Kiállítás kategória bejegyzései

kiállítás

24. Lurdy Házi Lelkes Ásványbörze december 10-11-12-ig

Karácsonyi ajándékok a természet kincseiből

Semmi sem lehet szebb, mint amit a természet alkot. Évezredek, évmilliók kitartó „munkája” és a körülmények szerencsés összjátéka volt szükséges még a legelterjedtebb kristályok (pl. kvarcok) megalkotásához is. A természet nagyon kreatív. Ékkövei színben, formában és egyéb fizikai jellemzőiket tekintve igen változatosak. Az ásványvilág legjavával az évente többször megrendezésre kerülő Lelkes Ásványbörzéken találkozhat.

Az év utolsó rendezvényére Advent 3. hétvégéjén, 2021. december 10-11-12-én, péntek – szombat – vasárnap kerül sor. A 24. Lurdy Házi Ásványbörze remek alkalmat kínál arra, hogy hazai vagy külföldi ásványokból, szikrázó drágakövekből, ékszerekből, egyedi kézműves alkotásokból, ásványi faragványokból és használati tárgyakból válasszon szeretteinek ajándékokat. A nagyszabású rendezvény 150 kiállítója szakmai tanácsokkal is segíti majd a választást.

Miközben a felnőttek válogatnak, a gyerekek elfoglalhatják magukat azzal, amit igazán szeretnek: játszhatnak, alkothatnak. Sőt, az interaktív földtudományos játszóházban tanulhatnak is az ásványokról, a geológiáról (szombat-vasárnap). Az Aranymosóban próbára tehetik szerencséjüket, és apró kincsekkel gazdagodhatnak. A kreatív játszóházban olyan foglalkozásokon vehetnek részt, amelyek fejleszthetik kézügyességüket, és feléleszthetik alkotó kedvüket. A kreatív játszóház és az aranymosó a rendezvény mindhárom napján várja a kicsiket. 

A karácsonyi forgatagot olyan érdekes programok és előadások színesítik, mint például a látogatóktól elzárt barlangok világát bemutató 3D vetítés, a világító ásványok bemutatója és a drágakő-csiszolás.  Az érdeklődők kiállítás keretében gyönyörködhetnek néhány neves hazai gyűjtő legértékesebb ásványkollekciójában.

A Lelkes Ásványbörzék állandó szolgáltatása az ingyenes drágakő-meghatározás, amely a karácsonyi rendezvényen is elérhető lesz a látogatók számára.  Érdemes magával vinnie a rendezvényre azt az ékszerét vagy drágakövét, és a szakértő műszeres vizsgálattal határozza meg a követ, annak fajtáját, lényeges tulajdonságait. A drágakő-meghatározás mellett, a szervezők külön kiállítást szentelnek a szintetikus köveknek, utánzatoknak, ezzel is segítve az ismeretterjesztést. 

A hatályos jogszabályoknak megfelelően a rendezvény védettségi igazolvánnyal látogatható.

A rendezvény helyszíne: 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 12-14.

Nyitva tartás: péntek – szombat – vasárnap 10 órától 19 óráig

Jegyek elővételben: https://asvanyborze.jegyx1.hu

Vezetö nemzetközi designerek Budapesten

Másfél év kényszerszünet után tér vissza a S/ALON BUDAPEST lakástrend kiállítás a Budapest Arénába, és máris a világ vezető designereit ígéri a látogatóknak. Építkezők és lakásfelújítók nagy favoritja lehet az esemény, amelyen bemutatkoznak a legújabb trendek, és leleplezésre kerül egy öt hónapon át kézzel készített csodaszőnyeg-alkotás is, amelyet Wendy Morrison skót szőnyegtervező jegyez.

A kiállítás szervezői nem csak a szépségre, kifinomultságra és funkcionalitásra figyeltek oda, hanem a fenntarthatóságra is, amely minden eddiginél nagyobb szerepet kap a szeptember 24-26. közötti eseményen. Egyetlen hétvége alatt élőben megnézhetjük és kipróbálhatjuk a legújabb bútorokat, megismerhetjük és megtapinthatjuk az elkövetkezendő évek népszerű szőnyeg, tapéta és falfesték textúráit is. Több mint 100 inspiráló enteriőrben találkozhatunk a legújabb lakberendezési trendeket és a legfrissebb hazai dizájndarabokat bemutató kiállítókkal 7000 négyzetméteren.

Tudatosan vissza a gyökerekhez!

Az idei év enteriőrtrendjei még bizony hosszú évekig hatással lesznek a lakberendezésre. Ahogy a régi, akár régészeti emlékeknek tűnő kerámia tárgyak, a fonott és nád bútorok újraértelmezett szerepe
a beltérben, úgy a már mesterien újragondolt márványozott felületek vagy épp a csíkos lakástextilek újra és újradolgozott változatai mind egy irányba mutatnak: vissza a gyökerekhez! A múlt és
a természet tisztelete egyfajta eklektikus natúr hangulatot hozott el, amit merészen lehet ötvözni a kiemelkedően újszerű modern high-tech dizájnnal. 

Soha nem látott vásárlási kedv a lakberendezés terén

A koronavírus okozta új élethelyzet a mindennapok szinte összes területén változást hozott. Míg számtalan területen csökkent a lakossági fogyasztási kedve és lehetősége, a bezártság jó néhány hónapja új értelmet adott az otthonainknak, a nyaralóinknak és az együtt töltött idő minőségének.
A 2020-as évi statisztikák alapján a magyar lakosság kimagaslóan többet költött az előző évekhez képest ingatlanberuházásra, illetve a felújításokon túl lakberendezési tárgyakra és dekorációkra. Épp ezért tartja annyira időszerűnek a kiállítást Fülöp Judit, az esemény társalapítója is: „Büszkék vagyunk rá, hogy a hosszú kényszerszünet után egy ennyire nagyszabású eseménnyel várhatjuk a hozzánk ellátogatókat. A S/ALON BUDAPEST-en végre megelevenedik mindaz, amit az elmúlt hónapokban csak magazinokban és online felületeken nézhettek meg az építkezők, lakásfelújítók. Ez a különleges kiállítás remek lehetőség arra, hogy teljes életnagyságban szemléljünk meg a legapróbb részletekig kidolgozott, kifinomult és időnként meghökkentő enteriőröket.”

Egyedi és egyszeri

A S/ALON BUDAPEST idei vendégországa Csehország lesz számos cseh tervező bemutatásával, de dán, francia és olasz designerek is érkeznek a helyszínre. Az eseményen a fenntarthatóság minden eddiginél fontosabb szerepet kap, és számos olyan termék és újdonság érkezik ebben a témában, melyeket eddig nem láthatott még a hazai közönség. Érdekesség, hogy Anna Amélie divattervező első lakásdekoráció kollekciója az esemény nyitónapján debütál egy különleges reggeli keretében, egy izgalmas gardróbszobát pedig a NUBU letisztult darabjai töltenek meg élettel. A látogatókat speciality kávézó, bor- és pezsgőbár is várja, az egész napos zenei aláfestést pedig élő DJ szett adja az esemény mindhárom napján. 

S/ALON BUDAPEST lakástrend kiállítás 2021 szeptember 24-25-26. Budapest Aréna

Online jegyvásárlás és további információ: www.salonbudapest.hu  

A KIRÁLYI PALOTA – A KULTÚRA VÁRA

Megújult állandó kiállítás a BTM Vármúzeumban

Megtekinthető: 2021. augusztus 20-tól

Kurátorok: dr. Farbaky Péter és dr. Rostás Péter művészettörténészek

A Budavári Palota az ország történetének egyik emblematikus épülete, melynek teljes, a középkortól az 1960-as évekig ívelő története megismerhető a BTM Vármúzeum palotakiállítása keretében. A déli összekötő szárny helyreállítása miatt átmenetileg zárva tartó, a Budavári Palota újkori történetét bemutató, izgalmas, új tárgyakkal, s a hozzájuk fűződő történetekkel megújult tárlat 2021. augusztus 20-tól látogatható.

Időutazás a díszlépcsőházban

A múzeum főlépcsőházának szintjein, egy „függőleges időtengely” mentén szerveződik a kiállítás. A BTM Vármúzeum pinceszintjén található a középkori királyi palota történetét, feltárt töredékeit és helyreállított tereit bemutató kiállításrész.

A most újranyíló, újkori történettel foglalkozó kiállításrész a földszinten indul, ahol 1686-tól – Buda töröktől való visszafoglalásától – az 1860-as évekig kíséri nyomon az épület kiépítését. 

Az I. emeleten a 19–20. század fordulóján, a historizmus idején jelentősen kibővített palotát ismerhetjük meg napjainkig.

A palota egykori terei dekorációjának és berendezésének megőrzött emlékei, látképek, fényképek, szobrok, építészeti tervek és rekonstrukciós részletek idézik fel az épület változatos történetét. 3D-s animáció mutatja be a palota építési fázisait; érintőképernyők és digitális képkeretek várják a látogatókat. 

Előzmények – középkori palotatörténet egy percben

Az Árpád-kori magyar királyoknak más európai uralkodókhoz hasonlóan nem volt egy kizárólagos székhelyük. Állandó királyi székhelyet az Anjou uralkodók alakítottak ki a 14. században Visegrádon, illetve I. Nagy Lajos (1342 – 1382) Budán is palotaépítkezésbe kezdett a Várhegy déli részén. Az első palotamagból megmaradt, ún. István-torony ma is látható a BTM Vármúzeum területén. Az 1387-től uralkodó Luxemburgi Zsigmond volt az, aki véglegesítette a székhely Budára kerülését, s Európa legszebb királyi palotáihoz hasonlatos, reprezentatív uralkodói rezidenciává építtette ki. Legfényesebb korszakát Mátyás (1458 – 1490) és II. Ulászló (1490 – 1516) regnálása alatt élte a palota, s benne a királyi udvar. A gótikus épület a Magyarországon is meghonosodó itáliai reneszánsz jegyében újult meg. 1541-ben Budát a törökök vették birtokba, s tették új tartományi központjukká. Ebben a korszakban az épületek pusztulásnak indultak, majd az ostromok során jelentős mértékben károsodtak.

A töröktől való visszafoglalás során romossá vált palotaépületeket a barokk korban elbontották, s a déli részen, a várfalakon belüli területeket feltöltötték. A régészeti kutatások számára szerencsés módon e feltöltés volt az, ami megóvta, s hozzáférhetővé tette később a mai E épület, a BTM Vármúzeum egyes részeit, pl. a kápolnát, a gótikus termet vagy az Albrecht-pincét.

Mária Teréziától a Kádár-korig – az újkori palota története

Királynő, aki nem költözik

Mária Terézia (1740 – 1780) nem kívánta királyi rezidenciaként használni a palotát, de engedélyezte 1748-ban az országos közadakozást a barokk épületmag kibővítésére, s ő építtette a Raguzából visszahozatott Szent Jobb, nemzeti ereklyénk számára a palotabéli kápolnát. 1769-ben az angolkisasszonyokat költöztette ide Sankt Pöltenből, majd 1777-ben a nagyszombati egyetemet. Az egyetem ünnepélyes megnyitására a már általa építtetett dísz-vagy trónteremben került sor.

Haydn Budán

1795 és 1847 között József nádor lakhelyeként szolgált a palota. A nádor fiatal felesége, Alexandra Pavlovna nagyhercegnő, I. Pál orosz cár lánya pezsgő udvari életet szervezett benne hangversenyekkel és bálokkal. Ekkor járt e falak között, s adott hangversenyt Joseph Haydn. A 17 éves nádorné szülés utáni halála véget vetett azonban e szép korszaknak. 1839-ben a kápolna altemplomát a nádori család temetkezőhelyévé alakították. 

A hamarosan bekövetkező szabadságharcban a magyar honvédség 1849-es tavaszi ostromában a palota súlyosan megsérült, de ezt követően megújult. A ’48-ban osztrák császári trónra lépő I. Ferenc József számára az 1850-es években neorokokó stílusban alakították át a palota tetőzetét és belső tereit. Az ún.kis trónterem falkárpitjának azt a karmazsinvörös, selyem ananászdamaszt anyagot választották, melyet Ferenc József idején az osztrák udvarban is használtak.

A kiállítás földszinti terében, a Mária Teréziát ábrázoló festmény mögötti falburkolaton látható ennek az udvari damasztnak a pontos rekonstrukciója, melyet egy német selyemgyártó manufaktúra készített a múzeum számára.

Európai rangú palotakomplexum 1890 és 1905 között

A kiegyezést, illetve Ferenc József magyar királlyá koronázását követően szinte azonnal felmerült a budai palota tényleges királyi rezidenciává fejlesztésének igénye. A palota kiépítése csak 1890-ben vette kezdetét. Ennek tervezője – Ybl Miklós 1891-ben bekövetkezett halálát követően – Hauszmann Alajos főépítész és helyettese, Györgyi Géza volt. A hatalmas épületkomplexum kiépítésének irányítását a várépítési bizottság végezte, melynek elnöke Podmaniczky Frigyes volt. A munka az épület és a berendezés megtervezése mellett

a palota környezetének, így a palotakertek megújítását is magában foglalta.
1905-re a budai királyi palota Európa egyik legnagyobb és legfényűzőbb uralkodói rezidenciája lett. Létrehozásában szinte kizárólag magyarországi művészek és vállalkozók vettek részt.  Építésének és berendezésének összköltsége mintegy 31 millió korona volt.

A „történelmi” dísztermek: Szent István-terem, Hunyadi-terem, Habsburg-terem

A királyi palota díszítőprogramjában kétféle történelmi-politikai elhivatottságot kívántak a tervezők kifejezni: egyrészt, hogy a palota a magyar nemzeté, másrészt, hogy uralkodói rezidencia, azaz a Habsburg-ház rezidenciája. E kétféle irányultság szintézise a kiegyezés utáni Magyarország egyik legfontosabb kérdése volt.

A palota három szárnyában három, a történelem egy-egy kimagaslónak értékelt korszakát megjelenítő dísztermet alakítottak ki. A Duna felőli, keleti oldalon a kupola alatt elhelyezkedő Habsburg-termet, a krisztinavárosi szárnyban a nemzeti függetlenséget kifejező, neoreneszánsz Hunyadi Mátyás-termet, valamint a déli összekötő szárnyban a Szent István-termet. A korabeli közgondolkodásban Szent István alakja szimbolizálta a konszolidált hatalmi viszonyokat. A három terem közül ez készült el legkorábban, ennek egy részletét mutatták be az 1900-as párizsi világkiállítás magyar pavilonjában. A Hunyadi-terem ékessége a középen elhelyezett Mátyás király-szobor volt, Fadrusz János kolozsvári szobrának kicsinyített mása. Az oldalfalakat Benczúr Gyula két, Mátyás király életéből vett jelenetet ábrázoló festménye díszítette. Ezek egyike, a „Mátyás király fogadja a pápa követeit” című kép megtekinthető a kiállításban a terem falburkolatának rekonstrukciójába foglalva.

A viharos 20. század

A két világháború között Horthy Miklós rezidenciájaként és múzeumként használták a palotát. Az épület utolsó hivatalos használója Szálasi Ferenc volt, aki 1944. november 4-i nemzetvezetői esküjét a bálteremben tette. 1945 januárjában a német csapatok legutolsó védelmi központja lett a palota, ennek megfelelően – főként a hetekig tartó tűzvész miatt – rendkívül nagymértékű sérüléseket szenvedett.  Az 1950-es, 1960-as évekbeli átépítések során az elbontott épületdekorációs elemeket nem őrizték meg, nem dokumentálták; s a még ostrom előtt elszállított ingóságok nagy része – kevés kivételtől eltekintve – eltűnt.

A Budapesti Történeti Múzeum nagyszabású, több évtizedig tartó ásatásai a középkori rezidencia maradványainak feltárására már a II. világháború után megkezdődtek. Az eredmények alapján került sor az egyes terek, a palota erődrendszerének rekonstrukciójára. 

1949-ben döntés született az épület párt és állami központtá alakításáról, majd 1957 – 1959-ben kulturális intézmények otthonául jelölték ki. Elsőként 1967-ben a Budapesti Történeti Múzeum és Vármúzeuma költözött be a palotába, majd 1975-ben a Magyar Nemzeti Galéria és a Munkásmozgalmi Múzeum, végül 1985-ben az Országos Széchenyi Könyvtár.

Új tárgyak-új történetek – frissült a kiállítás

Olyan érdekes új tárgyakkal újult meg a tárlat, melyek nemcsak szépségükkel nyűgözhetik le a látogatókat, de történetük is érdekes; kiállításba kerülésük mögött komoly kutatómunka, vagy némelykor csak véletlen emberi találkozások állnak.

„Kő-sorsok”

A díszudvarból a Lovardába – A gyalogsági fegyvernem kőpilasztere

1853 – 1854-ben a barokk díszudvar negyedik, nyugati oldalán épült fel a régi őrség-épület a Tabánból az alagúton át felkanyarodó új útvonal és a Szent György tér felé érkező forgalom ellenőrzésére. Az épület középső homlokzatrészének két sarkát két-két pilaszter (falba épített pillér) szegélyezte, amelyeket a hadsereg főbb fegyvernemeinek (gyalogság, tüzérség, haditengerészet, katonai zenészek) szimbólumai díszítettek. Az épületet az 1890-es évek elején, a krisztinavárosi szárny építési munkáinak kezdetekor lebontották, s végül a négy mészkőpilasztert Hauszmann Alajos a Lovarda rámpájába építtette be. 

Nőstény oroszlánt ábrázoló zárókő Sisi parasztházából

Múzeumunk régésze, Magyar Károly találta meg a déli rondellánál azt a nőstény oroszlánt formázó, kb. 500 kilogrammos látványos faragványt, mely a Sisi, azaz Erzsébet királyné számára tervezett, magyar ornamentikájú, szecessziós kerti pavilon (az ún. Parasztház) záróköve. Az 1902-ben átadott házat az időközben elhunyt Sisi már nem élvezhette. A kis ház Faragó Ödön tervezte bútorai az 1900-as párizsi világkiállításon szerepeltek. Itt annyira megtetszett a Viktória királynő által alapított South Kensington Museum – a mai Victoria and Albert Museum – kiküldött munkatársának, hogy azonnal megrendelte a bútorzat másodpéldányát, amely ma is szerepel az intézmény állandó kiállításán.

A parasztház egészen Budapest 1945-ös ostromáig megmaradt, ám a harcokban súlyosan megrongálódott, berendezése eltűnt.

A palota építéstörténeti emlékköve 

A Szent Zsigmond-kápolna nyugati homlokzatán 1930-ban, Horthy Miklós kormányzóságának 10 éves évfordulójára emléktáblát helyeztek el. A latin nyelvű tábla tömör összefoglalót ad a vár és a palota történetéről, felsorolja a jelentős uralkodókat – a sor végén a kormányzó nevével. Horthy 1920. április 1-én költözött be a budai királyi palotába. Lakosztálya nem Ferenc József egykori apartmanja helyén, hanem a krisztinavárosi szárnyban volt. A gesztus, hogy a kormányzó lakását nem az egykori királyi apartman helyén rendezte be, a királynélküliség állapotát fejezte ki. E korszakban az egyetlen jelentős építészeti beavatkozás a Corvin könyvtárterem létesítése volt a mai D épületben.

A Habsburg-lépcső megmaradt atlaszának párja: a kariatida

Archív fotók alapján rekonstruálták a Habsburg-lépcső atlaszának ember nagyságúnál nagyobb, kb. 400 kilogrammos, gipszből készült párját. A rekonstruálást segítette, hogy az eredeti nőszobor kézfeje a palotakiállításban eddig is látható férfialak vállán „maradt”.

Az egyetlen eredeti csempe a Szent István-terem kandallójából

A Szent István-terem kandallójából egyetlen eredeti darab maradt meg. Egy aranyozott csempe, melyet az 1960-as években a bontáson dolgozó mérnök kislánya „könyörgött ki” a sittből, s melyet a múzeum később tőle vásárolt meg.

Míves parkettatábla a Corvin-teremből

Szép új szerzemény az eredetileg könyvtárnak épült Corvin-terem padlózatából származó parkettatábla. Mintáját Szabó László várkapitánysági főmérnök tervezte és Miklósváry Károly műszaki előadó rajzolta. 

Az orvostudomány allegóriája – A trónterem (díszterem) barokk falképei 

Az 1769-ben befejezett barokk királyi palota legnagyobb tere a trónterem vagy más néven díszterem volt. Mária Terézia 1777-ben a nagyszombati egyetemet költöztette a budai palotába. Vinzenz Fischer, a bécsi Képzőművészeti Akadémia tanára, aki festett előzőleg falképeket a trónteremben, újból megbízást kapott a terem dekorálására, ezúttal az egyetemmel kapcsolatos falképek megalkotására (1777‒1778). Az oldalfalak gazdag architektúra- és díszítőfestést kaptak, a négy ajtófülkébe a négy fakultás ábrázolása került.

A palota II. világháború utáni átépítésének alapvető célja a középkori maradványok kibontása, rekonstrukciója volt, de a 18. századi maradványokat is értékesnek tartották, emiatt a helyiség freskóit le akarták választani a falról, hogy megőrizzék őket.  A négy megmaradt figurális falképet azonban szakszerűtlenül választották le 1953-ban és 1964-ben, így egy részük még a helyszínen megsemmisült. Az orvostudomány allegóriáját ábrázoló, leválasztott, nagyon rossz állapotba került falképegyüttest az elmúlt években a Magyar Képzőművészeti Egyetem restaurátor tanszékének hallgatói restaurálták, s most a kiállítás részét képezi.