A Mol extraprofitját védi a magyar állam Brüsszelben

Hamis érvekre hivatkozva vétózná meg a kormány az uniós orosz energiaembargót, csak hogy a Mol nyereségét ne veszélyeztesse semmi, amit az olcsó orosz olajon zsebel be – véli a Greenpeace Magyarország. A Mol-csoport első negyedéves pénzügyi jelentéséből kiderül, hogy 38 %-kal növekedett a profitja (271 milliárd forintra) 2021 első három hónapjához képest. A magyar kormány gazdasági szempontokra hivatkozva akar vétózni, pedig Brüsszel 2024-ig haladékot is adna az átállásra.

A Greenpeace szerint morálisan vállalhatatlan a lépés, és klímavédelmi szempontból is a takarékosság lenne az egyetlen út előre.

Hamis érvekre hivatkozva akár az egész EU-t elgáncsolná a kormány, csak a MOL nyereségét ne veszélyeztesse semmi, amit az olcsó orosz olajon zsebel be. A cég ma hajnalban megjelent első negyedéves pénzügyi jelentéséből kiderül, hogy 38%-kal növekedett a profitja 2021 első három hónapjához képest. Eközben az orosz olajimport tervezett európai embargójának ügyében a hét végéig várható döntés. A magyar kormány gazdasági szempontokra hivatkozva meg akarja vétózni a javaslatot, pedig Brüsszel még egy éves extra haladékot is felajánlott, kizárólag hazánk és Szlovákia számára. A Greenpeace szerint nem csak morálisan vállalhatatlan a magyar kormány álláspontja, de klímavédelmi szempontból is a radikális takarékosság lenne az egyetlen út előre.

A Greenpeace ezért a MOL százhalombattai kőolaj-finomítójára kivetített VÉRES PROFIT: SZÉGYEN felirattal üzent a kormánynak.

Miközben a MOL profitja 38%-kal nőtt az első negyedévben 2021-hez képest, ellátásbiztonsági kifogásokra és egyéb csúsztatásokra hivatkozva akarja megvétózni Magyarország a végre elfogadás előtt álló európai embargót, amelyet az orosz nyersolajra és finomított olajtermékekre vezetnének be az tagállamok. Pedig a hírek szerint az EU még nagyvonalú ajánlatot is tett a magyar és szlovák kormánynak: a többi államra vonatkozó 6-8 hónapos felkészülési időszakon túl plusz egy évnyi haladékot kaphatnánk, így csak 2024 elejétől kellene orosz helyett más forrásból beszereznünk a kőolajat.

„Két és fél hónapja folyik a háború Ukrajnában, ezalatt számos kormány mély levegőt vett és elkezdte keresni a kiutat az orosz gáz- és olajfüggőségből, mert mindenki érzi, hogy ez az egyetlen morálisan járható út. Ehhez képest a magyar kormány mást sem tesz, mint kifogásokat keres és hazug érveket gyárt arra, hogy miért jó minden úgy, ahogy van, a MOL pedig hatalmas profitot zsebel be azon, hogy a világpiaci kőolajárnál a háború kezdete óta jóval olcsóbb orosz kőolajat veszi. Az európai embargó megvétózásával a magyar kormány újra az orosz agresszort támogatná, és azt, hogy az uniós országok továbbra is olajvásárlással finanszírozzák Oroszország ukrajnai háborúját.” – mondta el Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampányosa.

A Greenpeace hamisnak tartja a kormány azon érvelését is, amely szerint az orosz gáz- és kőolaj biztosítaná hazánk energiabiztonságát. Nem csinálhatunk úgy, mintha nem lenne a szomszédban egy olyan háború, amely nagyon sok szempontból veszélyezteti az ellátásunkat. Ezekre a veszélyekre, kockázatokra az olaj esetében elsősorban a közlekedési szektor átalakításával, különböző takarékossági és más, a felhasználást csökkentő intézkedésekkel fel kell készülni, magyar és uniós szinten egyaránt. A Greenpeace szerint 5 intézkedés kombinációjával néhány hónap alatt az orosz import mintegy 28%-ának megfelelő mennyiségű kőolajat lehetne megtakarítani uniós szinten. A Greenpeace ezen felül arra is figyelmeztet, hogy klímaválság miatt mihamarabb csökkentenünk kell a fosszilisek felhasználását, és fel kell gyorsítani az átmenetet a megújulókra.

„Nem az a megoldás, hogy Oroszország helyett más beszállítót keresünk. Radikális takarékosságra van szükség, ehhez pedig a rendszereink átalakítására és a szokásaink újragondolására. Két és fél hónapja zajlik a háború, ez idő alatt még csak társadalmi vita se indult arról, hogyan tudnánk csökkenteni pusztító olaj- és gázfüggőségünket. A kormány az Ukrajnában folyó vérontással nem törődve csak azon ügyködik, hogy biztosítsa a megszokott ügymenetet: az orosz kőolajimportot, és a mesterségesen lenyomott üzemanyagárakkal a fogyasztást.” – tette hozzá Perger András.

Mindeközben a MOL rengeteg pénzt keres azon, hogy a háború kitörése óta jelentősen, jelenleg mintegy harmadával alacsonyabb áron szerzi be az orosz (Ural) olajat az Európában mérvadó Brent olajhoz képest (~109 és 73 USD/bbl). Ez óriási versenyelőnyt biztosít a MOL-nak a többi, nem orosz olajat vásárló olajcéghez képest. A MOL ráadásul, ellentétben sok más olajcéggel vagy más iparágakban érdekelt cégekkel ellentétben, nem hagyott fel az oroszországi tevékenységével, sőt, még növelte is az oroszországi olajtermelését.

A kormány állításaival ellentétben minden lehetőségünk meglenne rá, hogy mástól vásároljunk olajat, ami hiányzik, az a politikai akarat. Az Adria vezetéken mintegy 10 millió tonna nyersolajat lehet évente behozni, ami nagyságrendileg ugyanannyi, mint amennyit jelenleg a Barátság vezetéken keresztül Oroszországból importálunk. A kormány állításaival szemben pedig szintén nem igaz önmagában, hogy a százhalombattai kőolaj-finomítót csak évek munkájával és súlyos befektetések árán lehetne alkalmassá tenni arra, hogy máshonnan érkező nyersolaj finomítására is alkalmas legyen, hiszen lehet az oroszhoz hasonló olajokat is beszerezni a nemzetközi piacról. A béke és a klímavédelem záloga azonban az, ha minél előbb felhagyunk a fosszilis függőségünkkel, és a tiszta megújulókra alapozzuk energiaigényünket – áll a zöld szervezet sajtóközleményében.

Megszólalt Szijjártó Péter az újabb uniós szankciócsomagról >>>

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.