A padlás a Vígszínházban már megélt egy ezredfordulót, 33 évet, több mint egymillió nézőt, eljutott a világ távoli tájaira is a 999. stream-ünnepen, november 20-án pedig végre eljön az 1000. előadás ideje is.  A darab szövegkönyvét Sztevanovity Dusán és Horváth Péter, dalszövegeit Sztevanovity Dusán, zenéjét Presser Gábor írta. A Marton László rendezésében bemutatott előadás 13 karakterének bőrébe az eltelt évek során közel 100 színész bújt, de nemcsak a színpadon váltották egymást a generációk, hanem a nézőtéren is.

1988. január 29-én mutatták be minden idők egyik legsikeresebb magyar zenés színpadi művét a Vígszínházban. „A padlás az én hitvallásom. Választ keres örök kérdésekre: miért vagyunk itt, egyedül vagyunk-e az univerzumban, mi lesz velünk, amikor meghalunk és így tovább” – mesélte Sztevanovity Dusán, aki egy álmatlan éjszakán, a padláson lévő otthoni dolgozószobájában, egy ég és föld közötti helyen, papírra vetett egy négy oldalas szinopszist. Nem sokkal később a zsennyei alkotótóházban, ahova Presser Gáborral egy lemez munkálatai miatt utaztak le, egy esős napon letette a zeneszerző elé a darab szinopszisát, aki elolvasta, majd zongorához ült, és – ha az emlékek nem csalnak – megszületett a Fényév távolság című dal, és egy sor, melyet azóta is generációk énekelnek: „Lehet számtalan hely, ami szebb és jobb a mi Földünknél.”

A padlás első olvasópróbáját 1987. november 30-án tartották, a rendezői székbe Marton László ült, dramaturgként pedig Radnóti Zsuzsa csatlakozott – az addigra már Horváth Péter íróval is kiegészült –alkotói csapathoz. A cél az volt, hogy egy olyan darabot állítsanak színpadra, ami nemcsak a gyerekek számára érdekes, de a felnőtteket is megérinti. Mindenkihez szól: 9-től 99 éves korig.

Sok minden nem volt ideális a próbafolyamat során: a nagyszínpad helyett sokáig a Házi Színpadon próbáltak, pénzhiány miatt a díszletet – Robinson kivételével – korábbi előadások színpadi kellékeiből kellett összeállítania Fehér Miklósnak és csapatának, Jánoskuti Mártának a jelmezekre szintén csak fillérek jutottak, sőt Presser Gábor a zenét is egyedül játszotta fel, mert zenészekre sem tudtak költeni. Ma már legendás történet, hogy palacsinta helyett azért született dal a szilvás gombócról, mert Radnóti Zsuzsa édesanyja többször azzal vendégelte meg az alkotókat.

A padlás premierje Kaszás Attila, Igó Éva, Tábori Nóra, Hegedűs D. Géza, Méhes László, Rudolf Péter, Pápai Erika, Rácz Géza, Balázs Péter, Vallai Péter, Seress Zoltán és Sipos András szereplésével hosszú percekig tartó vastapssal zárult, és azóta is folyamatosan telt házzal futnak az előadások. Rádiós szerepét kifejezetten Kaszás Attila számára írták a szerzők. Igó Éva kezdetben Süniként lépett színpadra, ma pedig már Mamókaként főzi a szilvás gombócot és járja a tarantellát. Az előadásban legtöbbször Pápai Erika lépett színpadra, aki az 530 éves Kölyök szellemként debütált, majd egy ideig Süni volt, később pedig újra Kölyök karakterét játszotta.

Az előadás díszlete az eltelt 33 évben nem változott, Robinson, a szuperintelligens számítógép is csak kisebb javításokon esett át. A padlásnak több ikonikus kelléke is van. A Varázskönyvet Rubik Ernő készítette, 12 lapból áll, különleges hajtogatási technikával rendelkezik, amit minden Hercegnek és a jelenetet előkészítő kellékeseknek is meg kell tanulnia. Legnagyobb mágusa mind a mai napig az első Herceg, Méhes László volt, aki számtalan hajtogatási trükkel lepte meg a közönséget és kollégáit is. Szilvás gombócból előadásonként kb. 20 darab szerepel. Elkészítésük nem kis feladatot rótt egykor alkotóira, hiszen valódinak kell kinézniük, és mivel az egyik jelenetben egymásnak dobálják a színészek, ehhez megfelelő súllyal kell rendelkezniük, strapabírónak kell lenniük és nem koppanhatnak földet érés esetén. A szilvás gombóc állományt időről időre fel kell újítani, és pótolni is kell: előadás számtól függően egy évben átlagosan 30-50 új szilvás gombócot kell legyártatni. És vannak olyan kellékek is, amelyek november 20-án ezredik alkalommal kerülnek fel a színpadra: ilyen a hintaló, a Shakespeare kép, az óra és a bilincs.

Bár a Vígszínház már tavaly is készült az ezredik előadásra, a pandémiás-helyzettel járó színházbezárás miatt akkor végül a 999. előadást ünnepelték meg világszerte stream-közvetítés segítségével.  November 20-án azonban újra nézők előtt nyílik ki a varázskönyv, röpül a szilvás gombóc, és végre élőben szurkolhatunk Rádiósnak, Süninek és a szellemeknek. „Mert kell egy hely, hol minden szellem látható. Mert kell egy hely, hol minden szólam hallható.”

A padlás – riportfilm: https://youtu.be/BUXzKn302X0

Presser Gábor—Sztevanovity Dusán—Horváth Péter

A padlás

félig mese félig musical 9-99 éves korig

Szövegkönyv: Horváth Péter és Sztevanovity Dusán

Zeneszerző: Presser Gábor

Rendező: Marton László

David Mamet megtörtént eseményeken alapuló kortárs drámája – az egyetemi tanár és diákja közti hatalmi harcról – október 29-től látható a Thália Télikertben!

Chicago, 1992.

A szobában a pályája csúcsára ért tanár, John, és Carol, az egyetemi hallgató, aki szenvedélyesen szeretne többet tudni. A szemináriumi dolgozat rosszul sikerült, de talán még meg lehet egyezni a félévi jelesben. Mi kell hozzá? Nyitottság egymás felé? Kölcsönös bizalom?

John gyűlölte saját tanárait, emiatt lett ő maga is egyetemi oktató. Hogy jóvá tegye mindazt, amit ellene elkövettek, az oktatás szerepét és a fiatalok iránti felelősséget kutatja. Elmélet és gyakorlat azonban két külön világ: vállaltan provokatív stílusa feldühíti a hallgatóit, akik ellene fordulnak.

Carol John diákja. A félévi jegyet feljavítani érkezik John tanárijába. Nem hatnak rá jól a mindent megkérdőjelező oktatói módszerek. Amikor John lazítani akar a hagyományos tanár-diák viszonyon, Carol is megérzi a kezében lévő hatalmat.

Mi történik, ha ennyire nem találkoznak a szándékok? Egyetlen kéretlen érintés lavinát indít el. Ki a felelős? Kinek van igaza? Hol húzódik a személyesség és a zaklatás közti határ? A percről percre feszültebbé váló dráma megtörtént eseményeken alapul.

A műből a szerző által készített filmadaptációt 1994-ben azonos címen (Oleanna) mutatták be. 

Az előadás szereplői Mentes Júlia Virginia és Zayzon Zsolt.

Fordította:Totth Benedek, jelmeztervező: Benedek Mari. Játékték/rendező: Valló Péter.

https://thalia.hu/eloadasok/egy-jobb-vilag/

Alan Bennett művét Borbás Gabi, Liptai Claudia, Sztarenki Dóra és Scherer Péter adja elő

Október 24-én Puskás Tamás rendezésében mutatja be a Centrál Színház Alan Bennett Beszélő fejek című darabját Borbás Gabival, Liptai Claudiával, Sztarenki Dórával és Scherer Péterrel. Alan Bennett történetei hétköznapi emberekről szólnak, különös helyzetekben. A brit drámaíró eredetileg a BBC számára készítette első sorozatát. Az ebben az előadásban elhangzó négy monológ hol humoros, hol megrázó, de mindenképpen arra hívja fel a figyelmet, hogy ha elég közel hajolunk, kiderül, a távolról szürke emberek élete egyedi és megismételhetetlenül érdekes, mint mindannyiunké.

Mit tegyünk, ha a szomszédasszony egy nap megöli a férjét? Hogyan jelentsük fel felebarátainkat? Drukkoljunk-e, ha nyugdíjas édesanyánk váratlanul bepasizik? Hogyan hazudjunk magunknak? A karrier érdekében eladjuk magunkat? Alan Bennett meséi hétköznapi emberekről szólnak, akik extrém helyzetekben találják magukat. A négy monológ – A levelek hölgye, Éj a spanyol kertekben, Bogár a cukortartóban, A kiugrás – hol humoros, hol megrázó, de mindig mélyen emberi.

Október 24-én a Beszélő fejek bemutatóján a Centrál Színházban Borbás Gabit Liptai Claudiát, Sztarenki Dórát és Scherer Pétert láthatja majd a közönség a színpadon.

„A történet igazi meglepetést tartogat. Egy minden konfliktust kerülő nő szerepét alakítom, aki teljesen más, mint én vagyok. Abban bízom, hogy a nézőnek keresni kell majd mögötte engem, mert akkor az azt jelenti, hogy jól csinálom.” – nyilatkozta Liptai Claudia.

Borbás Gabi így beszél szerepéről: „Egy idős angol hölgy küszködését kell megmutatnom, aki sajátos módon próbál küzdeni a magány ellen. Remek, sokszínű szerep, amiben van kis szívfájdalom, sok fontoskodás és humor. Himnusz a magány legyőzéséről, a megbékélésről.”

Scherer Péter így fogalmaz: „Ezek a monológok nagyon finoman, áttetszően és érzékletesen megírt történetek, rengeteg humorral, sok szépséggel és felismeréssel. Én egy, az ötvenes éveiben járó férfit alakítok, aki az édesanyjával él, ám váratlanul felbukkan annak gyerekkori udvarlója, ami totálisan felborítja az életüket. Furcsa, érdekes nehézkedése van ennek a figurának, miközben nagyon pontosan látja önmagát. Komoly kihívás ez a szerep, mert egyedül mesélem el az egész történetet. Ha jól csinálom, sírni-nevetni majd egyszerre lehet.”

Sztarenki Dóra pedig csak annyit árult el a figurájáról, hogy „szöges ellentétem ez a karakter. Azt keresem, hogyan tudom megtalálni azokat a pontokat, ahol kapcsolódni tudok hozzá, mert fontos, hogy meg tudjam mutatni az ő igazát.”

Alan Bennett, a nagysikerű brit regény- és drámaíró, a brit kulturális élet ikonikus alakja. A BBC számára 1988-ban írt 13 részes monológ sorozatának címe egy televíziós szakkifejezést vett kölcsön. A szerző művéből néhány éve színpadi változatot készített. A szövegeket tetszés szerinti összeállításban, a legnevesebb művészek adják elő szerte a világon. Bennett szeretetteljes iróniája, egyszerre kifinomult és fordulatos történetmesélési technikája visszaadta az egyszerűnek tűnő emberi sorsok elbeszélésének tiszteletét.

„Bennett ítélkezés nélkül néz hősei életére. Segít meglátnunk, hogy a legszürkébb is vetekszik a görög drámák hőseinek sorsával. Kiszolgáltatott, mégis reménnyel teli életek bontakoznak ki előttünk. Mind azt mutatják, mekkora csoda az ember!” – mondja az előadás rendezője, Puskás Tamás.

https://www.facebook.com/Szinhaz.Central/