MAKETT KÉSZÍTÉS – A MAGAS SZINTRE EMELT HOBBI

WOLF GÉZA újságíró, jelenleg film- és színikritikákkal foglalkozik a Filmhome-nál. Egyenesági leszármazottja Rejtő Jenőnek, a zseniális ponyvaregény írónak. A kisautók végigkísérték az életét, elmondható róla, hogy a makett és modell készítés nagymestere lett.

– Rejtő Jenő, a zseniális ponyvaregény író egyenesági leszármazottja vagy. Milyen emlékek élnek a családotokban Rejtő Jenőről? Mi az a személyes emlék ami számotokra meghatározó?

W.G.: Nagymamám mesélte, hogy összejártak. Ez tehát a családi legendárium része volt de sosem tulajdonítottam neki különösebb figyelmet. Mígnem Thuróczy Gergely barátom noszogatására, aki vérmes Rejtő-kutató, bele nem ástam magam a családfa-kutatásba. Rejtő édesanyja, Wolf Ilona 1879. március 16-án született Budapesten, az ő apja Wolf Vilmos napszámos (Rejtő anyai nagyapja), anyja Glaser Paulina (Rejtő anyai nagyanyja). A szülők 1901. május 5-én kötöttek házasságot Budapesten, ahol a Wesselényi utca 54-ben (az Erzsébetvárosban) laktak. Wolf Ilona 1945 körül halhatott meg (állítólag nem mondták meg neki, hogy Jenő odalett) – tudniillik Reich Lipót ekkoriban már özvegy.

Nemcsak Rejtő Jenő rokonaként lehetsz ismert, hanem a tévé képernyőjéről is. Egy időben a Magyar Televízó felelős szerkesztőjeként a Híradó adásait vezetted és jelenleg is újságíróként tevékenykedsz.

W.G.: A fő pénzkereset az újságírói munkából származott. 1991-től másfél évtizeden át tévéhíradóztam, mindig büszke voltam rá, hogy független szerkesztőként túléltem rengeteg tévéelnök- és híradófőszerkesztő-váltást, azután egyszer engem is utolért a végzet. Talán ezért is lett elegem a politikai újságírásból és mentem el a kulturális irányába. Ahol azután egy kulturális csatornánál (d1tv) egészen a szerkesztőségvezetőségig vittem. 

– Mint sokan mások, te is korán elkezdted a Matchbox autók gyűjtését. Azonban a későbbiekben több lettél az egyszerű gyűjtőknél, saját magad tervezted és építetted makettjeidet és modelljeit.

W.G.: Azért kezdtem magam is építeni ilyeneket, mert Matchboxokból szinte csak olyanok voltak, amik idehaza alig fordulnak elő: Iso Grifo, Monteverdi Hay, Lola T… lehet, hogy nemcsak a kisautó-tervezők fantáziájában léteznek, de tuti, hogy sosem találkozunk velük élőben. 

Ha pedig saját modellek készülnek, akkor nyilvánvalóan valami igazán magyarral kellett előrukkolni. Így esett a választás először az Ikarusokra, ami azután bővült a teljes hazai közösségi közlekedési palettára: más típusú buszokra, villamosokra, trolikra, metróra, földalattira.

Mitől vált legendássá a WUMM kiadvány?

W.G.: Az talán túlzás, hogy legendássá vált, mindenesetre a maga nemében máig egyedi: a WUMM Modell néven kiadott járműmodellek újdonságairól szól, általában nem lehet megvásárolni, csak a kiállítások alkalmával megjelenő különszámokat. Mivel kis példányszámban készül, egy-egy lappéldány előállítási ára nagyon magas, így alighanem a legdrágább kiadvány címével büszkélkedhet: volt olyan száma, amely több mint másfélezer forintba került, de egyetlen darab sem maradt a nyakunkon. 

– 2016-ban önálló makett kiállítással jelentkeztél a Zipernowsky Tudományok és Művészetek Házában. Tervezel-e további kiállításokat? A kézi munkával készült modellek megvásárolhatóak-e?

W.G.: Kiállításokat én magam sosem tervezek, mindig a “tervezők” találnak meg azzal a kéréssel, hogy ilyen vagy olyan tematikában jó lenne, ha tudnék vinni modelleket. És mivel a WUMM-ok a tömegközlekedés témakörét ölelik fel, én magam pedig villogós járműveket (elsősorban rendőr-, mentő- és tűzoltóautókat) gyűjtök, mindig van miből válogatni az egyes bemutatókra. Ami azt illeti, egy állandó kiállítás viszont nagyon jól jönne, annál is inkább, mert az otthoni garázsokat már rég kinőtte a gyűjtemény.

Mivel a modelleink abszolút kézi munkával készülnek, mindig versenyt futunk az idővel. Örülünk, ha annyit sikerül megcsinálni, amennyi éppen kell. Az, hogy boltokban is kapható legyen, hiú ábránd. Így is hónapokra előre be vagyunk táblázva. A modellek megrendelhetőek a +36 30 410-7525 telefonszámon vagy a wumm.modell@gmail.com elektronikus levélcímen.

Szerző: Koroknay Klára

A zseniális ponyvaregény író, Rejtő Jenő megidézése


THURÓCZY GERGELY a Petőfi Irodalmi Múzeum irodalmi muzeológusa, tudományos fő munkatársa, egy 500 oldalas Rejtő Jenőről szóló könyv szerkesztője és írója. Rendszeresen tart előadásokat Rejtő Jenő életéről és munkásságáról a fővárosban és vidéken.


– Hatszázan voltak kíváncsiak rád és további kétszáz ember nem jutott be a Rejtő Jenőről tartott előadásodra a New York Boscolo Kávéházba. Milyen gyakorisággal tartasz előadásokat és mely városokat látogatod Budapesten kívül?

Átlag kéthavonta van Rejtő-előadásom – különösebb preferencia nincs, oda megyek, ahová hívnak. Budapesten, illetve a vidéki városokban is szívesen vetítek-mesélek Rejtőről. De nem csak előadásokat tartok, hanem ha van rá igény és mód, akkor Rejtő-kiállításokat is rendezek. Ez nagyobb projekt, több munkával jár. Nagyon kellemes emlékek kötnek Csepelhez és Székesfehérvárhoz – igazi rajongók rendelték meg, sokat segítettek, a fél intézményi tagság hordta össze a kellékeket. Úgyhogy minden helyszínen kicsit más a látvány – alapvetően egy (szétvert) matrózkocsmát jelenít meg, de ha van pár köbméter homok, akkor sivatagot is rittyentünk, és a dézsás pálmákban, kitömött állatokban és álcahálókban rejlő dzsungel-fílinget is előszeretettel használom ki…

– Egy ötszáz oldalas Rejtő Jenőről szóló könyv szerkesztője és írója vagy, a téma szakértőjeként tartanak számon. Napfényre kerülnek-e róla újabb információk? Lehet-e még Rejtő Jenőről újat mondani?


A kutatás azóta is zajlik, de sajna kevés eredménnyel – többnyire apróságok kerülnek elő, életrajzi részletkérdések tisztázása. De pl. a Reich-családról (a Rejtő ugyebár írói név) most már többet lehet tudni, mint pár évvel ezelőtt. Egy másik nagy téma, ahol sokkal többet lehet találni, az Rejtő utóélete, kultusza, műveinek újrakiadása, színpadi műveinek bemutatói stb. A kultusz megnyilvánulásainak se szeri, se száma, ezeket a Wikipédia Rejtő-szócikkében gyűjtögetem: kocsmától és rabszínháztól vendéglátóipari egységeken és hajóneveken, zeneszámokon át egészen a Magyar Tudományos Akadémiáig ível a Rejtő-szivárvány… Hogy a Parlamentben elhangzott felszólalásokat ne is említsem: e téren fontos meglátás, hogy a ponyvazsenitől vett idézetek politikai világnézettől függetlenül minden pártnál felbukkannak… További nagy kérdés a Rejtő-filológia: kéziratok híján nem lehet hagyományos irodalomtörténeti megoldásokkal élni. Ám az első, ill. Rejtő életében megjelent kiadások elérhetőek (immáron hasonmásban is – én kezdeményeztem, hogy a Magyar Elektronikus Könyvtár minél többet szkenneljen be).

És ennek kapcsán kiderült, hogy a szocializmusban a P. Howard-könyveket rendre meghamisították, “feljavították”, olykor egész mondatokat töröltek, vagy politikai okok nyomán cenzúrázták!

Szerző: Koroknay Klára

THURÓCZY GERGELY soron következő előadása:

Rejtő Jenő és Korcsmáros Pál “találkozása”

Rejtő Jenőt és a regényei figuráit ábrázoló grafikust idézi meg a Zsolnay Art Szalon Rejtő-estje

Időpont: 2020. március 19. 18.30
Helyszín: Radisson Blu Béke Hotel Budapest, Teréz krt. 43. Shakespeare terem, 1.emelet

Továbbiak: https://www.facebook.com/events/865958123847801/