Kóstolja meg a 100 legjobb magyar bort egy jegy áráért!

Szeptember 18-án rendezik meg a Winelovers 100 – A 100 legjobb magyar bor című magazinhoz kapcsolódó nagykóstolót a Corinthia Hotel Budapestben. Ezen az estén egy belépőjegy áráért az érdeklődők megismerkedhetnek azzal a 100 magyar borral, amelyet a szakmai zsűri idén a legkiválóbbnak ítélt.

Ez a páratlan lehetőséget rejtő borkóstoló a szeptember 16-án megjelenő Winelovers 100 – A 100 legjobb magyar bor magazinban szereplő tételeket mutatja be. A látogatók többféle jegyár közül válogathatnak, de a kiállítói térben levő korlátlan borkóstolást mindegyik magában foglalja. Aki ezenkívül a VIP-lounge-ba is szeretne belépést, és extra bortételekkel ismerkedne, választhatja a standard VIP jegyet, további ajándékokért pedig a prémium, ill. all-in VIP jegyet is megvásárolhatja.

További információk a jegyárakról és jegyrendelés: https://wineloversrendezvenyek.hu/winelovers-100/

Nagy alkalom ez a borkedvelőknek, hiszen egy este alatt kapnak egy összképet a magyar borok idei legkiválóbb tételeiről, méghozzá hihetetlenül kedvező áron. Ezen a rendezvényen mindenkinek ott a helye, aki kicsit is szereti a bort!

A Winelovers 100 nagykóstolón a következők várják a látogatókat:

  • 100 toplistás és további 59 bor a Winelovers 100 magazinból
  • További 70 tétel a díjnyertes borászatoktól
  • Ingyenes előadások szakmai előadókkal
  • Exkluzív VIP terem extra tételekkel
  • Gasztronómiai kiállítók

A több mint 100 kiállítóból a szervezők 90-et már lelepleztek, ezeket itt lehet megtekinteni: www.wineloversrendezvenyek.hu/winelovers-100/kiallitok

A kiállítók a „győztes” tételeiken kívül további kiváló boraikat is elhozzák, a tanulni vágyók pedig a Winelovers rendezvények méltán nagysikerű ingyenes Borkollégium Pop-up kurzusain bővíthetik tudásukat.

Az esemény facebook oldala: https://www.facebook.com/events/1198523407285861

A rendezvény helyszíne: Corinthia Hotel Budapest (1073 Budapest, Erzsébet krt. 43-49.)

A rendezvény időpontja: 2021.09.18. 14:00-22:00

A Winelovers márkanév mára egyet jelent a hazai borászok és boraik, valamint a minőségi borfogyasztók iránti elkötelezettséggel. A Winelovers 100 magazint az a szándék hívta életre évekkel ezelőtt, hogy hozzájáruljon a legjobb magyar borok népszerűsítéséhez, a fogyasztóknak pedig igazodási pontot nyújtson a választásban. Az idei magazinban is tartalmas cikkek olvashatóak: szó lesz a sokakat megosztó natúrbor-jelenségről az Alder Yarrow amerikai bor- és éttermi bloggerrel készült interjúban, bemutatják a nagy WSET sztorit, szakértőkkel beszélik át a jelen gasztrohelyzetet, borász sikertörténeteket mutatnak be. Mindenekelőtt azonban a hazai borok hatalmas választékában kalauzolják el az olvasókat.

A magazinra itt lehet előjegyezni, hogy a borkedvelők mindenkinél előbb értesülhessenek a nyertes borokról:

https://winelovers100.hu/magazin/elojegyzes

Hogyan választják ki a nyertes borokat?

A Winelovers 100 verseny a más mérvadó hazai és nemzetközi versenyeken jó helyezést elért borokkal, valamint a borászatok által ezen felül nevezett tételekkel zajlik, vagyis a legjobbak mérik össze a tudásukat. A zsűri minden tételt vakon kóstol és a nemzetközileg elfogadott 100 pontos skálán, szabadszavas borleírással kiegészítve a megadott érzékszervi bírálati és minőségi szempontok alapján értékeli a borokat.

A 100-as listán kívül további 6, hazánkban kiemelt figyelmet érdemlő kategória (illatos fehérbor; rozé; száraz fehérbor; vörösbor; édes bor és pezsgő) legjobbjait (kategóriánként 20-20 tételt) is kiválasztották, hogy lehető legteljesebb képet kapjuk a magyar borokról. A 100 legjobb bor mellett tehát számos más bor is kiemelt figyelmet kap.

Kik voltak az idei zsűri tagjai?

A verseny színvonalát minden évben magas képesítésű, hazai és nemzetközi szakemberekből álló zsűri biztosítja. Az idei bírálók a következők voltak: Bálint László (DipWSET, a WL100 – 2021 elnöke), Kielmayer Kristian (DipWSET nemzetközi borakadémikus, az Országos Borszakértő Bizottság tagja, bor- és párlat szakértő, tanácsadó (www.kristiankielmayer.com), a Kielmayer Kris KörKép Podcast házigazdája oktatója), Petzold Attila (borász, sommelier, a Borkollégium oktatója), Orodán György (DipWSET Nemzetközi Borakadémikus, a Trattoria Pomo D ‚Oro Vezető Sommelierje, a Central European Wine Institute (CEWI) oktatója), Kállai Éva (DipWSET, Weinakademiker, DipWSET nemzetközi borakadémikus, Weinakademiker, jogász), Czinki Tamás (Master Sommelier), Bartalics Zsolt (ASI Dip Gold level, Essencia Étterem Sommelierje), Juhász Panka (DipWSET, nemzetközi borakademikus, sommelier, bor- és italtanácsadó), Csáki Péter (Stepout games lame tasting sommelier és játékmester, Vinimport bortanácsadó, Csomagpiac kft alapítója és Mádi Kúria Hotel és Rendezvényközpont értékesítési tanácsadója, Magyar Bortúra Mád, Mátra, Szekszárd túravezetője), Rein Krisztián (borkereskedő, a Borkorzó borkereskedés gasztronómiai képviselője, import bor és párlat specialista, WSET 3 okleveles borszakértő), Varró-Túróczi Anett (Champagne- és borkereskedő), Szik Mátyás (háromszoros magyar bajnok sommelier, szaktanácsadó), Kollár Mariann (nemzetközi borakadémikus, a Fabrika Studio tulajdonosa), Sue Tolson (DipWSET, nemzetközi borakadémikus), Dámosy Bálint (DipWSET), Piskor Fanni (szőlész-borász mérnök, WSET 3 okleveles borszakértő, gasztro PR & bormarketing tanácsadó, a Borkollégium oktatója, a Borozz Fannival brand alapítója), Harmath Csaba (gasztronómiai szakértő), Robert Smyth (DipWSET), Blazsovszky Péter (gasztronómiai újságíró és tanácsadó, sommelier), Konkoly Mihály (kereskedelmi igazgató, Barta Pince), Kálmán András (DipWSET nemzetközi borakadémikus).

Nemzetközileg elismert mŰvészek, egyedülálló műsor a budapesti Zongoraversenyen!

Nagy hagyományokkal rendelkező Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyét a Filharmónia Magyarország 2021. szeptember 12-19. között rendezi Budapesten, a Zeneakadémián. A versenyzők idén is rangos zsűri előtt bizonyíthatják tehetségüket. A tét nagy! 30 000 eurós fődíj és nemzetközi karrier elindítását segítő koncertfellépések.

Magyarország legjelentősebb komolyzenei koncertszervezője, a Filharmónia Magyarország és a Zeneakadémia közös szervezésében, a Budapesti Nemzetközi Zenei Versenyek sorába illesztve kerül megrendezésre a verseny. A 2021. évi Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenynek az 1875-ben alapított Zeneakadémia ad otthont. A Zeneakadémia az egyetlen a Liszt Ferenc nevét viselő intézmények közül, amelynek létrehozásában maga a zeneszerző is tevékeny szerepet játszott. Magyarország zenei életének egyik legjelentősebb helyszínén a versenyzők rangos nemzetközi zsűri előtt bizonyíthatják tehetségüket. Olyan világsztárokat köszönthetünk a zsűritagok között, mint Olga Kern (Oroszország), Wu Ying (Kína), Boaz Sharon (USA), Olli Mustonen (Finnország), Cyprien Katsaris (Franciaország), Balázs János (Magyarország), Farkas Gábor (Magyarország) és Vásáry Tamás (Magyarország).

2021-ben több évforduló is köthető a zenei megmérettetéshez. Nemcsak az 50. Budapesti Nemzetközi Zenei Verseny, de Liszt Ferenc születésének 210. évfordulója mellett a világhírű Liszt-interpretátor Cziffra György 100. évfordulójáról is megemlékezik a Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny. Ennek alkalmából a versenyanyagban több Liszt-műre reflektáló Cziffra-átirat is helyet kapott. Így lehetővé válik, hogy a világ legtehetségesebb ifjú zongoraművészei megismerkedjenek a Cziffra György-féle zongoratechnikával, mely szorosan kötődik ahhoz a Liszt és Dohnányi által világhírűvé vált improvizatív jellegű romantikus gondolkodásmódhoz, mely a magyar zongoraiskola aranykorát hivatott tovább éltetni.

Az előválogató lezárult! A világ minden részéből érkezett 72 jelentkezőből 32-en jutottak be a szeptember 13-14-én megrendezésre kerülő első fordulóba! Olyan nagynevű iskolákból érkeznek versenyzők, mint a londoni Royal Academy of Music, a New York-i Juilliard School, a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium vagy a párizsi Conservatoire.

A verseny nyitókoncertje szeptember 12-én lesz. A Szent István Filharmonikusok, Balázs János zongoraművésszel és Kovács János vezényletével Liszt-műveket szólaltatnak meg.

Ezt követően, szeptember 16-án, a verseny második fordulója után a Concerto Budapest és Olga Kern világszerte ismert zongoraművésznő közös hangversenyén hallhatják Liszt Mephisto-keringőjét, Rachmaninov 2. zongoraversenyét és Csajkovszkij 6. („Patetikus”) szimfóniáját. Az estén Keller András vezényel. Másnap, szeptember 17-én, az elődöntőben a zsűri és az érdeklődők a továbbjutott 6 versenyzőt hallhatják.

A mindent eldöntő végső fordulóra szeptember 18-án 19 órakor kerül sor. Legyen ott Ön is, amikor kiderül ki az idei Zongoraverseny győztese! A döntőben a Nemzeti Filharmonikus Zenekart Vajda Gergely vezényli, ahol kiderül, ki a legjobb.

Végül szeptember 19-én egy felhőtlen örömteli gálakoncerttel és díjátadóval ér véget a 15. Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny.

Jöjjön el, legyen részese Ön is a világversenynek. Vegyen részt az összes fordulón, váltson bérletet, és ünnepeljük együtt a felfedezett ifjú tehetségeket izgalmas fordulókkal, fantasztikus koncertekkel! Jegyek és bérletek válthatók a Zeneakadémián (Budapest, Liszt Ferenc tér 8.), a Filharmónia Magyarország budapesti irodájában (Budapest, Szobránc u. 6-8.), koncertek előtt a helyszínen, valamint online a www.jegymester.hu oldalon. További információért kövesse a www.filharmonia.hu és a www.lisztcompetition.hu weboldalakat, valamint a Filharmónia facebook oldalát! 

A KIRÁLYI PALOTA – A KULTÚRA VÁRA

Megújult állandó kiállítás a BTM Vármúzeumban

Megtekinthető: 2021. augusztus 20-tól

Kurátorok: dr. Farbaky Péter és dr. Rostás Péter művészettörténészek

A Budavári Palota az ország történetének egyik emblematikus épülete, melynek teljes, a középkortól az 1960-as évekig ívelő története megismerhető a BTM Vármúzeum palotakiállítása keretében. A déli összekötő szárny helyreállítása miatt átmenetileg zárva tartó, a Budavári Palota újkori történetét bemutató, izgalmas, új tárgyakkal, s a hozzájuk fűződő történetekkel megújult tárlat 2021. augusztus 20-tól látogatható.

Időutazás a díszlépcsőházban

A múzeum főlépcsőházának szintjein, egy „függőleges időtengely” mentén szerveződik a kiállítás. A BTM Vármúzeum pinceszintjén található a középkori királyi palota történetét, feltárt töredékeit és helyreállított tereit bemutató kiállításrész.

A most újranyíló, újkori történettel foglalkozó kiállításrész a földszinten indul, ahol 1686-tól – Buda töröktől való visszafoglalásától – az 1860-as évekig kíséri nyomon az épület kiépítését. 

Az I. emeleten a 19–20. század fordulóján, a historizmus idején jelentősen kibővített palotát ismerhetjük meg napjainkig.

A palota egykori terei dekorációjának és berendezésének megőrzött emlékei, látképek, fényképek, szobrok, építészeti tervek és rekonstrukciós részletek idézik fel az épület változatos történetét. 3D-s animáció mutatja be a palota építési fázisait; érintőképernyők és digitális képkeretek várják a látogatókat. 

Előzmények – középkori palotatörténet egy percben

Az Árpád-kori magyar királyoknak más európai uralkodókhoz hasonlóan nem volt egy kizárólagos székhelyük. Állandó királyi székhelyet az Anjou uralkodók alakítottak ki a 14. században Visegrádon, illetve I. Nagy Lajos (1342 – 1382) Budán is palotaépítkezésbe kezdett a Várhegy déli részén. Az első palotamagból megmaradt, ún. István-torony ma is látható a BTM Vármúzeum területén. Az 1387-től uralkodó Luxemburgi Zsigmond volt az, aki véglegesítette a székhely Budára kerülését, s Európa legszebb királyi palotáihoz hasonlatos, reprezentatív uralkodói rezidenciává építtette ki. Legfényesebb korszakát Mátyás (1458 – 1490) és II. Ulászló (1490 – 1516) regnálása alatt élte a palota, s benne a királyi udvar. A gótikus épület a Magyarországon is meghonosodó itáliai reneszánsz jegyében újult meg. 1541-ben Budát a törökök vették birtokba, s tették új tartományi központjukká. Ebben a korszakban az épületek pusztulásnak indultak, majd az ostromok során jelentős mértékben károsodtak.

A töröktől való visszafoglalás során romossá vált palotaépületeket a barokk korban elbontották, s a déli részen, a várfalakon belüli területeket feltöltötték. A régészeti kutatások számára szerencsés módon e feltöltés volt az, ami megóvta, s hozzáférhetővé tette később a mai E épület, a BTM Vármúzeum egyes részeit, pl. a kápolnát, a gótikus termet vagy az Albrecht-pincét.

Mária Teréziától a Kádár-korig – az újkori palota története

Királynő, aki nem költözik

Mária Terézia (1740 – 1780) nem kívánta királyi rezidenciaként használni a palotát, de engedélyezte 1748-ban az országos közadakozást a barokk épületmag kibővítésére, s ő építtette a Raguzából visszahozatott Szent Jobb, nemzeti ereklyénk számára a palotabéli kápolnát. 1769-ben az angolkisasszonyokat költöztette ide Sankt Pöltenből, majd 1777-ben a nagyszombati egyetemet. Az egyetem ünnepélyes megnyitására a már általa építtetett dísz-vagy trónteremben került sor.

Haydn Budán

1795 és 1847 között József nádor lakhelyeként szolgált a palota. A nádor fiatal felesége, Alexandra Pavlovna nagyhercegnő, I. Pál orosz cár lánya pezsgő udvari életet szervezett benne hangversenyekkel és bálokkal. Ekkor járt e falak között, s adott hangversenyt Joseph Haydn. A 17 éves nádorné szülés utáni halála véget vetett azonban e szép korszaknak. 1839-ben a kápolna altemplomát a nádori család temetkezőhelyévé alakították. 

A hamarosan bekövetkező szabadságharcban a magyar honvédség 1849-es tavaszi ostromában a palota súlyosan megsérült, de ezt követően megújult. A ’48-ban osztrák császári trónra lépő I. Ferenc József számára az 1850-es években neorokokó stílusban alakították át a palota tetőzetét és belső tereit. Az ún.kis trónterem falkárpitjának azt a karmazsinvörös, selyem ananászdamaszt anyagot választották, melyet Ferenc József idején az osztrák udvarban is használtak.

A kiállítás földszinti terében, a Mária Teréziát ábrázoló festmény mögötti falburkolaton látható ennek az udvari damasztnak a pontos rekonstrukciója, melyet egy német selyemgyártó manufaktúra készített a múzeum számára.

Európai rangú palotakomplexum 1890 és 1905 között

A kiegyezést, illetve Ferenc József magyar királlyá koronázását követően szinte azonnal felmerült a budai palota tényleges királyi rezidenciává fejlesztésének igénye. A palota kiépítése csak 1890-ben vette kezdetét. Ennek tervezője – Ybl Miklós 1891-ben bekövetkezett halálát követően – Hauszmann Alajos főépítész és helyettese, Györgyi Géza volt. A hatalmas épületkomplexum kiépítésének irányítását a várépítési bizottság végezte, melynek elnöke Podmaniczky Frigyes volt. A munka az épület és a berendezés megtervezése mellett

a palota környezetének, így a palotakertek megújítását is magában foglalta.
1905-re a budai királyi palota Európa egyik legnagyobb és legfényűzőbb uralkodói rezidenciája lett. Létrehozásában szinte kizárólag magyarországi művészek és vállalkozók vettek részt.  Építésének és berendezésének összköltsége mintegy 31 millió korona volt.

A „történelmi” dísztermek: Szent István-terem, Hunyadi-terem, Habsburg-terem

A királyi palota díszítőprogramjában kétféle történelmi-politikai elhivatottságot kívántak a tervezők kifejezni: egyrészt, hogy a palota a magyar nemzeté, másrészt, hogy uralkodói rezidencia, azaz a Habsburg-ház rezidenciája. E kétféle irányultság szintézise a kiegyezés utáni Magyarország egyik legfontosabb kérdése volt.

A palota három szárnyában három, a történelem egy-egy kimagaslónak értékelt korszakát megjelenítő dísztermet alakítottak ki. A Duna felőli, keleti oldalon a kupola alatt elhelyezkedő Habsburg-termet, a krisztinavárosi szárnyban a nemzeti függetlenséget kifejező, neoreneszánsz Hunyadi Mátyás-termet, valamint a déli összekötő szárnyban a Szent István-termet. A korabeli közgondolkodásban Szent István alakja szimbolizálta a konszolidált hatalmi viszonyokat. A három terem közül ez készült el legkorábban, ennek egy részletét mutatták be az 1900-as párizsi világkiállítás magyar pavilonjában. A Hunyadi-terem ékessége a középen elhelyezett Mátyás király-szobor volt, Fadrusz János kolozsvári szobrának kicsinyített mása. Az oldalfalakat Benczúr Gyula két, Mátyás király életéből vett jelenetet ábrázoló festménye díszítette. Ezek egyike, a „Mátyás király fogadja a pápa követeit” című kép megtekinthető a kiállításban a terem falburkolatának rekonstrukciójába foglalva.

A viharos 20. század

A két világháború között Horthy Miklós rezidenciájaként és múzeumként használták a palotát. Az épület utolsó hivatalos használója Szálasi Ferenc volt, aki 1944. november 4-i nemzetvezetői esküjét a bálteremben tette. 1945 januárjában a német csapatok legutolsó védelmi központja lett a palota, ennek megfelelően – főként a hetekig tartó tűzvész miatt – rendkívül nagymértékű sérüléseket szenvedett.  Az 1950-es, 1960-as évekbeli átépítések során az elbontott épületdekorációs elemeket nem őrizték meg, nem dokumentálták; s a még ostrom előtt elszállított ingóságok nagy része – kevés kivételtől eltekintve – eltűnt.

A Budapesti Történeti Múzeum nagyszabású, több évtizedig tartó ásatásai a középkori rezidencia maradványainak feltárására már a II. világháború után megkezdődtek. Az eredmények alapján került sor az egyes terek, a palota erődrendszerének rekonstrukciójára. 

1949-ben döntés született az épület párt és állami központtá alakításáról, majd 1957 – 1959-ben kulturális intézmények otthonául jelölték ki. Elsőként 1967-ben a Budapesti Történeti Múzeum és Vármúzeuma költözött be a palotába, majd 1975-ben a Magyar Nemzeti Galéria és a Munkásmozgalmi Múzeum, végül 1985-ben az Országos Széchenyi Könyvtár.

Új tárgyak-új történetek – frissült a kiállítás

Olyan érdekes új tárgyakkal újult meg a tárlat, melyek nemcsak szépségükkel nyűgözhetik le a látogatókat, de történetük is érdekes; kiállításba kerülésük mögött komoly kutatómunka, vagy némelykor csak véletlen emberi találkozások állnak.

„Kő-sorsok”

A díszudvarból a Lovardába – A gyalogsági fegyvernem kőpilasztere

1853 – 1854-ben a barokk díszudvar negyedik, nyugati oldalán épült fel a régi őrség-épület a Tabánból az alagúton át felkanyarodó új útvonal és a Szent György tér felé érkező forgalom ellenőrzésére. Az épület középső homlokzatrészének két sarkát két-két pilaszter (falba épített pillér) szegélyezte, amelyeket a hadsereg főbb fegyvernemeinek (gyalogság, tüzérség, haditengerészet, katonai zenészek) szimbólumai díszítettek. Az épületet az 1890-es évek elején, a krisztinavárosi szárny építési munkáinak kezdetekor lebontották, s végül a négy mészkőpilasztert Hauszmann Alajos a Lovarda rámpájába építtette be. 

Nőstény oroszlánt ábrázoló zárókő Sisi parasztházából

Múzeumunk régésze, Magyar Károly találta meg a déli rondellánál azt a nőstény oroszlánt formázó, kb. 500 kilogrammos látványos faragványt, mely a Sisi, azaz Erzsébet királyné számára tervezett, magyar ornamentikájú, szecessziós kerti pavilon (az ún. Parasztház) záróköve. Az 1902-ben átadott házat az időközben elhunyt Sisi már nem élvezhette. A kis ház Faragó Ödön tervezte bútorai az 1900-as párizsi világkiállításon szerepeltek. Itt annyira megtetszett a Viktória királynő által alapított South Kensington Museum – a mai Victoria and Albert Museum – kiküldött munkatársának, hogy azonnal megrendelte a bútorzat másodpéldányát, amely ma is szerepel az intézmény állandó kiállításán.

A parasztház egészen Budapest 1945-ös ostromáig megmaradt, ám a harcokban súlyosan megrongálódott, berendezése eltűnt.

A palota építéstörténeti emlékköve 

A Szent Zsigmond-kápolna nyugati homlokzatán 1930-ban, Horthy Miklós kormányzóságának 10 éves évfordulójára emléktáblát helyeztek el. A latin nyelvű tábla tömör összefoglalót ad a vár és a palota történetéről, felsorolja a jelentős uralkodókat – a sor végén a kormányzó nevével. Horthy 1920. április 1-én költözött be a budai királyi palotába. Lakosztálya nem Ferenc József egykori apartmanja helyén, hanem a krisztinavárosi szárnyban volt. A gesztus, hogy a kormányzó lakását nem az egykori királyi apartman helyén rendezte be, a királynélküliség állapotát fejezte ki. E korszakban az egyetlen jelentős építészeti beavatkozás a Corvin könyvtárterem létesítése volt a mai D épületben.

A Habsburg-lépcső megmaradt atlaszának párja: a kariatida

Archív fotók alapján rekonstruálták a Habsburg-lépcső atlaszának ember nagyságúnál nagyobb, kb. 400 kilogrammos, gipszből készült párját. A rekonstruálást segítette, hogy az eredeti nőszobor kézfeje a palotakiállításban eddig is látható férfialak vállán „maradt”.

Az egyetlen eredeti csempe a Szent István-terem kandallójából

A Szent István-terem kandallójából egyetlen eredeti darab maradt meg. Egy aranyozott csempe, melyet az 1960-as években a bontáson dolgozó mérnök kislánya „könyörgött ki” a sittből, s melyet a múzeum később tőle vásárolt meg.

Míves parkettatábla a Corvin-teremből

Szép új szerzemény az eredetileg könyvtárnak épült Corvin-terem padlózatából származó parkettatábla. Mintáját Szabó László várkapitánysági főmérnök tervezte és Miklósváry Károly műszaki előadó rajzolta. 

Az orvostudomány allegóriája – A trónterem (díszterem) barokk falképei 

Az 1769-ben befejezett barokk királyi palota legnagyobb tere a trónterem vagy más néven díszterem volt. Mária Terézia 1777-ben a nagyszombati egyetemet költöztette a budai palotába. Vinzenz Fischer, a bécsi Képzőművészeti Akadémia tanára, aki festett előzőleg falképeket a trónteremben, újból megbízást kapott a terem dekorálására, ezúttal az egyetemmel kapcsolatos falképek megalkotására (1777‒1778). Az oldalfalak gazdag architektúra- és díszítőfestést kaptak, a négy ajtófülkébe a négy fakultás ábrázolása került.

A palota II. világháború utáni átépítésének alapvető célja a középkori maradványok kibontása, rekonstrukciója volt, de a 18. századi maradványokat is értékesnek tartották, emiatt a helyiség freskóit le akarták választani a falról, hogy megőrizzék őket.  A négy megmaradt figurális falképet azonban szakszerűtlenül választották le 1953-ban és 1964-ben, így egy részük még a helyszínen megsemmisült. Az orvostudomány allegóriáját ábrázoló, leválasztott, nagyon rossz állapotba került falképegyüttest az elmúlt években a Magyar Képzőművészeti Egyetem restaurátor tanszékének hallgatói restaurálták, s most a kiállítás részét képezi.

Szuperblokkot alakítanak ki Bécsben

A Barcelonából ismert szuperblokk mintájára Supergrätzlt hoznak létre Bécs 10. kerületében, Favoritenben. A szuperblokk szívében csillapítják az autóforgalmat és a gyalogosokra, valamint biciklisekre optimalizálják a közlekedést. A kellemesebb klímáért pedig amit csak lehet, kizöldítenek a házak közötti területen.

Hamarosan csak az ott lakók, a különböző mentőegységek és a szemétszállítók hajthatnak majd be Bécsben a Gudrunstraße – Leebgasse – Quellenstraße – Neilreichgasse által határolt területre. Itt alakítják ki ugyanis az osztrák főváros első szuperblokkját, melyet bécsiesen Supergrätzlnek neveznek. Ehhez a barcelonai szuperblokk koncepcióját gondolták újra. Az átalakítások célja, hogy az itt lakókat egy sokkal kellemesebb lakókörnyezet fogadja: zöldítéssel, valamint különböző árnyékolási, és hűsítési megoldásokkal ellensúlyozzák a klímaváltozás negatív hatásait és csillapítják a forgalmat a több háztömbre kiterjedő területen.

A kísérlethez azért erre a városrészre esett a választás, mert a sűrűn beépített terület nyaranta csak úgy izzik a forróságtól, ráadásul nagyon sokan laknak itt, így több szabad területre van szükség. Ezen kívül a közlekedésbiztonságot is javítani szeretnék a közelben található számos iskola és óvoda miatt. A cél, hogy a gyerekek egyedül, teljes biztonságban sétálhassanak vagy biciklizhessenek el az iskolába.

A kísérleti projektbe a lakosságot is bevonják, a részleteket velük együtt szeretnék kidolgozni. Az első tájékoztató rendezvények ősszel lesznek, a tesztidőszak 2022 nyarán kezdődik.

Bécs Város Külképviseleti Irodája

„Fűben, fában orvosság”

A Magyar Ízek Utcáját augusztus 20. és 22. között a Várkert Bazárnál 12. alkalommal rendezik meg

Az augusztus 20-ai programok tizenhárom éve megkerülhetetlen gasztronómiai fesztiválja a Magyar Ízek Utcája. A hagyományosan a Várkert Bazár előtti hatalmas területen sorakozó sátrak minden évben egy-egy kiemelt tematika köré vonultatják fel a Kárpát-medence étkeit és specialitásait. Itt kóstolható először az Ország Tortája és az Ország Cukormentes tortája, a Szent István napi kenyér és a gasztronómiai kavalkád mellett pedig színes, kulturális programok is várják az idelátogatókat.

Idén a gyógyító növényekre, fűszerekre, ételekre, italokra, gasztrokulturális elemekre helyezik a hangsúlyt, minden gyógynövény, gyógyító fűszer sok helyen megjelenik a fesztiválon készített ételekben, italokban. Persze a rendezvény eredeti küldetéséről sem feledkeznek meg a szervezők, hiszen megkóstolhatók lesznek a Kárpát-medence területére jellemző étkek: hagyományos és különleges tájegységekre, valamint nemzetiségekre jellemző ételek. Ilyen a szatmári töltöttkáposzta kukoricával, sokácbab, csángó húsos galuska, felvidéki mákos pogácsa, kárpátaljai pampuska, de a fókuszban nyár lévén, a lecsó, és annak mindenféle változata kerül majd. Az ország minden részéből hozzák a kiállítók a lekvárokat, mézeket, szörpöket, gyógynövényekből készült teákat, olajokat, sajtokat, kolbászokat, a pálinkákról, borokról és kézművessörfőzdék különlegességeiről nem is beszélve.

Az idén jubileumi, tizenötödik alkalommal megrendezett Magyarország Tortája versenyen Fodor Sándor – a budapesti Habcsók Cukrászda cukrászának – kreációja, a „NAPRAFORGÓ” elnevezésű torta nyerte el a Magyarország Tortája címet.

Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás tiszteletére idén az Ipartestület a Magyarország Tortája verseny alkategóriájaként meghirdette az „Egy a Természettel” versenyt is, melyet Füredi Krisztián, a tápiószecsői Hisztéria Cukrászda cukrászmestere nyert meg „NIMRÓD” fantázianevű alkotásával.

A Magyarország Cukormentes Tortája versenyre – melyet jubileumi 10. alkalommal rendezett meg az Egy Csepp Figyelem Alapítvány a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete szakmai támogatásával -, az ország bármely cukrászdája és vendéglátó egysége nevezhetett. A cukrászok elsősorban a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által jóváhagyott alapanyaglistát használták fel tortáik elkészítéséhez. 

Az idei győztes a BESZTERCE RÓZSÁJA lett, melyet a tápiószecsői Hisztéria Cukrászda cukrászmestere, Füredi Krisztián készített. A torta laboratóriumi vizsgálatait a Wessling Hungary Kft., független élelmiszervizsgáló laboratórium végezte.

A győztes torta készítője fődíjként egy Beurer Health Manager csomagot vehetett át a Beurer Medical Hungary Kft. jóvoltából, valamint minden díjazott a 170 éves Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. kézzel rajzolt és festett, nagy értékű, egyedi tortatartó tálát kapta, mely az ünnepi alkalomra készült.

„A leginnovatívabb recept” különdíjat a 77 Elektronika Kft felajánlásával a szegedi REÖK Kézműves Cukrászda cukrászai, Novák Ádám és Dovalovszky Barbara nyerte a Szeszélyes dió nevű tortával.

A legjobb gyógyhatású alapanyaggal készült tortáért a Diabess Kft. különdíját Karikó Orsolya, a Vanília & Gelarto Cukrászda cukrásza kapta Erdei Nimfa nevű tortájával.

A Magyar Pékszövetség idén tizedik alkalommal hirdette meg szakmai versenyét, amire bármely magyar sütőipari vállalkozás nevezhetett függetlenül attól, tagja-e a Szövetségnek. Két kategóriában mérkőzhettek meg a pékek: a hagyományos búzakenyereket felvonultató Szent István-napi kenyér kategóriában és a szinte teljesen szabadkezet adó Innovatív kategóriában.

Az idei Magyar Ízek Utcájának fő motívuma a gyógynövények, fűszerek, és ehhez alkalmazkodtak a Szent István-napi Kenyérverseny kiírásakor is.

Általánosságban igaz, hogy a versenytermékekre a lágyabb, harmonikusabb ízek voltak jellemzőek, illetve a gyümölcsök, zöldségek, különböző magvak, burgonya került előtérbe.

A kétfordulós verseny döntőjében 14 kenyeret bírált a szakmai zsűri, hetet a Szent István napi és hetet az Innovatív kategóriában.

A Szent István napi kenyér címet idén a solymári Hel Pékség Solymár gyöngye kenyere nyerte, míg az Év Innovatív kenyere a tiszakécskei Fejedelmi Pékség Tisza-parti magvas kézműves kenyere lett.

A Magyar Ízek Utcája programjai között bábszínházi előadások, közlekedésbiztonsági foglalkozások, véradás, vércukorszint-mérés és koncertek is szerepelnek augusztus 20. és 22. között a Várkert Bazárnál. Mindenkit szeretettel várnak!

Budapest, 2021. 08. 10.

Az MVM ötven elektromos kerékpárt biztosít dolgozóinak a munkába járáshoz

Elektromos kerékpár pilot projektet indított az MVM Csoport, a társaságcsoport munkavállalói számára, együttműködésben a Hellovelo Zrt.-vel. A program első fázisában 50 elektromos kerékpár bevonásával vizsgálják az ilyen járművek munkáltatói juttatásként való gyakorlati alkalmazhatóságát. Az MVM Csoport ezzel egyrészt úttörő jelleggel ösztönözni kívánja a munkavállalóit, hogy a jövőben minél többen járjanak munkába kerékpárral, másrészt elősegíti a „kerékpározás évét” meghirdető, 1377/2020. számú kormányhatározatban foglalt célok teljesülését.

Az MVM-székháznál tartott átadó ünnepségen részt vett Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos, dr. Benkő Tamás János, jogi és koordinációs ügyekért, valamint közműszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár, dr. Tomaj Balázs, az MVM Zrt. ügyfél vezérigazgató helyettese, illetve a Hellovelo Zrt. képviselői és az MVM dolgozói.


„A parlament június 15-én fogadta el a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosítását, amely a vállalkozások számára lehetővé tette adókedvezmény mellett kerékpáros flották vásárlását. Ráadásul ezeket a cégek ingyenesen adhatják tovább használatra a dolgozóknak. Ez az intézkedés egy újabb mérföldköve annak az átfogó támogatási programnak – ilyen például a magánszemélyek e-Bike vásárlási támogatása, vagy a nemrég bejelentett e-Cargo támogatási program –, amely a mindennapi kerékpározást, ezen belül pedig a biciklis munkába járást kívánja népszerűsíteni és annak elterjedését elősegíteni”, mondta Révész Máriusz kormánybiztos az e-kerékpárok átadásán. A kormánybiztos hozzátette, hogy a kutatások szerint az emberek átlagosan 5-7 kilométert vállalnak be hagyományos kerékpárral, ha munkába járásról van szó, azonban elektromos rásegítésű kerékpárokkal ez a táv 2-3-szorosára növelhető.


„A pilot projekt teljes mértékben illeszkedik az MVM innovációhoz, e-mobilitáshoz, illetve a dolgozói juttatások fejlesztéséhez kapcsolódó stratégiai törekvéseihez. Az e-kerékpáros munkába járás nemcsak az egészségmegőrzés szempontjából, de az MVM karbonlábnyomának csökkentése miatt is fontos lépés”, tette hozzá dr. Tomaj Balázs.

Az MVM az elmúlt egy évben szorosan együttműködött a Révész Máriusz által vezetett Kormánybiztosi Irodával, illetve annak lebonyolító szervével, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központtal annak érdekében, hogy a kormányhatározatban megfogalmazott közpolitikai intézkedés – a munkába járás, illetve munkaidőn belüli ügyintézés céljára elektromos rásegítésű kerékpárok beszerzését támogató rendszer kidolgozása – időben meg tudjon valósulni, és 2022. január 1-jével az ehhez szükséges feltételek teljesülhessenek.