírások mellett a nemzeti könyvtár digitalizáló központjában fotózták végig. A digitális utómunkák során az eredeti látvány visszaadására törekedtek, minimalizálva az optikai torzítást. A díszmásolatot különleges papírra nyomtatták.

Mivel a Pray-kódex eredeti kötése nem maradt fenn, s a pergameníveken található nyomokból csak a fűzés módjára lehet következtetni, az OSZK 2017-ben Magyar Örökség díjjal kitüntetett műhelyében több évtizede folyó kötéstörténeti és készítéstechnikai kutatások eredményeire alapozva és a nemzetközi analógiákat figyelembe véve készült el a díszmásolat kötésének korhű terve, majd kivitelezése. A kötéshez a kolostorokban alkalmazott korabeli anyagokhoz hasonlókat használtak a restaurátorok.

A díszmásolathoz magyar és spanyol nyelvű ismertetőszöveg is készült, amelyet – az egykorú írásképet tanulmányozva – könyvkötőmester rótt pergamenre lúdtollal. Az ismertetőt dupla bőrbordára fűzték, majd a kódexmásolathoz kötötték, így egységet képez a kötetet alkotó ívekkel. 
 
A könyvtestet nyolc milliméter vastag bükkfatáblák védik, amelyeket timsós cserzésű, színezetlen kecskebőr borít. A rézveretek és -csatok – a kötéshez hasonlóan – korabeli minták alapján, aprólékos munkával, kéziszerszámok segítségével készültek. A kötetet saját tervek alapján épített, fekete bőrrel borított és bordó hernyóselyemmel bélelt dobozban helyezték el, amelyet a kódexet illusztráló egyik tollrajz – a feszület – szintén kézzel festett másolata díszít. 

Oszd meg ha tetszett

JELENTöS KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGET IGÉNYEL A MAGYAR DIÓ

A magyar dió relatív koraisága és korábbi sikerei ellenére sokféle termesztési és piaci nehézséggel szembesült az utóbbi években. Az évekig kifejezetten jó áron értékesített és az európai piacon elsőként megjelenő magyar dió helyzete az elmúlt esztendőkben jelentősen megváltozott. Ezt a klímaváltozás okozta termesztési és növényegészségügyi problémák mellett a nagy diótermelő országok fokozódó, olcsó árukínálata okozta, ami kiszorította a magyar árut az európai piacról. Ezen kívül az aszályos időjárás miatt az egyébként is alacsonyabb hozamaink tovább csökkentek, és ez már nem teszi versenyképessé termelésünket a versenytársak két-háromszoros termésátlagaival szemben.

A korábbi pozitív piaci visszajelzések miatt a hazai diótermő terület folyamatos növekedést mutatott Magyarországon az elmúlt évtizedben. Míg tíz évvel ezelőtt alig haladta meg a 3 ezer hektárt, addig jelenleg 8 ezer feletti hektáron termelünk diót, melyből a termőkorú ültetvények területe mintegy 5-6 ezer hektár. Magyarországon az éves termés egy átlagos évben 7 ezer tonna körül alakul, míg egy igazán jó évjáratban elérheti a 10 ezer tonnát is. Az előállított dió éves elsődleges termelési értéke 4-6 milliárd forint.

Zöldség-GyümölcsfajDió (ha)
Bács-Kiskun megye369
Baranya megye164
Békés megye183
Borsod-Abaúj-Zemplén megye866
Csongrád-Csanád megye153
Fejér megye312
Győr-Moson-Sopron megye350
Hajdú-Bihar megye35
Heves megye159
Jász-Nagykun-Szolnok megye80
Komárom-Esztergom megye72
Nógrád megye129
Pest megye221
Somogy megye659
Szabolcs-Szatmár-Bereg3 726
Tolna megye259
Vas megye289
Veszprém megye104
Zala megye232
Összesen8 363

Az ágazat növekedésének hátterében alapvetően a dió korábbi jó piaci pozíciója és kedvező értékesíthetősége állt. Azonban a telepítések növekedésében jelentős szerepet játszott annak extenzívebb jellege, a relatíve alacsony tőke- és élőmunka-igénye. Ebben közrejátszott az a közkeletű vélekedés is, hogy a kiskertek diófái vagy a vadon termő fák mindenféle gondozás nélkül képesek valamilyen szintű termést produkálni. Árutermelő ültetvények esetében ez azonban sok jelenlegi vagy potenciális diótermelőt vezethet tévútra.
A jövőben csak azok lesznek versenyképesek, akik magas szintű szaktudás, jó tőkeellátottság, magas színvonalú termesztéstechnológia és kiváló gépesítettség mellett folytatnak diótermelést.

A magyar dió általában kiváló gyümölcsméretet produkált az elmúlt években, az átlagos termésátmérő nagyobbrészt elérte a 32-36 mm-t. A klímaváltozás hatására azonban az utóbbi években ez csökkent, ami negatív hatással volt a hozamokra és a piaci árakra is. A dióbél esetében legértékesebb árunak a feles dióbél számít, a negyedes dió már alacsonyabb értéket képvisel, legszerényebb áron pedig a törött bél értékesíthető. A termékek „átváltásánál” fontos arányok, hogy egy kilogramm betakarított nedves, nyers dióból hozzávetőlegesen 0,7 kg osztályozott, száraz héjas dió képződik (a 30 százalékos tömegveszteség a szárítás miatti jelentős vízelvonásnak, valamint a léha és gyengébb minőségű, sérült szemek kiválogatásának köszönhető). Továbbá 1 kg száraz héjas dióból 30-35 dkg dióbél nyerhető.

Az utóbbi években tapasztalt klímaváltozás mellett a növényvédelmi problémák is jelentősen befolyásolták a dió hazai termeszthetőségét, így csökkent a koraiságból és a minőségből adódó korábbi előnyünk. Jelentős változás történt a világ diópiacán is, ahol nagymértékű termelésbővülés következett be az USA, Kína, illetve – a déli féltekén – Ausztrália és Chile termelésében. A korábban legnagyobb dióimportőr, Kína mára már exportőri pozícióba került. Mindezek következtében óriási importnyomás alakult ki az európai piacon. Ebben a folyamatban Magyarország piaci pozíciója gyengült, a héjas dió exportunk harmadára esett vissza, évi 1,5 ezer tonnáról 500 tonna alá. A dióbél exportunk még kedvezőtlenebbül alakult, mivel az a negyedére esett vissza, 2 ezer tonnáról 500 tonna körüli értékre. Ezzel egyidőben a dióbél importunk is jelentősen emelkedett, a korábbi 600 tonnáról 1,2 ezer tonnára, elsősorban Ukrajna irányából.

A jövőben kulcskérdés lesz a dióburok-fúrólégy elleni védekezés, ami komoly termesztéstechnológiai szaktudást, tőkét, valamint gépi-technikai hátteret követel meg. Az ezzel nem rendelkező termelőknek nem sok esélyük lesz megvédeniük termésüket a károsító ellen, aminek a vadon termő és a házikerti diósok sajnos már áldozatává váltak. Ez hosszabb távon a kínálat további visszaeséséhez vezethet. Pozitívum azonban, hogy a tavalyi évben már felhasználási engedélyt kaptak olyan növényvédelmi készítmények, amiket a nyugat-európai diótermelők is használnak ültetvényeik megvédésére.

A nehéz helyzetben lévő hazai diótermesztés megmentése, hasonlóan más gyümölcsfajokéhoz, jelentős kutatás-fejlesztési tevékenységet igényel. Erre a Nemzeti Agárgazdasági Kamara társszervezetekkel, kutatóintézetekkel és a hatósággal közösen komplex fejlesztési javaslatot készített a kormányzat részére, annak érdekében, hogy jövőben a fajta- és technológiaváltás eredményeként növekvő termésátlagokkal és magas minőségű áruval sikeresen vehessük fel a versenyt a piaci konkurenciával.

Oszd meg ha tetszett

Új nézöpontból tárul fel mozivásznon Anne Frank tragikus története

Január 27-től, a holokauszt nemzetközi emléknapjától látható országszerte a mozikban az Anne Frank – Párhuzamos történetek című rendhagyó dokumentumfilm, amely az Oscar-díjas Helen Mirren közreműködésével több síkon idézi meg az emberiség történelmének legsötétebb időszakát, és a vészkorszakban elhurcolt gyermekek tragikus sorsát.

Anneliese Marie „Anne” Frank 1929-ben született és tragikusan fiatalon elhunyt zsidó származású német lány, aki a második világháború alatt családjával két éven át rejtőzött a nácik által megszállt Amszterdamban, majd egy máig ismeretlen személy feljelentése után elfogták őket és a fiatal lányt a bergen-belseni koncentrációs táborba szállították. Itt halt meg tífuszban 15 éves korában, mindössze néhány héttel azelőtt, hogy az angol csapatok felszabadították a tábort. Apja, ki túlélte a háború borzalmait, megtalálta és kiadta Anne naplóját, amelyet azóta 65 nyelvre lefordítottak, milliók olvasták, színdarabot, filmet, operát írtak belőle. Anne Frank a holokauszt során meggyilkolt gyermekek szimbólumává vált. Sabina Fedeli olasz rendezőnő rendhagyó dokumentumfilmjében az ő történetén keresztül rajzolódik ki a második világháborúban elhurcolt gyermekek tragikus sorsa.

A baseli Anne Frank Alapítvány közreműködésével készült mozifilm egyik síkján az Oscar-díjas Helen Mirren a naplója oldalain keresztül idézi fel a fiatal lány életének főbb mozzanatait, egykori titkos amszterdami szobájának teljes körűen rekonstruált másában. Anne naplójának bejegyzéseire reflektálva öt holokauszt-túlélő osztja meg emlékeit a vészkorszakról, öt nő, akiket gyerekként vagy serdülőkorban szintén koncentrációs táborokba deportáltak, és csodával határos módon megmenekültek. A bensőséges hangvételű beszélgetéseken feltárul a magyar származású olasz írónő, Arianna Szörenyi, a lengyel származású, Franciaországban élő Sarah Lichtsztejn-Montard, a Prágából fiatal lányként a terezíni gettóba, majd Auschwitzba deportált, emlékeit szintén naplóba lejegyző Helga Weiss, valamint a legfiatalabb holokauszt-túlélők közt számon tartott, 4 és 6 éves kisgyerekként deportált Andra és Tatiana Bucci személyes története. A filmben a túlélőkön kívül több neves szakértő is felszólal, köztük Michael Berenbaum amerikai egyetemi professzor, rabbi, író és filmrendező, aki a holokauszt tanulmányozására szakosodott.

A film másik, a rejteklakás díszletein kívül játszódó történetszálán egy fiatal tinilány, Katerina vezeti végig sajátos módon a nézőket Anne rövid életének állomásain, és a hozzájuk kötődő, naplójába lejegyzett érzésein. Katerina a mai fiataloknál megszokott módon képekben és bejegyzésekben, a közösségi média eszköztárával mutatja be diáktársainak, hogy miket tapasztalt Anne Frank síremlékénél az egykori bergen-belseni koncertrációs táborban, a párizsi Holokauszt Emlékmúzeumban, vagy a titkos amszterdami rejtekhelyen tett látogatásakor.

A film előzetese: https://www.youtube.com/watch?v=K8JXe-munrc

Úgy érzem, Anne Frank naplója csodálatos lehetőség arra, hogy a múlt emberi tapasztalatait valóban megérthessük, azokat átvihessük a jelenünkbe, és a jövőnkbe. Ezt rendkívül fontosnak tartom. Ezért akartam megcsinálni ezt a filmet” – Mondta Helen Mirren egy interjúban.

Az Anne Frank – Párhuzamos történetek című rendhagyó dokumentumfilm január 27-tól, a holokauszt nemzetközi emléknapjától látható országszerte a mozikban, eredeti nyelven, magyar felirattal. Budapesten a Cinema MOM, a Toldi, Puskin, Tabán moziban, az Art+ Cinemában és az Uránia Nemzeti Filmszínházban látható, emellett országszerte számos további helyszínen, többek között Szegen, Pécsett, Szolnokon, Szombathelyen, Miskolcon, Kecskeméten, Egerben, Zalaegerszegen, Mosonmagyaróváron és Cegléden is bemutatják, a Pannonia Entertainment forgalmazásában.

Oszd meg ha tetszett

A NAV új honlapja az ügyfelekröl szól

Január 15-én debütált a NAV új honlapja. A szerkezet, a küllem kialakításában az ügyfelek igényei domináltak, a magánszemélyek és a szakmájuk okán érdeklődők számára is új megoldásokat kínál az információs, illetve az online ügyintézésre is alkalmas portál.

A portál egyik legmarkánsabb újdonsága, hogy a teljes tartalomból átnavigálhatunk a magánszemélyeknek szóló nézetre, ami szűkíti a több tízezres állományt a legtöbbeket érintő információkra és nyomtatványokra.

Az oldal felső egyharmadának közepén található a keresőmező, ami a több ezer betáplált keresőszón túl megjegyzi és képes betölteni korábbi, látogatói keresőszavakat is.

Tematikusan koncentrált tartalom

A középső sávban a kiemelt témák gyűjtőrovatai kaptak helyet a fotókkal megjelenített csempéken. Ezek az adóéven belüli aktualitásoknak vagy a sokakat érintő újdonságok megjelenésének megfelelően időről időre cserélődnek. Most itt olvashatók a személyi jövedelemadóval (szja), szja-visszatérítéssel, gépjárműadóval kapcsolatos információk. A NAV Online csempe mögött érhetők el az online rendszerek és az online ügyintézésre alkalmas felületek.

A főoldalon lefelé haladva további ajánlott oldalak linkjéhez érkezünk, majd lejjebb görgetve találjuk a hírfolyamot, amelyből értesülhetünk a legfrissebb tájékoztatók megjelenéséről, az új nyomtatványok és egyéb tartalmak publikálásáról. A főoldalt a gyakori kérdések, az álláspályázatok és a NAV-kiadványok zárják. A jobboldali függőleges sáv ad helyet a fontos információknak, az üzemanyagáraknak, az adónaptárnak, a jegybanki alapkamatnak és a hírlevélre is itt lehet feliratkozni.

A fejlesztést olyan kutatás előzte meg, amiből kiderült, mit várnak el egy ilyen információs és ügyintézésre is alkalmas portáltól a magánszemélyek, a cégeket képviselők, illetve a könyvelői és adótanácsadói szegmens szakemberei.

Az én oldalam: myNAV

A myNAV egy személyes felület összeállítására szolgál. Kiválaszthatók azok a rovatok, amelyek az egyén érdeklődési körébe tartoznak, így a teljes tartalom automatikusan szűrve jelenik meg, ha a főoldalról bejelentkezünk a saját magunk összeállította felületre. Ugyancsak megszűrhető a hírfolyam, ami biztosítja, hogy az egyén számára indifferens hírek ne foglalják a helyet. A hosszútávon érdekes információk megtarthatók, miként a gyakran használt nyomtatványok is. Beállíthatók a rendszeresen érkező hírlevél favorizált kategóriái. Továbbá itt módosítható az eredetileg megadott, de már nem aktuális e-mail-cím, a felhasználónév és a jelszó is.

Bemutatjuk egy videóban

A portálról az oldalra először látogatók érdeklődését egy videóklip keltheti fel, ami ízelítőt ad a gazdag tartalomból.

Oszd meg ha tetszett

Jelentös fennakadásokat okozott a Keleti pályaudvar vonatforgalmában a kábellopás, a MÁV feljelentést tett

Idén már hatszor rongáltak meg vagy tulajdonítottak el vasúti kábelt a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső közötti pályaszakaszról. Az anyagi káron felül a vasúti közlekedést veszélyeztető rongálássorozat jelentős késéseket, vonatkimaradásokat is okozott. A kábellopások visszaszorítását a MÁV továbbra is kiemelt feladatának tekinti. A vasúttársaság sűríti az ellenőrzéseket, és a frekventált szakaszokra folyamatos vagyonvédelmi jelenlétet szervez.

Idén januárban jelentősen megemelkedett a kábellopások száma. A Keleti pályaudvar területét érintően ebben az évben már hat alkalommal történt rongálás vagy lopás, amelyből négy tartós fennakadásokat okozott a nagyforgalmú pályaudvar amúgy is feszes technológiájában, emiatt a menetidők is jelentősen növekedtek a kábelszakaszok helyreállításáig. A Sülysáp és Tápiószecső közötti szakaszon 2022-ben két alkalommal történt transzformátorlopás, a berendezés javítása hosszú elhárítási idővel járt.

Tegnap este, a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső közötti szakaszon meghibásodott a biztosítóberendezés. A szakemberek megállapították, hogy a hibát ismét kábellopás okozta. A vasúttársaság feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a rendőrségen. Ma hajnalban szintén kábellopási szándékkal rongálták meg a vezetékeket. A Keleti pályaudvar vonatközlekedési helyzetéről itt található friss információ: https://www.mavcsoport.hu/mavinform/mar-nincs-korlatozas-keleti-palyaudvarra-erkezo-es-onnan-indulo-vonatok-forgalmaban-0

Kábellopások, rongálások miatt 2021-ben országszerte 13 esetnél 175 vonat összesen 1720 percet késett. Idén már 9 esetet regisztráltak, a nagy forgalmú helyszínek miatt 315 vonat késett összesen 3210 percet.

A fémtörvény 2014-es életbe lépése előtt évente átlagosan 5-600 kábellopás történt, számuk már a következő évben kevesebb mint tizedére esett vissza. Az esetszámok zuhanásával arányosan jelentősen csökkent az okozott károk mértéke is, de tavaly ennek ellenére is több mint 11 millió forintos kára keletkezett a vasúttársaságnak. A cél továbbra is  alacsony szinten tartani a vasúti közlekedést veszélyeztető bűncselekmények számát. A MÁV ezért sűríti az ellenőrzéseket, és a frekventált szakaszokra folyamatos vagyonvédelmi jelenlétet szervez. 

MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóság

Oszd meg ha tetszett

A MAGOSZ 17 szervezettel együttmüködVE INDUL A KAMARAI VÁLASZTÁSOKON

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) tizenhét szakmai szervezettel együttműködve állít közös listát a tavaszi agrárgazdasági kamarai választásokra – megvalósítva az agrárium valamennyi szereplőjének képviseletét. Az erről szóló együttműködési megállapodást 2022. január 14-én írták alá a szervezetek képviselői Budapesten.

A MAGOSZ tizenhét szakmai szervezettel együttműködve indul a 2022. május 20-i agrárgazdasági kamarai választásokon. A mostani megállapodás a MAGOSZ és a támogató szervezetek között 2017-ben létrejött és az akkori választásokon komoly sikert elérő szövetséget erősíti meg. Az együttműködés célja – az elmúlt időszakhoz hasonlóan – továbbra is az, hogy a kihívásokra gyorsan és határozottan reagálva, együttesen, közös erővel képviseljék az ágazat érdekeit.

A MAGOSZ 2013-ban 11 szervezettel összefogva teremtette meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felépítésének és hatékony működtetésének alapjait, egy olyan együttműködés keretében, amely – további csatlakozó szervezetekkel kibővülve – mostanra a teljes ágazatot lefedi. Az összefogás eredményeként a NAK olyan eredményeket ért el, amely elképzelhetetlen lett volna egy erős köztestület nélkül, és amit az elmúlt időszakban a pandémia alatti helytállása is bizonyított.
A MAGOSZ és az együttműködő szervezetek célja ennek a közös munkának folytatása, az ágazat érdekeinek hatékony képviselete.

A tizenhét, a MAGOSZ-szal ma együttműködési megállapodást aláírt szervezet:

Baromfi Termék Tanács és Szakmaközi Szervezet, a Baromfi és Tojástermelők Szövetsége; Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége; Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA, FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, Gabonatermesztők Országos Szövetsége, HANGYA – Magyar Termelői Értékesítő és Szolgáltató Szervezetek/Szövetkezetek Együttműködése, Kisgazda Polgári Egyesület, Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet, Magyar Állattenyésztők Szövetsége, Magyar Biokultúra Szövetség, Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete, Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége, Országos Erdészeti Egyesület, Országos Magyar Méhészeti Egyesület, Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.

Oszd meg ha tetszett

HAMAROSAN JÖN A KOPONYA!

Elkezdődtek a próbák! Hamarosan jön A koponya, Martin McDonagh groteszk figurákat felvonultató, kegyetlen iróniával és sziporkázó humorral fűszerezett darabja!

Az ír kisváros temetőjében véges a sírhelyek száma, ezért évről évre helyet kell csinálni a frissen elhunytaknak. Mick Dowd feladata, hogy ezt elvégezze; s mindez nem is jelent neki gondot, amíg nem válik személyesen érintetté az ügyben. Barátai és ellenségei egyaránt mellette vannak ebben a nehéz időszakban; a baj csak az, hogy nem tudni, ki melyik szerepet tölti be a férfi életében…

A kilencvenes évek második felében született trilógia első (Leenane szépe) és harmadik része (Vaknyugat) a hazai színházakban is gyakran műsorra kerül. Ám a középső darab, A koponya, most először lesz látható a Thália Télikertben. Az előadást első kőszínházi rendezéseként Zayzon Zsolt, a társulat színművésze jegyzi.

A produkció szereplői Vida Péter (Mick Dowd), Molnár Piroska (Maryjohnny Rafferty), Balaskó Bence e.h. (Mairtin Hanlon) és Csőre Gábor (Thomas Hanlon).  A szövegkönyvet Totth Benedek fordította, a jelmezeket Cselényi Nóra, a díszletet Mátravölgyi Ákos tervezte.

Az olvasópróbán készült videó itt tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=Dhun6TzGO8k

A darab ősbemutatója 2022. február 18-án lesz a Thália Télikertben.

Oszd meg ha tetszett

Jussunk dülöre! – A 10. Borkonferencia is fajsúlyos programmal készül március 4-re!

Március 4-én már tizedik alkalommal találkozik a szőlő-bor ágazat krémje: szőlészek, borászok, jogászok, marketingszakemberek, szakújságírók, szakpolitikusok, az ágazat véleményformálói, hogy fajsúlyos kérdésekben „jussanak dűlőre”!

2013-as indulása óta nagy utat járt be a Borkonferencia. Nem véletlenül lett ez az esemény az ágazat kiemelt szakmai találkozópontja, hiszen a mindig aktuális témákat feszegető és valódi fajsúlyos vitákat generáló eseményen a legkomolyabb magyar borászok mellett olyan személyiségek adták egymásnak a mikrofont, mint Stevie Kim (MD, Vinitaly International), Pierre-Emmanuel Maire (BrandThinktank Group), John Szabó MS, Caroline Gilby MW, Prof. Dr. Szolnoki Gergely (Geisenheim University), Paul Mabray (Pix.wine) vagy Elizabeth Gabay MW.

A konferencia szervezői kifejezetten törekednek arra, hogy érdemi vitát generáló kérdések érkezzenek a közönség soraiból, azt remélve, hogy valódi válaszok születhetnek olyan kérdésekre, amelyek aztán előre mozdíthatják a magyar bor ügyét. Most is izgalmas kérdések lesznek terítéken, például 10-10 perces „rapid” előadások és kóstolók formájában keressük a nemzeti bormarketing szempontból legértékesebb fehér vagy vörös fajtát, megvizsgáljuk az organikus borok ügyét vagy ún. jó gyakorlatokat keresve belepillantunk néhány sikeres hazai étterem munkájába, megismerhetjük a séfek és sommelier-k összehangolt munkáját. A szervezők ígérete szerint (a www.aborkonferenica.hu oldalon is) elérhető program folyamatosan bővül.

Végül, de nem utolsósorban, ne feledjük, hogy az elmúlt években bevezetett hagyomány szerint ezen az eseményen hirdetik ki a Kárpát-medence 50 legjobb magyar borászának névsorát, azaz itt ismerhetjük meg a Borászok Borásza díj idei jelöltjeit!

Oszd meg ha tetszett

Újabb járatokon vezetik be az elsÖ ajtós felszállást hétvégenTE

A 75-ös trolibuszra és a 139-es autóbuszra hétvégente és ünnepnapokon is csak az első ajtónál lehet felszállni január 15-től, szombattól. Akinek nincs érvényes jegye, a járművezetőtől tud vásárolni.

A Budapesti Közlekedési Központ értékelve a korábbi időszakok tapasztalatait a Jászai Mari tér és a Puskás Ferenc Stadion között közlekedő 75-ös trolibuszon, valamint a Gazdagréti tér és a Széll Kálmán tér között közlekedő 139-es járaton vezeti be az első ajtós felszállási rendet január 15-től, szombattól.

Az intézkedés csak a hétvégi időszakra vonatkozik, munkanapokon továbbra is minden ajtót lehet felszállásra használni.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az első ajtós felszállási rendnek köszönhetően jelentősen javulhat az utasok biztonságérzete, illetve az intézkedésnek köszönhetően jóval könnyebb a jogosulatlanul utazók kiszűrése is, hiszen a járművezetők már az utazás megkezdése előtt ellenőrizni tudják a jegyeket és a bérleteket. Akinek szüksége van rá, a járművön is meg tudja vásárolni a jegyét. A BKK továbbra is azt tanácsolja ügyfeleinek, hogy jegyüket vagy bérletüket az utazás megkezdése előtt, a város számos pontján elérhető automatákból, pénztárakban, ügyfélközpontokban, viszonteladói partnereitől vagy mobiltelefonon szerezzék be.

Az elmúlt időszakban Budapest több kerületében, számos járaton vezették be hétvégékre az első ajtós felszállási rendet, míg a csepeli buszokra, az újpesti 220-as buszra és a dél-pesti 68-as buszra hétköznap is csak járművezetői ellenőrzés után lehet felszállni. Az általános tapasztalatok szerint a bevezetés utáni napokban az ügyfelek megszokják az új rendet, így a felszállásra időben felkészülnek és az érintett járatok forgalma alapvetően zökkenőmentessé válik.

Az első ajtós felszállási rendről és az érintett fővárosi vonalakról bővebb tájékoztatás a BKK honlapján, ezen a linken olvasható.

Budapesti Közlekedési Központ

Oszd meg ha tetszett

A vonalkód öse a liszteszsákok csíkjelrendszere

Egyedi csíkjelek alapján különböztették meg egykor a molnárok, aratók, hogy adott zsáknak ki a tulajdonosa. A sávok vastagsága, és száma arról is árulkodott, hogy milyen módos az adott család. A korabeli vonalkódókat bemutató csíkjelrendszerről hiánypótló könyv is készült.

Akik nagy földterülettel rendelkeztek, azoknál vastag csík, akiknek több földjük volt, azoknál több csík jelent meg a liszteszsákokon. Ezek alapján a molnárok egyből tudták, kinek őrölnek. A textilekbe szőtt csíkok színe is egyedi volt, a jelrendszer családról-családra szállt. Ahogy tehát manapság a vonalkód, úgy annak idején ez az egyedi csíkozás segítette az azonosítást.

A mohácsi vízimalom a Csele-patak egykori 24 malma közül az egyetlen, amely megmaradt az utókor számára. A műemléki malom komoly őrléstörténeti gyűjteménnyel rendelkezik, de itt található az az ezer darabos igazi ritkaságnak számító zsákgyűjtemény is, amely alapján megszületett a csíkjelrendszert bemutató könyv. A Szent Miklós Vízi- és Taposómalom tulajdonosa, a kötet szerzője Mohácsi Bugarszki Norbert osztott meg érdekességeket a Kossuth Rádió Szombat reggel című műsorában.

A beszélgetés a teljes műsorban IDE kattintva újrahallgatható.

Szombat reggel 6 és 8:30 között a Kossuth Rádió műsorán!

Oszd meg ha tetszett