Idén is lesz Artmozik éjszakája!

Méghozzá május 20-án, pénteken! Ahogy a fővárosi artmozizók már megszokhatták, ezen a napon nem lesz műszakzárás: a Budapest Film filmszínházai közül ötben, a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban és a Tabánban kora estétől másnap hajnalig peregnek a filmkockák a vásznakon – cserébe csak egyetlen karszalagot kell megvásárolni.

A hagyományos mozimaratonon premier előtt vetítjük a Zanox-Kockázatok és mellékhatások című új magyar vígjátékot, visszatér a mozikba Oliver Stone Doors-filmje, premierként lehet vadulni Az Északival – de olyan fesztiváldíjas sztráfilmek is segítenek a virrasztásban, mint A világ legrosszabb embere, a Licorice Pizza, az Én vagyok a te embered, a Titán, vagy a Vezess helyettem. Ismét, talán utoljára lehet moziban látni az Utolsó éjszaka a Sohóbant, vagy Spielberg West Side Story-ját – valamint olyan magyar alkotásokat is be lehet pótolni (újra lehet nézni), mint a Külön falka, A legjobb dolgokon bőgni kell, A feleségem története, vagy a Kilakoltatás.

Az összes helyszínre érvényes karszalag 3800 Ft-os áron már megvásárolható az artmozik pénztárában!

Teljes program:

https://artmozi.hu/programok/artmozik-ejszakaja-2022

Facebook esemény:

https://www.facebook.com/events/1291119121377079

Az Artmozik éjszakájához készült, szerintünk igencsak kiváló szpotunkat idén is Kovács Geri készítette:

Az ország legjobb sajtófotói a Magyar Nemzeti Múzeumban

A tavalyi év díjnyertes képeiből nyílt meg a 40. Magyar Sajtófotó Kiállítás

Budapest, 2022. április 26. – Közel 250 fotográfus mintegy 6000 pályaművéből választott legjobb alkotásokkal nyílt meg a 40. Magyar Sajtófotó Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum belső udvarában. Az eseményen átadták a pályázat győzteseinek járó MÚOSZ Nagydíjat és az André Kertész-nagydíjat, a tizennégy kategória első három helyezettjének járó elismerést és a különdíjakat is – valamennyit Tettamanti Béla által tervezett oklevél kísérte. A kiállítás május 29-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztálya és a Magyar Nemzeti Múzeum szervezésében nyílt meg a 40. Magyar Sajtófotó Pályázat díjnyertes képeiből rendezett 40. Magyar Sajtófotó Kiállítás. A megnyitó egyben díjátadó is volt, a két nagydíjast, a tizennégy kategória első három helyezettjét és a különdíjak nyerteseit ekkor köszöntötték a Tettamanti Béla által tervezett oklevekkel.
A MÚOSZ Nagydíját a legkiemelkedőbb teljesítményért Móricz-Sabján Simon Második élet című képriportjával, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által adományozott André Kertész-nagydíjat a legjobb emberközpontú dokumentarista fotográfiáért Bődey János Anya éljen, ezt az egy ajándékot kérték karácsonyra című munkájával érdemelte ki. A 40. Magyar Sajtófotó Pályázatra 245 fotográfus 2305 pályaművet töltött fel. Az egyedi és a sorozat kategóriákba benevezett képek száma összesen 5810 darab volt.

Több kategóriában díjaztak
A MÚOSZ Nagydíját a legkiemelkedőbb teljesítményért Móricz-Sabján Simon (Világgazdaság): Második élet című képriportjával érdemelte ki. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által adományozott André Kertész-nagydíjat a legjobb emberközpontú dokumentarista fotográfiáért Bődey János (Telex.hu): Anya éljen, ezt az egy ajándékot kérték karácsonyra című munkájával nyerte el.
A pályázattal párhuzamosan a MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztálya meghirdetett egy tervezői díjat és egy könyvpályázatot is. A legjobb képhasználatért járó Molnár István-díjat egy megjelent vagy tervezési fázisban lévő, fotósorozatot bemutató layoutnak ítélik oda; a díj nyertese Heltai Ákos tipográfus lett.
A Gera Mihály-díj az elmúlt 5 év legszebb olyan fotóalbumát jutalmazza, amelynek képanyagát magyar, határon túli magyar, vagy Magyarországon élő külföldi szerző fényképezte; nyertese a FORTEPAN MASTERS – Kollektív fotográfia a 20. századból című kötet. Ötletgazdája és művészeti vezetője Barakonyi Szabolcs, a könyvterv kreatív koncepciója Salát Zalán Péter munkája, felelős kiadó Simó György, szerkesztő Szilágyi Róza Tekla.

A legjobb fotók egy albumban
A kiállítás megnyitásával egyidőben jelenik meg Az év fotói album, amely harminc éve kisérője a Magyar Sajtófotó Pályázatnak és Kiállításnak. A kötetben valamennyi díjnyertes fotó megtalálható, ezeken kívül a szerkesztő, Bánkuti András válogatást közöl a tavalyi esztendő eseményeit leginkább jellemző, pályázatra beküldött fotókból. Az év fotói album a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Capa Központban és az év során még néhány könyvesboltban is megvásárolható.
A zsűri tagjai voltak: Szlukovényi Tamás (elnök), a Toronto/London székhelyű Archive of Modern Conflict kurátora, a Reuters volt globális fotó főszerkesztője; Joao Silva, portugál születésű, a Dél-afrikai Köztársaságban élő, háborús fotóriporter, a New York Times munkatársa; Donald Weber fotóriporter, a Hágai Királyi Művészeti Akadémia Photography és Society mesterprogramjának vezetője és a Leideni Egyetem PhD kandidátusa; Révész Tamás fotográfus, a World Press Photo pályázat többszörös zsűritagja, aki harminc éve a magyarországi Word Press Photo kiállítás szervezője; Lois Lammerhuber fotográfus és könyvkiadó, a Festival La Gacilly – Baden Photo alapító igazgatója, akinek váratlan megbetegedése után, a zsűritagok egyetértésével, Szlukovényi Tamás elnök Szigeti Tamást kérte fel a helyettesítésre.

Az elmúlt évek legjobbjai a Capa Központban
A Magyar Nemzeti Múzeummal folytatott szakmai együttműködés keretében az elmúlt 40 év legjobb magyar sajtófotóiból látható válogatás május 29-ig a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban Budapesten. A visszatekintő kiállítást a Magyar Sajtófotó Kiállítás indulásának 40. évfordulója alkalmából rendezi a MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztály elnöksége. A tárlaton 123 fotográfustól tekinthetők meg képek, emellett külön tárlókban láthatók az elmúlt négy évtized kiállításaihoz, pályázati megjelenéseihez fűződő emlékek és a fotóriporteri munka kellékei.
A válogatás a magyar sajtófotó valamennyi műfaját bemutatja, a legnevesebb fotóriporterektől a kevésbé ismertekig, az idősebb generációtól a fiatalokig sok alkotó munkája látható a kiállításon. Csak olyan képek szerepelnek, amelyeket korábban a Magyar Sajtófotó Pályázatra beadtak készítőik.

Hözöngenek a balatoniak – Lakossági kezdeményezés lesz Balatonalmádiban

Érdekes hírre bukkantunk, mely szerint Balatonalmádi városvezetése előterjesztés szerint értékesíteni szándékozik a város a Határ csárda tulajdonosának 746 nm területű (jelenleg “kivett közút” besorolású) ingatlant, mely jelenleg parkolóként funkcionál br. 3.614.000 Ft-ért, s egyben az övezeti besorolást átminősíti Vt8-as (településközponti) kategóriába.


A helyi lakosok körében ez közfelháborodást váltott ki. Balatonalmádi képviselő-testületének csütörtöki nyilvános közgyűlésének kezdetekor kiemelkedően fontos közügyre való hivatkozással fel kíván szólalni Bercsényi László, aki a helyi lakóközösség aktív tagja.

– Tisztelettel arra szeretném kérni Alpolgármester Urat és a közgyűlés valamennyi képviselőjét, hogy a csütörtöki ülésen ne döntsenek a Határ csárda melletti ingatlan sorsáról, mert nem ismerik Almádi város polgárainak a véleménylét – mondta Bercsényi László. – Pedig ilyen súlyos ügyekben, mint a Határ csárda melletti telek sorsa is, minden alkalommal közmeghallgatást kellene tartani, hogy megismerhessük a közösségünk álláspontját. Azért fontos városunk polgárainak, a közösségünknek a véleménye, mert az igazán fontos kérdésekben ez elkerülhetetlen – húzta alá Bercsényi László.
Hozzátette, arra fogja kérni a város vezetését és a képviselőket, hogy ezt a napirendet vegyék le a tárgyalandók közül, és tartsanak Almádi polgárai véleményének megismerésére lehetőséget biztosító közmeghallgatást. – Ha én lennék Almádi polgármestere biztosan ezt tenném most is, és a jövőt tekintve minden hasonlóan fontos közügyben is – szögezte le Bercsényi László.

Májusban ismét Bécsre figyel a startup-világ

A Bécsi Gazdasági Ügynökség kezdeményezésére május végén újra megrendezik a ViennaUP startup fesztivált, amely egyaránt szól startupokhoz, befektetőkhöz, kreatívokhoz, a technika megszállottjaihoz és vizionáriusokhoz. A fesztivál keretében smart city találkozót is tartanak és újra meghirdetik a gyártói startupok bécsi ösztöndíját.

A bécsi startup szcéna egyike Közép-Európa legsokoldalúbb és leggyorsabban növekvő startup közösségének. Fesztiválját, a ViennaUP-ot tavaly rendezték meg először a Bécsi Gazdasági Ügynökség kezdeményezésére. Már a regisztráció első órájában óriási érdeklődés övezte a rendezvényt, amely lehetőséget ad a résztvevőknek arra, hogy az aktuális témákat a legkülönbözőbb ágazatok szemszögéből vitassák meg, kapcsolatokat építsenek és a legjobbaktól inspirálódjanak. Az idei fesztivál 2022. május 27. és június 3. között lesz, és már lehet jelentkezni az egyes programokra. A több mint harminc konferencia, találkozó, workshop és előadás középpontjában az impact entrepreneurship, a smart city, az élettudományok, a kreatív iparágak és a fin tech áll, de természetesen lesz hackathon, pitching és coaching is.

A ViennaUP’22 keretében, 2022. május 30-31-én tartják a Smart City Summitot, ahol minden egyetlen nagy kérdés körül forog: mit kell tennünk ma azért, hogy városaink az unokáink számára is élhetőek legyenek? A tavalyi rendezvényen ötven országból 760-an vettek részt, a rendezvény keretében több bécsi kezdeményezést is bemutatnak.

A startup fesztivál másik nagy eseménye a Manufacturing Day – Gyártói Nap lesz június 1-jén, amelyhez egy pályázati felhívás is tartozik. A Bécsi Gazdasági Ügynökség és az EIT Manufacturing CLC East közös programja, a „Discover Vienna: Manufacturing Edition” keretében tizenöt közép- és kelet-európai startup és scale-up kap lehetőséget arra, hogy május 30. és június 3. között egy intenzív hetet töltsön el Bécsben és megismerje annak startup ökoszisztémáját és iparának főszereplőit. Ráadásul a program résztvevőinek nemcsak a tartózkodási és útiköltségét állják, de irodát is kapnak, valamint személyre szabott üzletfejlesztési és befektetési tanácsokat is. A kiválasztottak bemutatkozhatnak a Manufacturing Day BoostUp! East Finals programján és akár 300 ezer euró összértékű befektetési ajánlatot is kaphatnak.

A Discover Vienna: Manufacturing Edition programra a gyártószektorban működő, nyolc évnél fiatalabb cégek jelentkezhetnek 2022. május 3-ig, amelyek már túl vannak a prototípus fázison és sikeresen be lettek vezetve a saját országuk piacára.

ViennaUP’22 – https://viennaup.com/programme/

Smart City SuMMit – https://www.smartcitysummit.at/home

Discover Vienna: Manufacturing Edition – https://www.eitmanufacturing.eu/news-media/calls/discover-vienna-manufacturing-edition-2022/

Képaláírás és copyright:

Ötletelés a Stadtparkban © Wirtschaftsagentur Wien / Karin Hackl

A 2021-es Discover Vienna: Manufacturing Edition résztvevői © David Bohmann

Idén is a sarjadó búza megáldásával indult el a Magyarok Kenyere program

Az elmúlt évek járványügyi korlátozásai után ismét nagyobb létszámban kérhettek áldást a magyar gazdák a munkájukra és a termésre. A Magyar Örökség díjas Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program hagyományos nyitóeseményére, a Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepségre ezúttal Erdélyben, a székelyföldi Nyárádszeredán került sor.

A búzaszentelés, a határ és a gabonaföldek megáldásának hagyománya a középkorig nyúlik vissza. A hívők Szent Márk napja környékén körmentet tartottak a jó termésért és a természeti csapások elhárításáért, a vetést a lelkipásztorok a négy égtáj felé fordulva áldották meg. A program szervezői – a Magyarok Kenyere Alapítvány, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) – mindig más külhoni térségben tartják meg az ünnepséget, erősítve a határon túli szolgálatot, valamint az összetartozás és szolidaritás eszméjét. 2022-ben a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE) vállalta a társszervezést.

A nyárádszeredai határban megtartott búzaszentelésen felszólalók a több mint tíz éve zajló, határokon átívelő békés nemzetegyesítő politika eredményeire emlékeztettek, kiemelve, hogy a „Cselekvő nemzet évében” az együtt lélegző és egységesen fellépő magyarság önbizalommal telve, optimistán tekinthet a jövőbe. A szervezők képviseletében Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke, illetve Süle Katalin, a NAK alelnöke egyaránt hangsúlyozta, hogy a Magyarok Kenyere program mára a karitatív munka mellett a szakmai együttműködés, a technológiai és tudástranszfer centrumává vált a Kárpát-medencében, valamint komoly bázisul szolgált és szolgál az ukrajnai háborút megszenvedő menekültek és kárpátaljai magyar testvéreink megsegítéséhez.

Az eseményen részt vettek többek között Péter Ferenc, Maros megye Tanácsának elnöke, Barabási Antal Szabolcs romániai mezőgazdasági államtitkár, Papp Zsolt György, a magyar agrártárca helyettes államtitkára, számos parlamenti képviselő, helyi és térségi elöljáró is. Az ökumenikus búzaszentelő szertartást katolikus, református, evangélikus és unitárius lelkipásztorok celebrálták.

Tavaly a Kárpát-medencei magyar gazdák 1050 tonna terményt ajánlottak fel a nélkülözők részére. Számos gyermekotthon és szociális intézmény mellett többek között a csángóföldi magyarság számára is jutott a nagylelkű adományból. A szervezők továbbra is várják minden jószándékú felajánló segítségét, termény- vagy pénzadományát, illetve a személyi jövedelemadó 1%-át is, hiszen minden búzaszem, a legkisebb adomány is számít az elesettek támogatásában és a sikeres közös Kárpát-medencei magyar jövő építésében.

szakma sztár fesztivál a hungexpón

22 agrárszakmával is megismerkedhetnek a kilátogatók

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) együttműködve szervezi meg a Szakma Sztár Fesztivált, a Hungexpo területén, 2022. április 25-27. között. A 15. alkalommal megtartott eseményen közel 88 szakmával – melyek közül számos az agráriumhoz köthető – ismerkedhetnek meg a látogatók, hívja fel a figyelmet a NAK.

A XV. Szakma Sztár Fesztiválon három ágazatban 22 szakmával képviseli a mezőgazdasági, erdészeti, az élelmiszeripari, valamint a környezetvédelmi és vízügyi szakképzést. A fesztivál keretében tartják meg a három ágazatban a Szakma Kiváló Tanulója Verseny, az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny végső döntőjét, amelyen – 12 szakképesítésben – 40 versenyző vesz részt. A versenyzők már a fesztivált megelőzően, februárban megkezdték a megmérettetést, a Gödöllőn megrendezett írásbeli elődöntővel. Az írásbeli versenyen 525 tanuló vett részt, onnan 292-en jutottak tovább a döntők első fordulóiba. A gyakorlati és szóbeli versenyrészeken adtak számot tudásukról a döntőknek helyet adó 19 szakképzési intézményben március 2. és április 22. között. Minden tanuló, aki legalább 71%-os eredményt ért el, felmentést kap a szakmai vizsga alól.

A szervezésben való közreműködésen túl a NAK országosan 2500 általános iskolai tanuló számára biztosítja a Szakma Sztáron való részvételt. A versenyek mellett jelentős hangsúlyt kapnak a D pavilonban megrendezett szakmabemutatók, ahol 22 agrárszakmával ismerkedhetnek meg a látogatók. Sőt nemcsak távolról szerezhetnek ismereteket az agrárium világáról, hanem sokkal közelebbről is, ugyanis a foglalkoztató szigeteken akár ki is próbálhatják magukat az érdeklődők.

A rendezvényen cél megismertetni a pályaválasztókat és az újrakezdőket a mezőgazdaság és az élelmiszeripar érdekes és változatos világával. A Szakma Sztár igazi, élményekkel teli fesztivál lesz a döntős tanulók és a helyszínre látogató érdeklődők számára is.

További információk: https://szakmasztar.hu/

A Pajtától a Palotáig címmel tartott kétnapos konferencián ismertették az új pályázati lehetöségeket is

Pajtától a Palotáig – a kultúrafogyasztás új színterei címmel kedden és szerdán tartották a Hagyományok Házában a Pajtakult projekt és a Magyar Fesztivál Szövetség első közös szakmai konferenciáját, amelynek fő kérdésköre az épített örökség és a kultúra kapcsolata, fesztiválok és kulturális események helyszínei a pajtától a palotáig. A konferencián ismertették a pajtatulajdonosok számára hamarosan megnyíló pályázati lehetőségeket. Programsorozatokkal 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a pajták.

A konferencián a résztvevők megismerhették a Pajtakult projekt komplex értékmentő és értékteremtő munkáját. A szeptemberben indult és azóta mintegy 100 pajtát összefogó projekt összefüggéseiben gondolkodik a hazánkban és a teljes Kárpát-medence területén levő pajtaépületek közösségi és kulturális hasznosításáról. A zenei szakemberek, művészek, építészek, kommunikációs szakértők által életre hívott Pajtakult összefogja mindazon törekvéseket és szintetizálja mindazon tapasztalatokat, amelyek ez irányban az elmúlt években egymástól függetlenül különböző helyszíneken elindultak.

A konferenciaprogramban a résztvevők beszélgetéseket hallgathattak Horváth László, a Pajtakult kulturális igazgatója és Borsa Kata a Magyar Fesztiválszövetség elnöke meghívására többek között Káel Csabával a Müpa vezérigazgatójával, Kelemen Lászlóval az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elnökével, a Magyar Kultúráért Alapítvány kurátorával, Márta Istvánnal a Magyar Fesztiválszövetség tiszteletbeli elnökével, „őspajtással”, ahogy további olyan, már jól működő pajták, illetve fesztiválok létrehozóival is, mint Szarvas József színművész, Kovács Norbert ’Cimbi’ táncos, vagy Csúri Ákos, a Kőfeszt igazgatója. A Kokas Katalin – Kelemen Barnabás hegedűművész és az Albitz Ágnes építész – Tárkány Kovács Bálint cimbalomművész házaspár a pajták sokszínű felhasználásról folytatott pajtatulajdonosként beszélgetést felvázolva hosszútávú terveket és lehetőségeket.

A délután folyamán az erdélyi csűrök építészetéről adott elő Esztány Győző, a pajtaépítészet nemzetközi példáit pedig Tóth Zoltán építész mutatta be. Veszprém Kulturális fővárosának regionális pajtaprogramjáról Nagy Krisztián és Weyer Balázs beszélt.

Sándor Cecília a Magyar Kultúráért Alapítvány elnöki kabinetfőnök-helyettese ismertette a Magyar Kultúráért Alapítvány munkáját és közzé tette, hogy az alapítvány összesen 700 millió forintos keretet fog a pajtahálózat építésére és működésére fordítani, egy részét a kommunikációra és a pajták számára elérhető ingyenes tartalomszolgáltatási rendszerre, egy másik részét turnékra, az összeg nagyobbik része pedig az NKA Magyar Géniusz ideiglenes kollégiumán keresztül lesz megpályázható. Minimum három részből álló programsorozattal lehet pályázni, amelynek tárgya lehet népművészet, a zene számos műfaja, irodalom, iparművészet, gasztronómia, vagy építészet, a támogatási összeg pedig projektenként 10 millió forint lehet, amelyet vissza nem térítendő támogatásként biztosítanak. A pontos kiírás a következő hetekben várható, az NKA weboldalán lesz elérhető. Sándor Cecília így fogalmazott: „Egy nagy nemzeti kultúrkincsben gondolkodunk és ebben a rendszerben minden pajta egy-egy világító mécsese, ékköve a Kárpát-medencének. A pályázati kiírás mögött az a cél, hogy hálózatban gondolkodjunk és az egyes pajtákat és közösségeket megerősítsük.” 

A továbbiakban a Magyar Fesztivál Szövetség kerekasztalának vendégei voltak Batta András, a Magyar Zene Háza igazgatója, valamint Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója, a szakrális tér, mint fesztiválhelyszín tematikát pedig Dejcsics Konrád bencés szerzetes, a pannonhalmi Arcus Temporum fesztivál igazgatója és Gryllus Dániel a Fatemplom Magyarföld képviseletében tárgyalták. A konferencia másnapján a fesztiválszövetség rendes közgyűlése mellett az erdélyi csűrprogramról, valamint a Pajtakult magyarországi pajtapéldáiról is szó volt.

„Az építészeti innováció magával hordozza, húzza, alakítja a közösségek mindennapjait is, a Pajtakult pedig előrevetíti azokat a jó megoldásokat, amelyek a közösségeket felszabadultabb, kulturáltabb együttléthez segíthetik, legyen az oktatás, szabadidő, kultúra vagy más közösségi találkozás.”

Sokszínü kémia néven ingyenes online kémiaérettségi elökészítö indul

Az online, ingyenesen elérhető kémiaérettségi előkészítő, illetve az annak helyet adó platform az Egis Gyógyszergyár Zrt. indítványára valósult meg. A négy rangos egyetem – a Budapesti Műszaki Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem – valamint az Egis közreműködésével létrejött, hiánypótló oktatási kezdeményezés elsősorban a kémiaérettségi előtt álló diákoknak nyújt segítséget.

Valamennyi emelt szintű kémiaérettségi-témakört felöleli, emellett a számolási példák megoldásához is támpontokkal szolgál a már elérhető online érettségi előkészítő, amely elsősorban a kémiával kapcsolatos hivatást választó diákok felkészüléséhez kínál támogatást. Az érdeklődők a sokszinukemia.hu címről elérhető weboldalon a kezdeményezésben részt vevő négy egyetem oktatóinak előadásából sajátíthatják el a tudnivalókat, illetve felkészülésükhöz az előadásokat kísérő prezentációkat is igénybe vehetik. A 35 előadásból álló elméleti tananyag átfogó ismertetése mellett további 10 előadásban számolási típuspéldák megoldása segíti az összefüggések megértését, a tanultak gyakorlati alkalmazását. Az egyesével 20-30 perces videók regisztráció nélkül, online megtekinthetők, illetve a prezentációk letölthetők.

A készítők remélik, hogy hozzájárulhatnak a közeljövőben érettségizők sikeres vizsgájához, valamint a kezdeményezés hosszú távon a vegyész-, vegyészmérnök-, illetve az orvosi, gyógyszerészi pályát választók számára is kedvező hatással lesz.

„A gyógyszeripar tudásközpontú iparág, számunkra tehát alapvető fontosságú, hogy jól képzett fiatal kollégákat alkalmazhassunk – mutatott rá dr. András Klára, az Egis Gyógyszergyár Zrt. humánerőforrás-igazgatója. – Aki kémiával kapcsolatos hivatást választ, az nem pusztán egy csodálatos tudományág mellett kötelezi el magát, hanem a jövőjét is biztosítja, hiszen ezek a szakmák nagyon keresettek a munkaerőpiacon.”

Dr. Hornyánszky Gábor, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karának docense hangsúlyozta: fontos, hogy a diákok minél felkészültebben kezdjék meg tanulmányaikat a felsőoktatásban. „Nagy lelkesedéssel vettünk részt a közös munkában – idézte fel. – Bízunk benne, hogy a diákok is megelégedéssel fogadják az elkészült eredményt.”

„Mi, akik nap mint nap tanítjuk, műveljük – és persze szeretjük is – a kémiát, fontosnak érezzük, hogy segítsük a jövő generációját, hogy megismerje ezt a tudományt” – fogalmazott dr. Szalai István, az ELTE TTK Kémiai Intézet egyetemi tanára, aki elmondta: közös meggyőződésük, hogy jól döntöttek azok, akik a kémia tudományágát választották továbbtanulási irányul.

Dr. Béni Szabolcs, az SE Gyógyszerésztudományi Karának docense arra is kitért, a biztos tudás a diákok későbbi pályafutására is hatással van: „A jól felkészült hallgatóink könnyen veszik az egyetemi akadályokat, már a képzés elején sikerélményeket szereznek, így folyamatosan motiváltak maradnak, és jól képzett diplomásként kerülnek a munkaerőpiacra.”

„Példaértékű, értékteremtő vállalkozásnak tartjuk ezt a projektet – mutatott rá dr. Zupkó István, az SZTE Gyógyszerésztudományi Karának dékánja, azt is elmondta: minden alkalmat megragadnak a természettudományok, kiemelten a kémia népszerűsítésére, és törekszenek arra is, hogy a gyógyszerész hivatás szépségeibe bepillantást nyújtsanak, és megmutassák: elismert, felelősségteljes munka várja a gyógyszerészeket.

Körkép a kémiaoktatásról   Holtzer Péter, a Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány (SZ2A) elnöke felhívta a figyelmet: a közoktatásban egyre kevesebb a természettudományos tárgyakat tanító tanár, a kémiatanár-hiány pedig már országos méretű. Tavaly megjelent, Szakmány Csabával és Szalay Lucával közös tanulmányuk* részletes körképet ad a kémiaoktatás helyzetéről. A tanulmány szerint 2657 feladatellátási helyről, a feladatellátási helyek 60 százalékából hiányzik kémiatanár. A legrosszabb a helyzet Nógrádban, ahol a kémiatanár-hiány eléri a 70%-ot. Várható kilátások: a természettudományos tárgyakat oktató tanárok átlagéletkora 50 év, minden évben kb. 4 százalékuk éri el a nyugdíjkorhatárt (6–700 fő), a pályára lépő fiatal pedagógusok száma 200-250 között mozog. 2020 szeptemberében összesen 42 olyan hallgató kezdte el az osztatlan tíz féléves tanárszakos tanulmányait az ország tanárképző egyetemein, akiknek az egyik szakjuk kémia. *Holtzer Péter-Szakmány Csaba-Szalay Luca: Mi a kémiaoktatás valódi problémája, avagy hova lettek a tanárok? In: Magyar Kémikusok Lapja, LXXVI. évf. 4. szám, 2021. ápr.  

Közlekedési változások az I Bike Budapest miatt szombat délután

Budapest, 2022. április 21.Idén is megrendezik az I Bike Budapest kerékpáros felvonulást, a rendezvényt április 23-án, szombat délután tartják a fővárosban. Az esemény miatt több helyen is forgalomkorlátozásokra kell készülni, ezek közül a legjelentősebb, hogy a felvonulás idején várhatóan 15:00 és 17:00 között hosszabb időre korlátozzák a forgalmat az Erzsébet hídon és a Rákóczi úti tengelyen, a keresztirányú forgalmat pedig csak szakaszosan, néhány perces várakozásokkal engedik át, ezért aki teheti, kerülje el szombat délután a belvárost. A Budapesti Közlekedési Központ a kötöttpályás közlekedési eszközök, többek közt a 2-es és 2M, valamit a nagykörúti villamosokat, illetve a sűrítve közlekedő metrók használatát javasolja ügyfeleinek.

A felvonulás várhatóan 15:00-kor indul a Városligetből, majd a Damjanich utca – Rottenbiller utca – Rákóczi út – Kossuth Lajos utca – Szabad sajtó út – Erzsébet híd – Attila út – Apród utca – Lánchíd utca – Clark Ádám tér – Alagút – Alagút utca – Attila út – Dózsa György tér – Krisztina körút – Döbrentei tér – Erzsébet híd – Március 15. tér – pesti alsó rakpart – Népfürdő utca – Árpád hídi felhajtó – Árpád híd – Margitsziget központi út útvonalon ér a margitszigeti Nagyrétre.

Közúti közlekedési változások

A felvonulás ideje alatt a keresztirányú gépjármű-forgalmat átengedik, de a hosszirányú forgalmat részlegesen, vagy teljesen korlátozzák. A vonulás idején (várhatóan 15:00 és 17:00 között) az Erzsébet híd, illetve a Rákóczi út – Kossuth Lajos utca – Szabad sajtó út nyomvonalon hosszabb időre korlátozzák a gépjármű-forgalmat.

Közösségi közlekedési változások

A rendezvény s idején a keresztirányú forgalmat szakaszosan, néhány perces várakozásokkal átengedik, azonban a felvonulás útvonalával megegyező forgalmat korlátozzák, ezért az érintett járatok módosított útvonalon közlekednek.

Előreláthatólag 15:00 és 17:00 között:

  • A Rákóczi úton közlekedő 5-ös, 7-es, 8E, 110-es, 112-es és 133E autóbuszok két szakaszon, a budai végállomásaik és a Szent Gellért tér / Rudas Gyógyfürdő / Móricz Zsigmond körtér, illetve a pesti végállomásaik és a Keleti pályaudvar között, megosztva közlekednek. A 7E autóbusz csak Újpalota és Keleti pályaudvar között közlekedik. A Keleti pályaudvar és a Szent Gellért tér között a BKK a sűrűbben közlekedő M4-es metró, a belváros felé az M2-es metró igénybevételét javasolja.
  • A 105-ös és a 178-as buszok két szakaszon, a Gyöngyösi utca és a Széchenyi István tér, illetve a Déli pályaudvar M és a budai végállomásaik között járnak.
  • A 16-os busz nem jár, a Várnegyed a Széll Kálmán tér felől a 16A busszal érhető el.

Várhatóan 15:00 és 17:00 között a következő nagy csomópontoknál és járatok esetében néhány perces várakozás lehetséges, mert a forgalmat csak szakaszosan engedik át:

  • Astoria: az M3-as metrópótló, a 47-es és 49-es villamosok, a 72M trolibusz, a 9-es, a 15-ös, a 100E és a 115-ös autóbuszok;
  • Blaha Lujza tér: a 4-es és a 6-os villamosok;
  • Március 15. tér: a 2-es, 2M villamosok;
  • Dózsa György út – Damjanich utca: a 20E, a 30-as, a 30A és a 230-as autóbuszok, illetve a 70-es, 75-ös és 78-as trolibuszok;
  • Döbrentei tér (Krisztina körút – Hegyalja út): az 5-ös, a 7-es, a 8E, a 110-es, a 112-es, a 133E autóbuszok;
  • Attila út – Krisztina körút: az 56A villamos;
  • Rottenbiller utca – Wesselényi utca: a 74-es trolibusz;
  • Rottenbiller utca – Dohány utca: a 73-as, a 74-es és a 76-os trolibuszok;
  • Kossuth Lajos utca – Petőfi utca: a 15-ös és a 115-ös autóbuszok.

Várhatóan 15:00 és 16:30 között:

  • A 70-es trolibusz módosított útvonalon, a Városligeti fasor – Dózsa György út – Ajtósi Dürer sor – Hermina út útvonalon jár.
  • A 78-as trolibusz ebben az időszakban a 70-es troli módosított vonalán, Keleti pályaudvar helyett az Erzsébet királyné, aluljáró végállomáshoz közlekedik.
  • A 73-as és 76-os trolibuszok a Keleti pályaudvarnál a Kerepesi úti végállomás helyett a Garay utcához közlekednek.

Előreláthatólag 15:00 és 19:00 között:

  • A 26-os busz nem jár.

Várhatóan 15:30 és 17:30 között:

  • A 15-ös és a 115-ös buszok a Népfürdő utca helyett a Váci úton közlekednek.

A rendezvény sajátosságai miatt a tervezettől eltérő időpontokban és helyszíneken is előfordulhatnak korlátozások.

Budapesti Közlekedési Központ

Az utolsó magyar király koronázásáról készült két festmény az áprilisi Hónap kincse

Budapest, 2022. április 21. – Mindössze egy hónap alatt szervezték meg az utolsó magyar király, IV. Károly koronázását. A jeles eseményről már fénykép is készült, ám sokáig mégis a festmények színes reprodukcióit ismerték, amik elsőként az IIlustrirte Zeitung 1917. január 25-i számában jelentek meg dupla oldalakon. 2021 májusában egy aukción bukkant fel a két ábrázolás nagyméretű, kidolgozott olajfestmény-változata, melyet a Magyar Nemzeti Múzeum az NKA miniszteri keretének támogatásával megvásárolt. A Hónap kincse kamarakiállításon való bemutatásukkal az intézmény a száz éve, 1922. április 1-jén elhunyt utolsó magyar király előtt tiszteleg. A kiállítás április 21-től egy hónapig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum Kupolatermében.

Az év megkoronázása

Az első világháború harmadik évében, 1916. november 21-én elhunyt a leghosszabb ideig uralkodó magyar király, I. Ferenc József. Az új uralkodó, IV. Károly (1887–1922) már aznap levélben értesítette Tisza István miniszterelnököt a kormányzás átvételéről. A kormányzat közös akarata volt, hogy a koronázást minél előbb, még az 1916-os évben tartsák meg. Erre egyrészt – a háborús viszonyok között – az ország stabilitásának megőrzése miatt volt szükség, másrészt a parlament által elfogadott következő évi költségvetés miatt. A Koronázási Ünnepélyt Rendező Bizottság december 1-jén alakult meg, így mindössze egy hónap állt rendelkezésre a december 30-ra kitűzött ceremónia megszervezésére.

Míg a korábbi századokban a koronázásokról rajzok, metszetek és festmények születtek, Ferenc József 1867. évi koronázásakor a képzőművészeti alkotások mellett már készült néhány korai fényképfelvétel is. Az 1916. évi, utolsó királykoronázás idejére a fényképészet és nyomdatechnika fejlődése már lehetővé tette, hogy a sajtóban fényképes tudósítások jelenjenek meg az ünnepségről. Ugyanakkor a koronázás képzőművészeti megörökítésének jelentősége mégsem csökkent. Ennek egyik oka az volt, hogy a budavári Koronázó Főtemplom (Mátyás-templom) belső tere a sötét téli időszakban az ünnepség megzavarása nélkül nem tette lehetővé a beltéri felvételek készítését. Ezért a koronázás egyházi szertartásáról csak képzőművészeti ábrázolásokat ismerünk, és a sajtó is csak ezeket tudta közölni. A másik ok az, hogy az újságok szerkesztői a reális ábrázolást nyújtó fényképet nem érezték elég reprezentatívnak. 

Híresebb a fényképnél a festmény

Az említett német festő, Felix Schwormstädt (1870–1938) a lipcsei Illustrirte Zeitung kiküldött képi tudósítója volt a koronázáson, és mint az első világháborút végigrajzoló illusztrátor vált híressé. A lipcsei újság koronázási számának előkészítésében a magyar kormányszervek is aktívan részt vettek. A vezetők úgy vélték, hogy a külföldi propaganda és az idegenforgalom miatt fontos lenne az újság megjelenésének támogatása, így végül a belügy-, a kultusz- és a kereskedelemügyi minisztérium közösen adott szubvenciót a lapnak. A művész a helyszínen készített vázlatai, valamint az előre pontosan megtervezett helyszínrajzok alapján már otthoni műtermében, 1917-ben festette meg a koronázás és a koronázási lakoma ábrázolását.
A koronázási képen a Mátyás-templom vörös drapériákkal díszített szentélyében oldalról látjuk a koronázás pillanatát. A főoltár lépcsőjén térdelő IV. Károly fejére együtt helyezi a Szent Koronát Csernoch János esztergomi bíboros érsek és Tisza István miniszterelnök. Mögöttük, az oltár felé Várady L. Árpád kalocsai érsek és Széchényi Miklós nagyváradi püspök állnak.

A koronázási lakomát ábrázoló festményen a karzatról látjuk az U alakú asztalnál helyet foglaló királyi párt, akiknek jobbján az esztergomi és a kalocsai érsek, balján a pápai nuncius és nádorhelyettesként Tisza István miniszterelnök foglalnak helyet. Mögöttük, a két koronaőr közötti kis asztalkán a párnára helyezett Szent Korona látszik. Körülöttük az országos főméltóságok, a kormány tagjai, a kamarások, a palotahölgyek és az országgyűlés tagjai állnak.

Az asztalnál Radvánszky Antal szolgálja fel a 19 fogásból álló menüsor első elemét, a „Hódolati pecsenyét”. A továbbiakban az asztalra helyezett válogatott finomságok érintetlenül maradtak. Rövid pohárköszöntők – Éljen a haza! Éljen a király! – után a királyi pár rituálisan kezet mosott, majd elvonult, az ételeket pedig – akaratuk szerint – a fővárosi hadikórházak betegeinek szolgálták fel.

Aukción bukkantak fel

A két festmény színes reprodukciói elsőként az IIlustrirte 1917. január 25-i számában jelentek meg dupla oldalakon. Ezek valószínűleg vízfestékkel készültek és a közelmúltig csak az újságban megjelent illusztrációikat ismertük. 2021 májusában a bécsi Dorotheum aukcióján bukkant fel a két ábrázolás nagyméretű, kidolgozott olajfestmény-változata. A Magyar Nemzeti Múzeum az NKA miniszteri keretének támogatásával sikeresen megvásárolta a festményeket, amelyek a 20. század eleji történeti festészet kiemelkedő darabjaiként a továbbiakban a Történelmi Képcsarnok gyűjteményét gazdagítják. A Múzeum kamarakiállításon való bemutatásukkal tiszteleg a száz éve (1922. április 1-jén) elhunyt utolsó magyar király előtt.