Larry R. Churchill: ETIKA MINDENKINEK

Készségalapú megközelítés

Larry R. Churchill orvosetika-professzor könyve egy felfedezőút a morális érzékenység világába. Azoknak szól, akik szeretnének etikus életet élni, azonban nehezen igazodnak el a mindennapi élethelyzetek útvesztőiben. A szerző szerint ez leginkább bizonyos készségek elsajátítása és csiszolása útján érhető el, de arra is figyelmeztet, hogy életünk minden egyes szakasza új és új erkölcsi kihívásokat tartogat, amelyek szükségessé teszik korábbi feltételezéseink újragondolását. Az egyéni életre gyakorolt hatások mellett a szerző azt is bemutatja, miként lehet az etika az emberiség szolgálatára.

A morális erények legbelül, az érzéseink, képzeletünk, történeteink világában helyezkednek el, és azokban a példázatokban, szentenciákban, bölcs mondásokban, sztorikban élnek, amelyeket magunknak mondogatunk arról, kik is vagyunk, és milyen értékeket képviselünk. Célkitűzése, hogy ösztönözze a reflexiót saját morális tapasztalatainkra, és felkeltse a morális érzékenységünkkel kapcsolatos kíváncsiságot.

Larry R. Churchill saját útkeresésének és kutatásainak eredményeit foglalja össze e kötetben és arra jutott, hogy olyan etikai szemléletmódra van szükségünk, amely az emberi képességek széles skáláját vonja be a folyamatba, és amely teret enged a kérdésfeltevésnek, az aktív közreműködésnek.

A professzor emellett az emberi életúton túlmutató etikai fogalmakkal és készségekkel is foglalkozik, amelyek például a globális felmelegedés megállítására motiválnának bennünket. Ennek morális akadályát abban látja, hogy a magunkról és erkölcsi kötelességeinkről alkotott elgondolásaink hajlamosak a jelenre összpontosítani, valamint jelenleg még hiányzik az a széleskörű, nemzetek feletti összefogást biztosító nyelvezet, amely többek között a globális felmelegedés megállítására motiválna bennünket. Változásra van tehát szükség, egy olyan kultúrába átvezető útra, amely feltárja a bolygónkhoz való szoros fizikai, pszichés és morális kötődésünket, melyben az etikának is szerepet kell vállalnia.  – állítja a szerző, Larry R. Churchill, aki egyúttal az első lépésekre is felhívja a figyelmet.

Larry R. Churchill a Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjának orvosetikai emeritus professzora. A Nemzeti Orvostudományi Akadémia tagja és a Hastings Center munkatársa. Széles körben publikál etikai kérdésekről.

Az Etika mindenkinek című kötet, valamint a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) korábban megjelent kiadványai megvásárolhatók a PABooks könyvesboltjában, a Bölcs Várban, valamint webáruházában, a www.pallasathenekiado.hu oldalon.

A kiadó kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is. Facebook-oldalán (www.facebook.com/PallasAtheneKiado) és podcastcsatornáján (elérhető a Spotify- és az iTunes-platformokon) az érdeklődők további hasznos, érdekes információkat találhatnak a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.

A KÓBORLÓ KÖLTŐ

Marczinka Csaba költő, író, újságíró és performer. Ezidáig 5 kötete jelent meg, (3 verses kötet, 1 kisregény és 1 történeti esszé). Készülő verseskötetének tervezett címe: “Habókos hommageok”. Újságíróként általában könyvekről és kiállításokról ír. A performanszt gyakran ötvözi a költészettel. Marczinka Csabával Jordán Tünde beszélgetett.

Meghatározó tényekkel dolgozol, jelenségeket veszel észre: nem a felületes mainstream jellemez téged. Mi alapján választod a művészeket az estjeidre?

M. Cs: Általában érdeklődési kör és az ismeretség alapján választok. Gyakran nem a “nagy neveket” részesítem előnyben.

Az Írók Boltjában kapható néhány kiadványod. Gyakran megfordulsz ott? Szeretsz elvonultan írni az örökkévalóság lenyomataként vagy kifejezetten szereted a közönségtalálkozókat?

M. Cs.: Szeretek elvonultan is dolgozgatni s régebben rendszeresebben jártam az Írók Boltjába a járvány kezdete óta ritkábban fordulok meg ott. A közönségkapcsolatot is próbálom ápolni, de ez nem  mindig sikerül.

Milyen irányzathoz kötnéd kiadványaidat? Kiknek ajánlod műveidet?

M. Cs.: Versekben általában félig kötött formát szeretem. Általában a kötött formákat variálva s “lazítva” alkalmazom: például farkos-szonettet is kedvelem, ami lényegében petrarcai szonett két sorral bővítve. 14 helyett 16 soros versforma. Szoktam szabadverset és képverset is írni. Prózámban a realista elemeket előszeretettel ötvözöm szürrealista-szürnaturalista és mikronaturalista elemekkel.

Ha tehetnéd, akkor milyen elemekkel bővítenéd munkásságodat, ha a kiadók nem fognának téged vissza?

M. Cs.: A hosszabb regényemet ki kellene adatnom, s elkezdtem összeállítani egy  verseskötetet is. Belekezdtem egy harmadik regénybe is, ami még csak piszkozatban létezik, (nincs még fájlon).

Milyen merész elemeket tennél bele, ha a kiadók nem lennének ennyire visszafogottak?

M. Cs.: Lehetőség szerint bennehagynám az erotikusabb jeleneteket is s a horrorisztikus és groteszk   elemeket is mérsékeltebben cenzúráznám. Ezek olyan elemek, melyek egy nem-realista jellegű prózában óhatatlanul is előjönnek.

Eredeti változatban olvasol fel műveket vagy csak szigorúan a kiadók által elfogadott változatot olvasod fel? Tokaji Írótáborban mit olvastál fel?

M. Cs.: Tokaji Írótáborban csak alternatív felolvasásokon olvastam fel borozók udvarán. Általában, ha lehet a kéziratot veszem alapul, ha nálam van a hivatalos kiadott példány, akkor azt olvasom fel.

A fesztiválok mennyire hiányoznak neked? Különösen a könyvfesztiválok érdekelnek minket.

M. Cs.: A könyvfesztiválok elmaradása nagy veszteség. A magam részéről nem értem, hogy miért nem lehetett – szűkebb keretek között – szeptemberben megtartani valahol.

Könyvhéten és a könyvfesztiválon az összes köteted megjelent?

M. Cs.: A könyvfesztiválon ritkán dedikáltam s csak néha volt  könyvem kirakva, viszont a könyvhéten mikor megjelent kötetem kint voltam s dedikáltam – általában.

Hol láthat téged a közönség legközelebb?

M. Cs.: Azt tervezzük, hogy november végén Mishima Yukio halálának évfordulója környékén tervezünk egy szabadtéri performanszot s felolvasást. Ha ez megvalósul, akkor fellépek én is.

Köszönöm az interjút!

Szerző: Jordán Tünde