Kultúra kategória bejegyzései

Kultúrális események programok.

A zseniális ponyvaregény író, Rejtő Jenő megidézése


THURÓCZY GERGELY a Petőfi Irodalmi Múzeum irodalmi muzeológusa, tudományos fő munkatársa, egy 500 oldalas Rejtő Jenőről szóló könyv szerkesztője és írója. Rendszeresen tart előadásokat Rejtő Jenő életéről és munkásságáról a fővárosban és vidéken.


– Hatszázan voltak kíváncsiak rád és további kétszáz ember nem jutott be a Rejtő Jenőről tartott előadásodra a New York Boscolo Kávéházba. Milyen gyakorisággal tartasz előadásokat és mely városokat látogatod Budapesten kívül?

Átlag kéthavonta van Rejtő-előadásom – különösebb preferencia nincs, oda megyek, ahová hívnak. Budapesten, illetve a vidéki városokban is szívesen vetítek-mesélek Rejtőről. De nem csak előadásokat tartok, hanem ha van rá igény és mód, akkor Rejtő-kiállításokat is rendezek. Ez nagyobb projekt, több munkával jár. Nagyon kellemes emlékek kötnek Csepelhez és Székesfehérvárhoz – igazi rajongók rendelték meg, sokat segítettek, a fél intézményi tagság hordta össze a kellékeket. Úgyhogy minden helyszínen kicsit más a látvány – alapvetően egy (szétvert) matrózkocsmát jelenít meg, de ha van pár köbméter homok, akkor sivatagot is rittyentünk, és a dézsás pálmákban, kitömött állatokban és álcahálókban rejlő dzsungel-fílinget is előszeretettel használom ki…

– Egy ötszáz oldalas Rejtő Jenőről szóló könyv szerkesztője és írója vagy, a téma szakértőjeként tartanak számon. Napfényre kerülnek-e róla újabb információk? Lehet-e még Rejtő Jenőről újat mondani?


A kutatás azóta is zajlik, de sajna kevés eredménnyel – többnyire apróságok kerülnek elő, életrajzi részletkérdések tisztázása. De pl. a Reich-családról (a Rejtő ugyebár írói név) most már többet lehet tudni, mint pár évvel ezelőtt. Egy másik nagy téma, ahol sokkal többet lehet találni, az Rejtő utóélete, kultusza, műveinek újrakiadása, színpadi műveinek bemutatói stb. A kultusz megnyilvánulásainak se szeri, se száma, ezeket a Wikipédia Rejtő-szócikkében gyűjtögetem: kocsmától és rabszínháztól vendéglátóipari egységeken és hajóneveken, zeneszámokon át egészen a Magyar Tudományos Akadémiáig ível a Rejtő-szivárvány… Hogy a Parlamentben elhangzott felszólalásokat ne is említsem: e téren fontos meglátás, hogy a ponyvazsenitől vett idézetek politikai világnézettől függetlenül minden pártnál felbukkannak… További nagy kérdés a Rejtő-filológia: kéziratok híján nem lehet hagyományos irodalomtörténeti megoldásokkal élni. Ám az első, ill. Rejtő életében megjelent kiadások elérhetőek (immáron hasonmásban is – én kezdeményeztem, hogy a Magyar Elektronikus Könyvtár minél többet szkenneljen be).

És ennek kapcsán kiderült, hogy a szocializmusban a P. Howard-könyveket rendre meghamisították, “feljavították”, olykor egész mondatokat töröltek, vagy politikai okok nyomán cenzúrázták!

Szerző: Koroknay Klára

THURÓCZY GERGELY soron következő előadása:

Rejtő Jenő és Korcsmáros Pál “találkozása”

Rejtő Jenőt és a regényei figuráit ábrázoló grafikust idézi meg a Zsolnay Art Szalon Rejtő-estje

Időpont: 2020. március 19. 18.30
Helyszín: Radisson Blu Béke Hotel Budapest, Teréz krt. 43. Shakespeare terem, 1.emelet

Továbbiak: https://www.facebook.com/events/865958123847801/ 

Új bemutató készül_Kosztolányi_pacsirta – videó és fotók!

Új bemutató készül

Rancsó Dezső, Bede-Fazekas Anna, Haumann Máté és Péteri Lilla eh. főszereplésével, december 14-én bemutatjuk a Sinkovits Imre Színpadon

Kosztolányi Dezső: Pacsirta című regényéből írt színdarabot. A rendező: Paczolay Béla akinek a nevéhez a nagy sikerű Kalandorok (2008) című film fűződik.

Kosztolányi regényéből Ranódy László rendezett máig érvényes filmet (1963), a mostani színpadi adaptáció épít a film emlékére de a színpad és a nézőtér egymáshoz való közelsége miatt még személyesebbre, intimebbre hangolja a Vajkay házaspár hirtelen megváltozott életét. http://pestimagyarszinhaz.hu/pacsirta/

Pacsirta


Csak néhány nap a Vajkay házaspár életéből. Egy hét mindössze és mindent meglátunk és mindent megértünk.
Pacsirta csúnya, sótlan vénlány, aki a beszélőnevű Sárszegen él a szüleivel és életének nagyjából egyetlen értelmeként terrorizálja őket. Ez nem nehéz, mivel a szülei lelkiismeret furdalásból és jobb híján imádják Pacsirtát. Úgy tudják, hogy boldogok és elégedettek az életükkel, és talán sosem lennének egymással őszinték, ha Pacsirta nem utazna el. 


A Vajkay házaspár azért küldi el Pacsirtát a rokonokhoz, mert abban bíznak, hogy a csúnya lányukat végre sikerül férjhez adniuk és ez az egy hét Pacsirta nélkül elég arra, hogy a házaspár élete hirtelen megváltozzon. Megérzik, hogy kiszabadulhatnának a magukra kényszerített börtönből.         


Pacsirta természetesen visszatér és a házaspárnak jutott kis szabadság éppen csak arra elég, hogy felismerjék a lehetőségeiket, de már ne legyenek képesek változtatni. A három rab – Pacsirta, Vajkay és Vajkayné – börtönajtaja bezáródik. Fogva tartják egymást.


Ez az előadás többek között életünk zsákutcáiról is szól, amelyekből nem tudunk, vagy nem vagyunk képesek kifarolni. Néha az akaratunk hiányzik, néha a bűntudatunk nem enged, gyakran a gyávaságunk. A felelősség is teher és feláldozni magunkat a családért gyakran önáltatásnak tűnik.  


Választhat-e bárki másik életet és akkor hova tegye a mostanit? Azt ki fogja tovább élni?

Olvasópróba videó: https://youtu.be/Zyl9Ob5vnPs (Rick Zsófi)

Forrás: Magyar Színház