A Pajtától a Palotáig címmel tartott kétnapos konferencián ismertették az új pályázati lehetöségeket is

Pajtától a Palotáig – a kultúrafogyasztás új színterei címmel kedden és szerdán tartották a Hagyományok Házában a Pajtakult projekt és a Magyar Fesztivál Szövetség első közös szakmai konferenciáját, amelynek fő kérdésköre az épített örökség és a kultúra kapcsolata, fesztiválok és kulturális események helyszínei a pajtától a palotáig. A konferencián ismertették a pajtatulajdonosok számára hamarosan megnyíló pályázati lehetőségeket. Programsorozatokkal 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a pajták.

A konferencián a résztvevők megismerhették a Pajtakult projekt komplex értékmentő és értékteremtő munkáját. A szeptemberben indult és azóta mintegy 100 pajtát összefogó projekt összefüggéseiben gondolkodik a hazánkban és a teljes Kárpát-medence területén levő pajtaépületek közösségi és kulturális hasznosításáról. A zenei szakemberek, művészek, építészek, kommunikációs szakértők által életre hívott Pajtakult összefogja mindazon törekvéseket és szintetizálja mindazon tapasztalatokat, amelyek ez irányban az elmúlt években egymástól függetlenül különböző helyszíneken elindultak.

A konferenciaprogramban a résztvevők beszélgetéseket hallgathattak Horváth László, a Pajtakult kulturális igazgatója és Borsa Kata a Magyar Fesztiválszövetség elnöke meghívására többek között Káel Csabával a Müpa vezérigazgatójával, Kelemen Lászlóval az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elnökével, a Magyar Kultúráért Alapítvány kurátorával, Márta Istvánnal a Magyar Fesztiválszövetség tiszteletbeli elnökével, „őspajtással”, ahogy további olyan, már jól működő pajták, illetve fesztiválok létrehozóival is, mint Szarvas József színművész, Kovács Norbert ’Cimbi’ táncos, vagy Csúri Ákos, a Kőfeszt igazgatója. A Kokas Katalin – Kelemen Barnabás hegedűművész és az Albitz Ágnes építész – Tárkány Kovács Bálint cimbalomművész házaspár a pajták sokszínű felhasználásról folytatott pajtatulajdonosként beszélgetést felvázolva hosszútávú terveket és lehetőségeket.

A délután folyamán az erdélyi csűrök építészetéről adott elő Esztány Győző, a pajtaépítészet nemzetközi példáit pedig Tóth Zoltán építész mutatta be. Veszprém Kulturális fővárosának regionális pajtaprogramjáról Nagy Krisztián és Weyer Balázs beszélt.

Sándor Cecília a Magyar Kultúráért Alapítvány elnöki kabinetfőnök-helyettese ismertette a Magyar Kultúráért Alapítvány munkáját és közzé tette, hogy az alapítvány összesen 700 millió forintos keretet fog a pajtahálózat építésére és működésére fordítani, egy részét a kommunikációra és a pajták számára elérhető ingyenes tartalomszolgáltatási rendszerre, egy másik részét turnékra, az összeg nagyobbik része pedig az NKA Magyar Géniusz ideiglenes kollégiumán keresztül lesz megpályázható. Minimum három részből álló programsorozattal lehet pályázni, amelynek tárgya lehet népművészet, a zene számos műfaja, irodalom, iparművészet, gasztronómia, vagy építészet, a támogatási összeg pedig projektenként 10 millió forint lehet, amelyet vissza nem térítendő támogatásként biztosítanak. A pontos kiírás a következő hetekben várható, az NKA weboldalán lesz elérhető. Sándor Cecília így fogalmazott: „Egy nagy nemzeti kultúrkincsben gondolkodunk és ebben a rendszerben minden pajta egy-egy világító mécsese, ékköve a Kárpát-medencének. A pályázati kiírás mögött az a cél, hogy hálózatban gondolkodjunk és az egyes pajtákat és közösségeket megerősítsük.” 

A továbbiakban a Magyar Fesztivál Szövetség kerekasztalának vendégei voltak Batta András, a Magyar Zene Háza igazgatója, valamint Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója, a szakrális tér, mint fesztiválhelyszín tematikát pedig Dejcsics Konrád bencés szerzetes, a pannonhalmi Arcus Temporum fesztivál igazgatója és Gryllus Dániel a Fatemplom Magyarföld képviseletében tárgyalták. A konferencia másnapján a fesztiválszövetség rendes közgyűlése mellett az erdélyi csűrprogramról, valamint a Pajtakult magyarországi pajtapéldáiról is szó volt.

„Az építészeti innováció magával hordozza, húzza, alakítja a közösségek mindennapjait is, a Pajtakult pedig előrevetíti azokat a jó megoldásokat, amelyek a közösségeket felszabadultabb, kulturáltabb együttléthez segíthetik, legyen az oktatás, szabadidő, kultúra vagy más közösségi találkozás.”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.