Gasztronómia
Gasztronómia
-
A Föld lakosságának háromnegyede koccinthatna Törleyvel
140 éves Magyarország legrégebbi pezsgőgyára Több mint egymilliárd palack pezsgő! Ennyi a mérlege 140 évnek, vagyis ennyi különlegességet készített alapítása, azaz 1882. augusztus 1. óta a mai Magyarország legrégebbi és így legnagyobb hagyományokkal rendelkező pezsgőt készítő vállalata. A Törley Pezsgőpincészet Kft. 140 éves születésnapja alkalmából állította össze – a rendelkezésre álló adatokból és információkból – három évszázadot is érintő teljesítményének beszámolóját. Hatalmas számok következnek! Nem vitás, rengeteg embernek jutna igazi pezsgőfürdő, ha Magyarország legnagyobb tradíciókkal rendelkező pezsgőkészítő társaságának három évszázadot is érintő teljesítményét literben szeretnénk meghatározni*. A fellelhető adatok és megtalálható információk alapján ugyanis a Törley Pezsgőpincészet Kft. és jogelődjei az 1882-es alapítás óta, vagyis immár több mint 140 év…
-
Jön az első Rum Show
A nagysikerű Whisky Show és Bar Show után 2022. szeptember 3-án startol a Rum Show is. Remélhetőleg, idővel a Rum Show is olyan hagyománnyá válik, mint nagyobb “testvérei”. Számos sikeres Whisky Show és jó néhány Bar Show után a szervezők egy fokkal magasabbra tették a lécet, mert úgy látták, hogy elérkezett az idő arra, hogy elhozzák számunkra Budapest első Rum Show-ját, amelynek szintén a WhiskyNet a házigazdája.A rum, mint italkategória az utóbbi időben komoly rangot vívott ki magának nemcsak a nemzetközi színtéren, hanem hazánkban is. Jó látni, hogy egyre többen érdeklődnek a kifinomult rumok iránt, egyre nagyobb az igény a gasztronómiai helyszíneken is a minőségi rumokra. RUM SHOW 2022 Időpont:…
-
Idén is a sarjadó búza megáldásával indult el a Magyarok Kenyere program
Az elmúlt évek járványügyi korlátozásai után ismét nagyobb létszámban kérhettek áldást a magyar gazdák a munkájukra és a termésre. A Magyar Örökség díjas Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program hagyományos nyitóeseményére, a Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepségre ezúttal Erdélyben, a székelyföldi Nyárádszeredán került sor. A búzaszentelés, a határ és a gabonaföldek megáldásának hagyománya a középkorig nyúlik vissza. A hívők Szent Márk napja környékén körmentet tartottak a jó termésért és a természeti csapások elhárításáért, a vetést a lelkipásztorok a négy égtáj felé fordulva áldották meg. A program szervezői – a Magyarok Kenyere Alapítvány, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) – mindig más külhoni térségben tartják…
-
Magyar sikerrel ért véget a SIRHA BUDAPEST 2022!
Minden szempontból nagy sikert hozott a csütörtökön véget ért Sirha Budapest szakkiállítás, a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban. Közép-Kelet-Európa legjelentősebb élelmiszeripari és HoReCa eseményén három nap alatt több mint 20 ezer szakmai látogató fordult meg. Az immár második alkalommal a Sirha Budapesten rendezett Bocuse d’Or szakácsverseny európai döntőjében pedig a magyar csapat második lett, és ezzel kvalifikálta magát a lyoni világdöntőre. Az ötödik alkalommal megrendezett Sirha Budapest mára vitathatatlanul a régió legnagyobb rendezvénye, amelyen a gasztronómia, az élelmiszer-, pék- és cukrászipar, a szálloda- és vendéglátóipar, valamint a csomagolóipar képviselői több mint 30 ezer négyzetméteren mutatták be termékeiket, fejlesztéseiket, szolgáltatásaikat. „A világjárvány idején számos gazdasági szektorban alakultak át az…
-
JELENTŐS KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGET IGÉNYEL A MAGYAR DIÓ
A magyar dió relatív koraisága és korábbi sikerei ellenére sokféle termesztési és piaci nehézséggel szembesült az utóbbi években. Az évekig kifejezetten jó áron értékesített és az európai piacon elsőként megjelenő magyar dió helyzete az elmúlt esztendőkben jelentősen megváltozott. Ezt a klímaváltozás okozta termesztési és növényegészségügyi problémák mellett a nagy diótermelő országok fokozódó, olcsó árukínálata okozta, ami kiszorította a magyar árut az európai piacról. Ezen kívül az aszályos időjárás miatt az egyébként is alacsonyabb hozamaink tovább csökkentek, és ez már nem teszi versenyképessé termelésünket a versenytársak két-háromszoros termésátlagaival szemben. A korábbi pozitív piaci visszajelzések miatt a hazai diótermő terület folyamatos növekedést mutatott Magyarországon az elmúlt évtizedben. Míg tíz évvel ezelőtt alig…
-
A vonalkód öse a liszteszsákok csíkjelrendszere
Egyedi csíkjelek alapján különböztették meg egykor a molnárok, aratók, hogy adott zsáknak ki a tulajdonosa. A sávok vastagsága, és száma arról is árulkodott, hogy milyen módos az adott család. A korabeli vonalkódókat bemutató csíkjelrendszerről hiánypótló könyv is készült. Akik nagy földterülettel rendelkeztek, azoknál vastag csík, akiknek több földjük volt, azoknál több csík jelent meg a liszteszsákokon. Ezek alapján a molnárok egyből tudták, kinek őrölnek. A textilekbe szőtt csíkok színe is egyedi volt, a jelrendszer családról-családra szállt. Ahogy tehát manapság a vonalkód, úgy annak idején ez az egyedi csíkozás segítette az azonosítást. A mohácsi vízimalom a Csele-patak egykori 24 malma közül az egyetlen, amely megmaradt az utókor számára. A műemléki malom…
Ezeket is érdemes megnézni
Jön az első Rum Show
A Föld lakosságának háromnegyede koccinthatna Törleyvel
AZ ELTE FŰVÉSZKERT 250 ÉVE
-
A SÜTŐTÖK NEMCSAK FINOM, EGÉSZSÉGES IS
Magyarországon évről évre növekszik a sütőtökfogyasztás – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből. Az üzletekben, piacokon is érdemes a kiváló minőségű hazai fajtákat választani. Hazánkban – a területalapú támogatási adatok szerint – körülbelül 1770 hektáron termesztenek sütőtököt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb a termőterület (több mint 330 hektár), de Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is 200 hektár fölött van. Mivel a hazai termelés eléri az éves 35-40 ezer tonnát, így az import elenyésző méretű, ezer tonna alatt volt az elmúlt években. Magyarországon a sütőtökfogyasztás mennyisége évről évre lassan, de biztosan növekszik, és az őszi-téli hónapokra koncentrálódik. Az érett sütőtök íze édes, textúrája kellemes. Formája és színe nagyon sokféle, lehet narancssárga…
-
AZ ELTE FŰVÉSZKERT 250 ÉVE
Az ELTE Füvészkertet, hazánk első botanikus kertjét 1771-ben Nagyszombatban alapították. A kert eredetileg az orvostanhallgatók képzését szolgálta, de nagyon hamar helyet kaptak hazai majd a trópusi növények, kertészeti különlegességei, de a Fővárosi Állat- és Növénykert első állatai is itt voltak elhelyezve néhány évig. A kert 170 éve foglalhatta el a mostani méltó helyét, és egyesek szerint irodaépületének helyén lehetett Mátyás király vadászkastélya, amelyet II. Lajos és később török basák is laktak. A kerek évfordulót a Kertről szóló könyvvel, emlékkiállítással és emlékfa ültetéssel is ünneplik. Az ELTE Füvészkertet, hazánk első botanikus kertjét 1771-ben Nagyszombatban alapította az Orvosi Kar Növénytani és Vegytani Tanszékének első professzora és a hozzá tartozó botanikus kert első…
