Magister Press összes bejegyzése

Micsoda koncert: Dés Lászlóval lép színpadra a világhírü Rhoda Scott

Két élő legenda egy színpadon szeptember 11.-én, este 6 órakorRendkívüli bejelentéssel lepte meg rajongótáborát Rhoda Scott dzsesszorgonista, a Hammond-orgona királynője. A világsztár szeptemberben a budapesti Dohány utcai Zsinagógában koncertezik, partnere pedig egy másik zenei csillag, Dés László lesz.

Két élő legenda lép színpadra 2022. szeptember 11-én 18 órakor a Dohány utcai Zsinagógában. Rhoda Scott és Dés László elsőként kápráztatják el együtt zenei zsenialitásukkal a közönséget.

Rhoda Scott a kihívások művésze, ami a zene területén a folyamatos kísérletezést, a szabad improvizációt jelenti számára. Számos alkalommal járt Magyarországon, koncertjei a 70-es évek óta az itthoni közönség kedvencei közé tartoznak. A rokonszenv nem véletlen: egyetemi diplomamunkáját a Kodály-módszerről és Bartók Béla népdalgyűjtéséről írta. Egyik legnagyobb show-jának tartja a Kisstadionban tartott koncertjét, amelyen tizenhétezres közönség előtt játszott. Magyarországi sikereit örökítette meg a Rhoda Scott Budapesten című albuma 1975-ben.

Dés László jazz-zenész, szaxofon művész, zeneszerző a hetvenes évek vége óta a magyar zenei élet kiemelkedő személyisége, és sokoldalú muzsikusa. Fő hangszere a szoprán szaxofon, érzékeny “szubjektív hangja”, improvizációs dallamvezetése összetéveszthetetlenné teszi játékát.

Több mint negyven filmhez írt zenét, musicaljeit folyamatosan játsszák a színházak, dalait örökzöldekként játsszák a rádiók. A vágy villamosa című balettdrámája, melynek zenei világában nagy hangsúlyt kap a jazz, évek óta szerepel az Operaház műsorán. Több mint negyven szerzői lemeze jelent meg, a jazz, a dal, musical és kortárs zene műfajában. Ezek többsége arany, illetve platina lemez lett. Lemezfelvételeken és koncerteken kortárs szerzők műveit adja elő szaxofonon, szimfonikus, illetve kamarazenekarokkal.

A “mezítlábas királynő” és Dés László eme rendhagyó koncertre crossover csemegékkel készülnek.

Jegyek online elérhetőek január 26-án 10 órától: https://www.eventim.hu/hu/jegyek/rhoda-scott-des-laszlo-budapest-dohany-utcai-zsinagoga-571763/event.html és Tex országos jegyirodáiban

A látogatónak a koncert során a zsidó hitéleti előírásokat be kell tartania. Az épületbe férfiaknak kizárólag fedett fejjel, nőknek fedett vállal lehet belépni és benntartózkodni.

A koncert szervezője a Green Stage Production iroda, melynek mottója:

“A Földünk védelme, és ezért tudatos célunk, minden általunk megrendezésre kerülő koncert, előadás megvalósításához szükséges energiafelhasználások adataiból kiszámíthassuk az adott események Ökológiai lábnyomát, ezen számítások eredményeként pedig annyi fát ültessünk hazánkban, amely ezt a keletkezett öko lábnyomot ellensúlyozni képes”.

Videók:
https://www.youtube.com/watch?v=FwPuejxrYxE
https://www.youtube.com/watch?v=KzR4wzmTjW0&list=PLB794B8F23DB215FB

SZunyogh ildikó: NAPJAINK TÜKRE

„….ki-ki tegye dolgát, ki-ki teljesítse kötelességét, és az egyetemes boldogság úgy fogja felszívni a magános fájdalmakat, mint ahogyan az egyetemes boldogtalanság a magános örömöket elnyeli.”
Goethe: A mese


A rendelőben
Budapest egyik kerületi szakrendelőjében volt a napokban dolgom. 11 óra 20 percre szólt az idő- pontom. Egyetlen páciens üldögélt a váróban, aki már türelmetlenül nézegette az óráját. Mint később kiderült, ő már túl volt a vizsgálaton, s a röntgenből jött vissza több mint fél órával érkezésem előtt. Azóta senkit nem látott a rendelőbe se bemenni, sem onnan kijönni. A hosszú várakozást beszélgetéssel igyekeztük elviselhetővé tenni. Jócskán elmúlt már dél, amikor végre nyílt a rendelőnek a személyzet által használt ajtaja, s egy fiatal férfi távozott. Végre beszólították a röntgen után várakozó hölgyet, majd kisvártatva én is sorra kerültem. Az udvariasnak és kedvesnek egyáltalán nem mondható asszisztens rám mordult, hogy menjek arrébb, amikor az ajtó közelében megállva vártam, hogy az orvos felnézzen a képernyőjéről. Egy fiatal orvos volt szolgálatban. Ő kérte, hogy foglaljak helyet a közelében lévő széken, és meghallgatta a panaszomat. A középkorú asszisztensnő az orvossal szemben ült, s egész idő alatt a dolgozatírásnál puskázó diákhoz hasonlóan az íróasztal lapja alatt, félig fedezékben tartott ingyenes újságját olvasta. Az orvos megvizsgált, majd ő írta meg a beutalót a röntgenbe, mint ahogyan maga írta meg a röntgen kiértékelése után is a szükséges gyógyszerhez a receptet. Mindezt gyakorlatlanul, két ujjával keresgélve a betűket a billentyűzeten. Ezt követően az ambulánslapot is hasonló módszerrel és borzalmas lassan gépelte a computernél. Mindez nem zavarta az asszisztensnőt, aki még mindig az újságjával foglalatoskodott. Kezdtem érteni, miből adódott a durva egy órás csúszás a rendelőben. Míg a papírjaimra vártam, volt időm elgondolkodni a következőkön: Mi az asszisztensnő feladata? Mi áll a munkaköri leírásában? Minek van ő egyáltalán a rendelőben? Miért kapja az egészségügyben dolgozók utóbbi időben szépen megemelt fizetését? Vajon neki, magának eszébe jutott-e már egyetlen egy is ezen kérdések közül?!


A villamossal utazva

Sokan álltunk már Budapest egyik forgalmas – pályaudvart is érintő – villamosvonalának megállójában. Végre megérkezett a szerelvény. Több ajtónál próbáltak az utasok felszállni, de ez azoknál az ajtóknál, ahol nem volt leszálló, csak késlekedéssel sikerült. A téli időjárásban viselt vastagabb kesztyűben hiába érintettük az ajtónyitó gombot, nem történt semmi. A vezető jól látta, hogy nem boldogulunk, de nem nyitott ajtót nekünk a vezetőfülkéből. Kénytelen voltam lehúzni kesztyűmet, s csupasz kézzel megérinteni az ajtónyitó gombot. Mindez történt a legnagyobb járvány idején, amikor egyetlen nap alatt több mint 10 000 igazoltan új fertőzött volt kis hazánkban. El tudom képzelni, hány száz vagy talán több ezer ember is kénytelen volt ezen a napon egymás után érintgetni ugyanazt a gombot – kitéve így magát a fertőzésnek. Nem állhattam meg szó nélkül. Felszállás után a következő szavakat intéztem a vezetőhöz: Miért nem nyitja az ajtókat a műszerfalról ilyen járványos időben, amikor látja jól, hogy vannak felszállni akaró utasok a megállóban?! „Tessék leülni!”- volt a vezető válasza…

Iskolák és hivatalok tetején is zöldáramot termel Bécs

Az osztrák főváros célja, hogy 2030-ra Bécs teljes áramfogyasztásának tíz százalékát napenergia segítségével fedezze. Ezért a jövőben középületek – például iskolák, uszodák, hivatalok – tetejére is napelemeket telepítenek. Az első ötven épületre még idén sor kerül.

Az osztrák főváros még 2021 májusában döntött a napenergia felhasználásának fokozott támogatása mellett, hogy ezzel is közelebb kerülhessen klímacéljai megvalósításához. Az első lépés, hogy 2025-re már ötször annyi áramot tudjon előállítani a nap segítségével, mint korábban. Ennek érdekében egyrészt beépítetlen területekre telepítenek naperőműveket. Ilyen például a tavaly üzembe helyezett donaustadti naperőmű, ahol a panelek között juhok legelnek és a terület egy részén mezőgazdasági művelés folyik. A jelenleg Ausztria legnagyobb naperőművének számító létesítmény 4.900 bécsi háztartást tud zöldárammal ellátni.

Emellett mostantól a város tulajdonában lévő középületeket is az áramtermelés szolgálatába állítják. Bécs Városa és a Wien Energie energiaszolgáltató nemrég állapodtak meg abban, hogy az önkormányzat épületeire és a városi középületekre is telepítenek naperőműveket. Eddig 270 erre alkalmas ingatlant – iskolát, uszodát, kórházat, idősotthont – jelöltek ki, az első ötvenre pedig még idén felkerülnek a napelemek. 2025-ig ily módon a középületekre összesen 50 megawatt összteljesítményű napelemet telepítenének.  

A célok megvalósításában a bécsi energiaszolgáltató az osztrák főváros egyik legfontosabb partnere, amely már 2021-ben is több középület, például Bécs legújabb és legmodernebb kórháza, a Klinik Floridsdorf tetején épített ki mini-naperőművet. Szintén 2021-ben kerültek napelemek a Manner-gyár és az Osztrák Autóklub wolkersdorfi épületére is. Ősszel pedig a bécsi közlekedési vállalattal, a Wiener Liniennel írt alá együttműködési szerződést, amelynek keretében a közlekedési vállalathoz tartozó épületekre – például metróállomásokra – szerelnek napelemeket. A cél, hogy 2025-ig összesen hetvenezer négyzetméternyi tetőfelületen legalább húsz naperőművet helyezzenek üzembe. 

Az osztrák főváros 2021 januárja és októbere között 87 olyan projektet támogatott összesen 2,4 millió euróval, amelynek keretében napelemeket telepítettek épületek – főként üzemek – tetejére.   

Dokumentumfilmet készített az OSZK az elsö magyar nyelvü szövegemlékröl és díszmásolatáról

A magyar kultúra napja alkalmából az M5 televíziócsatorna 2022. január 22-én, szombaton 21 órai kezdettel mutatja be a nemzeti könyvtár gyártásában megvalósult, „Látjátok feleim…” című 70 perces dokumentumfilmet. Az alkotás egyrészt bemutatja az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK)  MNy 1 (Magyar Nyelvemlék 1) jelzet alatt őrzött kiemelkedően becses kéziratát, a latin nyelvű Pray-kódexet és a kódexben lévő Halotti beszéd és könyörgést, az első összefüggő magyar nyelvemléket, másrészt végigkíséri a Ferenc pápának ajándékozott díszmásolat elkészítésének hosszú folyamatát. A film előzetese megtekinthető az OSZK YouTube-csatornáján és Facebook-oldalán is, ahol már több mint harminchétezren látták.

A Pray-kódex díszmásolata Magyarország Kormányának ajándékaként az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra hazánkba látogató Ferenc pápa számára készült, amelyet Áder János köztársasági elnök adott át a szentatyának 2021. szeptember 12-én.

A mestermű létrehozásának több hónapos folyamatát az OSZK Történeti Fénykép- és Videótárának munkatársai kamerával kísérték végig. A dokumentumfilm ezekből a felvételekből és a nemzeti könyvtár főigazgatójával, kutatóival, digitalizáló, könyvkötő és restaurátor szakembereivel, valamint a felkért közreműködőkkel forgatott interjúkból született.

A film kettős elbeszélésének egymásba fűzéséből adódó ritmikai váltások nemcsak a néző figyelmének ébrentartását szolgálják, hanem segítik az elhangzó ismeretek befogadását is. A Pray-kódexről és a Halotti beszéd és könyörgésről szóló tudományos-ismerterjesztő bemutatások mellett az OSZK-ban folyó digitalizáló munkáról és annak eredményeiről – az új szolgáltatásokról –, valamint a Pray-kódexnek az OSZK állományában elfoglalt helyéről és a Kézirattáról, illetve első összefüggő szövegemlékünk utóéletéről is hallhatnak a nézők. Az ismeretterjesztést és az OSZK sokrétegű gyűjteményének bemutatását egyaránt szolgálja az interjúkat illusztráló, a témához kapcsolódó mintegy másfélszáz dokumentum – a kódexektől, a metszeteken és a térképeken át a Pray-kódexről és a Halotti beszéd és könyörgés szövegéről készült részletfotókig. A készítési folyamat egyes részeinek látványos, számos közeli képet tartalmazó másféltucatnyi etűdjét – az OSZK zenei gyűjteményéhez szintén kötődő – Joseph Haydn-életmű két szimfóniájának részletei kísérik.

A forgatókönyvet 2021 májusában írták, a 23 órányi filmnyersanyagot június 15. és szeptember 9. között vették fel, a szerkesztés, a vágás és a rendezés munkálatai szeptember közepétől december első napjaiig tartottak. A dokumentumfilm producere Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója, forgatókönyvíró-rendezője Sudár Annamária, operatőre Ballagó Gergely, szerkesztő-vágója Hanák Luca.

A Pray-kódexről és díszmásolatáról

A felbecsülhetetlen értékű kézirategyüttest a pozsonyi káptalan adományozta a nemzeti könyvtárnak 1813-ban, és Toldy Ferenc (1805–1875) irodalomtörténész nevezte el Pray György (1723–1801) jezsuita történészről, aki 1770-ben először adott hírt róla. A Pray-kódex a 12. századi magyarországi egyházi kultúra egyik legfontosabb dokumentuma. A latin nyelvű liturgikus kódexben a magyarországi használatra szerkesztett sacramentarium – azaz a miséző pap könyörgéseit tartalmazó szerkönyv – után egyes misén kívüli szertartások (esketés, a templom alapkövének letétele, temetés) szövegei következnek. A Halotti beszéd és könyörgés, legkorábbi összefüggő magyar nyelvű szövegemlékünk a temetési szertartás végén, annak függelékében olvasható egy valamivel bővebb, latin nyelvű temetési beszéd kíséretében; a kódex 136. levelén.

A kézirategyüttes – több más, szertartástani és egyházjogi szöveg (például a Könyves Kálmán kori esztergomi zsinati határozatok) mellett – egyetlen fennmaradt középkori évkönyvünket, az Annales Posoniensest is tartalmazza, amely a 997 és 1203 közötti magyar történelemre vonatkozó, sok esetben csak innen ismert tudósítások forrása. Az államalapítás korának becses adatai közé tartozik többek között Géza fejedelem halálának, István király megkoronázásának és Gellért püspökké szentelésének az évszáma.

 A kódexben a hazai könyvfestészet salzburgi hatást mutató korai emlékeit, öt színezett tollrajzot is láthatunk, amely Krisztus kereszthalálát, sírba tételét, feltámadását és megdicsőülését jeleníti meg. A kézirat zenetörténeti szempontból is fontos mint a középkori „magyar notáció” és a vonalrendszeres reformkottaírás hazai alkalmazásának egyik legkorábbi darabja.

 A Pray-kódexet restaurátor szakember jelenlétében és szigorú állományvédelmi előírások mellett a nemzeti könyvtár digitalizáló központjában fotózták végig. A digitális utómunkák során az eredeti látvány visszaadására törekedtek, minimalizálva az optikai torzítást. A díszmásolatot különleges papírra nyomtatták.

Mivel a Pray-kódex eredeti kötése nem maradt fenn, s a pergameníveken található nyomokból csak a fűzés módjára lehet következtetni, az OSZK 2017-ben Magyar Örökség díjjal kitüntetett műhelyében több évtizede folyó kötéstörténeti és készítéstechnikai kutatások eredményeire alapozva és a nemzetközi analógiákat figyelembe véve készült el a díszmásolat kötésének korhű terve, majd kivitelezése. A kötéshez a kolostorokban alkalmazott korabeli anyagokhoz hasonlókat használtak a restaurátorok.

A díszmásolathoz magyar és spanyol nyelvű ismertetőszöveg is készült, amelyet – az egykorú írásképet tanulmányozva – könyvkötőmester rótt pergamenre lúdtollal. Az ismertetőt dupla bőrbordára fűzték, majd a kódexmásolathoz kötötték, így egységet képez a kötetet alkotó ívekkel. 
 
A könyvtestet nyolc milliméter vastag bükkfatáblák védik, amelyeket timsós cserzésű, színezetlen kecskebőr borít. A rézveretek és -csatok – a kötéshez hasonlóan – korabeli minták alapján, aprólékos munkával, kéziszerszámok segítségével készültek. A kötetet saját tervek alapján épített, fekete bőrrel borított és bordó hernyóselyemmel bélelt dobozban helyezték el, amelyet a kódexet illusztráló egyik tollrajz – a feszület – szintén kézzel festett másolata díszít. 

JELENTöS KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGET IGÉNYEL A MAGYAR DIÓ

A magyar dió relatív koraisága és korábbi sikerei ellenére sokféle termesztési és piaci nehézséggel szembesült az utóbbi években. Az évekig kifejezetten jó áron értékesített és az európai piacon elsőként megjelenő magyar dió helyzete az elmúlt esztendőkben jelentősen megváltozott. Ezt a klímaváltozás okozta termesztési és növényegészségügyi problémák mellett a nagy diótermelő országok fokozódó, olcsó árukínálata okozta, ami kiszorította a magyar árut az európai piacról. Ezen kívül az aszályos időjárás miatt az egyébként is alacsonyabb hozamaink tovább csökkentek, és ez már nem teszi versenyképessé termelésünket a versenytársak két-háromszoros termésátlagaival szemben.

A korábbi pozitív piaci visszajelzések miatt a hazai diótermő terület folyamatos növekedést mutatott Magyarországon az elmúlt évtizedben. Míg tíz évvel ezelőtt alig haladta meg a 3 ezer hektárt, addig jelenleg 8 ezer feletti hektáron termelünk diót, melyből a termőkorú ültetvények területe mintegy 5-6 ezer hektár. Magyarországon az éves termés egy átlagos évben 7 ezer tonna körül alakul, míg egy igazán jó évjáratban elérheti a 10 ezer tonnát is. Az előállított dió éves elsődleges termelési értéke 4-6 milliárd forint.

Zöldség-GyümölcsfajDió (ha)
Bács-Kiskun megye369
Baranya megye164
Békés megye183
Borsod-Abaúj-Zemplén megye866
Csongrád-Csanád megye153
Fejér megye312
Győr-Moson-Sopron megye350
Hajdú-Bihar megye35
Heves megye159
Jász-Nagykun-Szolnok megye80
Komárom-Esztergom megye72
Nógrád megye129
Pest megye221
Somogy megye659
Szabolcs-Szatmár-Bereg3 726
Tolna megye259
Vas megye289
Veszprém megye104
Zala megye232
Összesen8 363

Az ágazat növekedésének hátterében alapvetően a dió korábbi jó piaci pozíciója és kedvező értékesíthetősége állt. Azonban a telepítések növekedésében jelentős szerepet játszott annak extenzívebb jellege, a relatíve alacsony tőke- és élőmunka-igénye. Ebben közrejátszott az a közkeletű vélekedés is, hogy a kiskertek diófái vagy a vadon termő fák mindenféle gondozás nélkül képesek valamilyen szintű termést produkálni. Árutermelő ültetvények esetében ez azonban sok jelenlegi vagy potenciális diótermelőt vezethet tévútra.
A jövőben csak azok lesznek versenyképesek, akik magas szintű szaktudás, jó tőkeellátottság, magas színvonalú termesztéstechnológia és kiváló gépesítettség mellett folytatnak diótermelést.

A magyar dió általában kiváló gyümölcsméretet produkált az elmúlt években, az átlagos termésátmérő nagyobbrészt elérte a 32-36 mm-t. A klímaváltozás hatására azonban az utóbbi években ez csökkent, ami negatív hatással volt a hozamokra és a piaci árakra is. A dióbél esetében legértékesebb árunak a feles dióbél számít, a negyedes dió már alacsonyabb értéket képvisel, legszerényebb áron pedig a törött bél értékesíthető. A termékek „átváltásánál” fontos arányok, hogy egy kilogramm betakarított nedves, nyers dióból hozzávetőlegesen 0,7 kg osztályozott, száraz héjas dió képződik (a 30 százalékos tömegveszteség a szárítás miatti jelentős vízelvonásnak, valamint a léha és gyengébb minőségű, sérült szemek kiválogatásának köszönhető). Továbbá 1 kg száraz héjas dióból 30-35 dkg dióbél nyerhető.

Az utóbbi években tapasztalt klímaváltozás mellett a növényvédelmi problémák is jelentősen befolyásolták a dió hazai termeszthetőségét, így csökkent a koraiságból és a minőségből adódó korábbi előnyünk. Jelentős változás történt a világ diópiacán is, ahol nagymértékű termelésbővülés következett be az USA, Kína, illetve – a déli féltekén – Ausztrália és Chile termelésében. A korábban legnagyobb dióimportőr, Kína mára már exportőri pozícióba került. Mindezek következtében óriási importnyomás alakult ki az európai piacon. Ebben a folyamatban Magyarország piaci pozíciója gyengült, a héjas dió exportunk harmadára esett vissza, évi 1,5 ezer tonnáról 500 tonna alá. A dióbél exportunk még kedvezőtlenebbül alakult, mivel az a negyedére esett vissza, 2 ezer tonnáról 500 tonna körüli értékre. Ezzel egyidőben a dióbél importunk is jelentősen emelkedett, a korábbi 600 tonnáról 1,2 ezer tonnára, elsősorban Ukrajna irányából.

A jövőben kulcskérdés lesz a dióburok-fúrólégy elleni védekezés, ami komoly termesztéstechnológiai szaktudást, tőkét, valamint gépi-technikai hátteret követel meg. Az ezzel nem rendelkező termelőknek nem sok esélyük lesz megvédeniük termésüket a károsító ellen, aminek a vadon termő és a házikerti diósok sajnos már áldozatává váltak. Ez hosszabb távon a kínálat további visszaeséséhez vezethet. Pozitívum azonban, hogy a tavalyi évben már felhasználási engedélyt kaptak olyan növényvédelmi készítmények, amiket a nyugat-európai diótermelők is használnak ültetvényeik megvédésére.

A nehéz helyzetben lévő hazai diótermesztés megmentése, hasonlóan más gyümölcsfajokéhoz, jelentős kutatás-fejlesztési tevékenységet igényel. Erre a Nemzeti Agárgazdasági Kamara társszervezetekkel, kutatóintézetekkel és a hatósággal közösen komplex fejlesztési javaslatot készített a kormányzat részére, annak érdekében, hogy jövőben a fajta- és technológiaváltás eredményeként növekvő termésátlagokkal és magas minőségű áruval sikeresen vehessük fel a versenyt a piaci konkurenciával.

Új nézöpontból tárul fel mozivásznon Anne Frank tragikus története

Január 27-től, a holokauszt nemzetközi emléknapjától látható országszerte a mozikban az Anne Frank – Párhuzamos történetek című rendhagyó dokumentumfilm, amely az Oscar-díjas Helen Mirren közreműködésével több síkon idézi meg az emberiség történelmének legsötétebb időszakát, és a vészkorszakban elhurcolt gyermekek tragikus sorsát.

Anneliese Marie „Anne” Frank 1929-ben született és tragikusan fiatalon elhunyt zsidó származású német lány, aki a második világháború alatt családjával két éven át rejtőzött a nácik által megszállt Amszterdamban, majd egy máig ismeretlen személy feljelentése után elfogták őket és a fiatal lányt a bergen-belseni koncentrációs táborba szállították. Itt halt meg tífuszban 15 éves korában, mindössze néhány héttel azelőtt, hogy az angol csapatok felszabadították a tábort. Apja, ki túlélte a háború borzalmait, megtalálta és kiadta Anne naplóját, amelyet azóta 65 nyelvre lefordítottak, milliók olvasták, színdarabot, filmet, operát írtak belőle. Anne Frank a holokauszt során meggyilkolt gyermekek szimbólumává vált. Sabina Fedeli olasz rendezőnő rendhagyó dokumentumfilmjében az ő történetén keresztül rajzolódik ki a második világháborúban elhurcolt gyermekek tragikus sorsa.

A baseli Anne Frank Alapítvány közreműködésével készült mozifilm egyik síkján az Oscar-díjas Helen Mirren a naplója oldalain keresztül idézi fel a fiatal lány életének főbb mozzanatait, egykori titkos amszterdami szobájának teljes körűen rekonstruált másában. Anne naplójának bejegyzéseire reflektálva öt holokauszt-túlélő osztja meg emlékeit a vészkorszakról, öt nő, akiket gyerekként vagy serdülőkorban szintén koncentrációs táborokba deportáltak, és csodával határos módon megmenekültek. A bensőséges hangvételű beszélgetéseken feltárul a magyar származású olasz írónő, Arianna Szörenyi, a lengyel származású, Franciaországban élő Sarah Lichtsztejn-Montard, a Prágából fiatal lányként a terezíni gettóba, majd Auschwitzba deportált, emlékeit szintén naplóba lejegyző Helga Weiss, valamint a legfiatalabb holokauszt-túlélők közt számon tartott, 4 és 6 éves kisgyerekként deportált Andra és Tatiana Bucci személyes története. A filmben a túlélőkön kívül több neves szakértő is felszólal, köztük Michael Berenbaum amerikai egyetemi professzor, rabbi, író és filmrendező, aki a holokauszt tanulmányozására szakosodott.

A film másik, a rejteklakás díszletein kívül játszódó történetszálán egy fiatal tinilány, Katerina vezeti végig sajátos módon a nézőket Anne rövid életének állomásain, és a hozzájuk kötődő, naplójába lejegyzett érzésein. Katerina a mai fiataloknál megszokott módon képekben és bejegyzésekben, a közösségi média eszköztárával mutatja be diáktársainak, hogy miket tapasztalt Anne Frank síremlékénél az egykori bergen-belseni koncertrációs táborban, a párizsi Holokauszt Emlékmúzeumban, vagy a titkos amszterdami rejtekhelyen tett látogatásakor.

A film előzetese: https://www.youtube.com/watch?v=K8JXe-munrc

Úgy érzem, Anne Frank naplója csodálatos lehetőség arra, hogy a múlt emberi tapasztalatait valóban megérthessük, azokat átvihessük a jelenünkbe, és a jövőnkbe. Ezt rendkívül fontosnak tartom. Ezért akartam megcsinálni ezt a filmet” – Mondta Helen Mirren egy interjúban.

Az Anne Frank – Párhuzamos történetek című rendhagyó dokumentumfilm január 27-tól, a holokauszt nemzetközi emléknapjától látható országszerte a mozikban, eredeti nyelven, magyar felirattal. Budapesten a Cinema MOM, a Toldi, Puskin, Tabán moziban, az Art+ Cinemában és az Uránia Nemzeti Filmszínházban látható, emellett országszerte számos további helyszínen, többek között Szegen, Pécsett, Szolnokon, Szombathelyen, Miskolcon, Kecskeméten, Egerben, Zalaegerszegen, Mosonmagyaróváron és Cegléden is bemutatják, a Pannonia Entertainment forgalmazásában.

Minden, ami fürdöszoba és otthoni wellness

Gazdag programkínálat a Fürdőszoba és Otthoni Wellness Kiállításon

2022. január 28-29-30. BOK csarnok

Január utolsó hétvégéje nem szól másról, mint a fürdőszobáról és az otthoni wellness tér kialakításáról. 7000 négyzetméteren ismét elérhető közelségbe kerül több száz, Magyarországon forgalmazott fürdőszobai és wellness termék: prémium szaniterek, hideg- és melegburkolatok, innovatív fürdőszoba megoldások, jakuzzik, medencék és szaunák.

A Fürdőszoba és Otthoni Wellness Kiállítás szervezője a Homeinfo építkezéssel, felújítással és lakberendezéssel foglalkozó szakmai portál. A második alkalommal megrendezett nagyszabású rendezvénnyel nem csupán a téma iránt érdeklődő lakosságot, hanem a szakmát – építészeket, lakberendezőket, kivitelezőket és a szállodaiparban érdekelteket – is szeretnék megszólítani. A cél, közelebb hozni egymáshoz a gyártók képviselőit, a forgalmazókat a lakossági és közületi felhasználókkal, a tervezőkkel és a kivitelezőkkel.

Szakmai rendezvények

A rendezvény első napja, január 28. a közönség számára látogatható kiállítás mellett a szakmai programokról szól.

  • A MÉSZ (Magyar Építőművészek Szövetsége) támogatásával megrendezett Építész konferencia a fenntarthatóság és a víz, a víz és a szabadidő kapcsolatát helyezi a fókuszba, emblematikus középületeken, építész szemmel. A második alkalommal megrendezett konferencia ezen elvek szerint szemlézi az elmúlt évek, a szakma által kiemelt figyelemmel kísért középület-felújításainak eredményeit, valamint a bemutatott érdekes és új épületeket, illetve áttekintést kaphatunk a parametrikus építészetről is, amely az igazi természeti-zöld építészet lehetősége lehet.
  • A MSZÉSZ (Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége) szakmai támogatását élvező konferencia a fürdőszobák és wellness terek fejlesztésére, korszerűsítésére, a szállodai megoldások bemutatására koncentrál.
  • A LOSZ (Lakberendezők Országos Szövetsége) a kiállítás egyik kiemelt szakmai partnere. Konferenciájukon a fürdőszoba és otthoni wellness térben rejlő újfajta lehetőségeket, innovációkat és trendeket mutatják be az előadók. Kihirdetik a lakberendező szakma számára meghirdetetett, Év fürdőszobája pályázat győztes munkáit, majd a díjátadó során a látványtervek nyilvánosan is megtekinthetők Ugyancsak a széles közönség számára, előzetes időpontfoglalással érhető el az ingyenes lakberendezési tanácsadás, melyen neves lakberendezők adnak gyakorlati tanácsokat.
  • Január 29-én, 9-18 óráig tart az elsősorban kivitelezőknek szóló burkolói workshop, mely a kiállítás közönsége számára is nyilvános. A workshop a gyakorlatban is bemutatja a legújabb vágási, csiszolási és ragasztási technikákat, a legmodernebb gépeket és szerszámokat, a burkolási segédanyagok használatát, valamint a nagyméretű lapok felrakásának legfrissebb technikáját. Mindez nem csupán megtekinthető, hanem ki is próbálható.

Mi várja a nagyközönséget? Fürdőszoba és Otthoni Wellness Kiállítás

Figyelembe véve, hogy fürdőszobát általában tíz évre, vagy akár évtizedekre építünk, minden szempontot figyelembe kell venni ahhoz, hogy a helyiség méretétől függetlenül megfeleljen igényeinknek a stílus, a minőség, a praktikum, a kényelem, az innováció és az időtállóság finomra hangolásával.

A gazdag programkínálat mellett megismerkedhetünk a legújabb fürdőszoba, illetve otthoni wellness fejlesztésekkel, betekintést nyerünk a legfrissebb trendekbe, valamint a szakma elismert képviselőivel, kivitelezőkkel is konzultálhatunk.

Időpont: 2022. január 28-30, BOK (egykori SYMA) csarnok

Jegyvásárlás

https://www.homeinfo.hu/furdoszoba-kiallitas/jegyvasarlas/https://www.homeinfo.hu/furdoszoba-kiallitas/

A Liszt Ferenc Kamarazenekar zeneakadémiai bérletsorozata Baráth Emökével és Takács-Nagy Gáborral indul

2022-es évadnyitó hangversennyel január 23-án a Zeneakadémián igyekszik elkápráztatni a közönséget a Liszt Ferenc Kamarazenekar, vendégművészekkel – Baráth Emőkével (ének) és Takács-Nagy Gáborral (karmester) – együttműködve, tökéletes összhangban, Mozart és Grieg művei csendülnek fel.


Várdai István művészeti igazgató vezetésével folytatják a több évre szóló művészeti stratégia megvalósítását. Az együttes kettős célja a minőségi hagyomány megőrzése és a folyamatos megújulásra való törekvés. Az idei évben ennek példája a zeneakadémia bérletsorozatuk első, 2022. január 23-ai hangversenye.

Január 23-án 19:30 Zeneakadémia, Nagyterem
A különleges műsorban két egészen különböző zeneszerző karakter, Mozart és Grieg darabjai lesznek hallhatóak. Takács-Nagy Gábor az első félévben két alkalommal is a Liszt Ferenc Kamarazenekarral közösen lép fel a Zeneakadémián. A zeneirodalom egyik legtüzesebb és technikailag talán a legnehezebb hangversenyáriája a 2021/2022-es évad művészének választott szoprán, Baráth Emőke előadásában, érzelemgazdag első részt ígér. A szünet után a legismertebb norvég zeneszerző kerül középpontba és az északi fjordok világát felidéző zenére, dallamvilágra számíthatunk. A zenekar és a szólista Grieg-dalaival egy nehéz korszak utáni újrakezdés vigaszát tolmácsolja a közönségnek. A koncert végén elmaradhatatlan a zenekarra jellemző virtuóz elem: négy muzsikus helyett tizenhatan, szoros művészi egységben, gazdagabb hangzásban mutatják be Grieg 1878-ban keletkezett nagyívű alkotását.
,, Csodálni való, ahogy Takács-Nagy Gábor könnyedén életre tudja kelteni a zenét és mindezt úgy teszi, hogy közben minden muzsikus rezdülésre nyitott. Valóban egy közös, egymást inspiráló munkának éljük meg.” – mondta el Tfrist Péter koncertmester.
A budapesti hangversenyt megelőzően aszegedi közönség 2022. január 20-án, 19:00 órakor a Szegedi Nemzeti Színházban élvezheti az előadást.

Közreműködik: Baráth Emőke (ének)
Vezényel: Takács-Nagy Gábor
Művészeti vezető: Várdai István
Koncertmester: Tfirst Péter

Műsor
Mozart: A-dúr szimfónia, K. 201
Mozart: Bella mia fiamma – hangversenyária, K. 528
Szünet
Grieg: Hat dal, op. 48, vonószenekari kísérettel, Ari Rabenu átiratában
Grieg: 1., g-moll vonósnégyes, op. 27 — vonószenekari előadásban

A sokszínűség jegyében az évad következő hangversenye, 2022. február 15-én Mathieu Herzog (zeneszerző, brácsaművész), Gottlieb Wallisch (zongoraművész) és Pálfalvi Tamás (trombita) vendégművészek közreműködésével szeretnének felejthetetlen koncertélményt adni a közönségüknek.

A Liszt Ferenc Kamarazenekar
A Liszt Ferenc Kamarazenekar 1963-ban alakult a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola végzős növendékeiből. A zenekar közel 60 éves fennállása alatt komoly nemzetközi hírnévre tett szert és a klasszikus zenei élet elitjének állandó szereplőjévé vált. Működésük során – Sándor Frigyes, majd Rolla János vezetésével – több, mint ötven országba jutottak el, többek között felléptek a New York-i Carnegie Hallban, a tokiói Suntory Hallban, a Sydney-i Operaházban, a Buenos Aires-i Teatro Colónban, valamint a párizsi Théatre de la Ville-ben. Az együttes, amelynek koncertmestere 2016 óta Tfirst Péter, évről évre a világ legjelentősebb koncerttermeiben, elsőrangú szólisták közreműködésével lép színpadra, akik a nagyfokú precizitás, műfaji sokoldalúság és alkalmazkodóképesség miatt előszeretettel dolgoznak együtt a zenekarral. 2020-tól Várdai István csellóművész művészeti igazgatóként kapcsolódott be a szakmai felkészítésbe és a művészi koncepció kialakításába.

www.lfkz.hu

A NAV új honlapja az ügyfelekröl szól

Január 15-én debütált a NAV új honlapja. A szerkezet, a küllem kialakításában az ügyfelek igényei domináltak, a magánszemélyek és a szakmájuk okán érdeklődők számára is új megoldásokat kínál az információs, illetve az online ügyintézésre is alkalmas portál.

A portál egyik legmarkánsabb újdonsága, hogy a teljes tartalomból átnavigálhatunk a magánszemélyeknek szóló nézetre, ami szűkíti a több tízezres állományt a legtöbbeket érintő információkra és nyomtatványokra.

Az oldal felső egyharmadának közepén található a keresőmező, ami a több ezer betáplált keresőszón túl megjegyzi és képes betölteni korábbi, látogatói keresőszavakat is.

Tematikusan koncentrált tartalom

A középső sávban a kiemelt témák gyűjtőrovatai kaptak helyet a fotókkal megjelenített csempéken. Ezek az adóéven belüli aktualitásoknak vagy a sokakat érintő újdonságok megjelenésének megfelelően időről időre cserélődnek. Most itt olvashatók a személyi jövedelemadóval (szja), szja-visszatérítéssel, gépjárműadóval kapcsolatos információk. A NAV Online csempe mögött érhetők el az online rendszerek és az online ügyintézésre alkalmas felületek.

A főoldalon lefelé haladva további ajánlott oldalak linkjéhez érkezünk, majd lejjebb görgetve találjuk a hírfolyamot, amelyből értesülhetünk a legfrissebb tájékoztatók megjelenéséről, az új nyomtatványok és egyéb tartalmak publikálásáról. A főoldalt a gyakori kérdések, az álláspályázatok és a NAV-kiadványok zárják. A jobboldali függőleges sáv ad helyet a fontos információknak, az üzemanyagáraknak, az adónaptárnak, a jegybanki alapkamatnak és a hírlevélre is itt lehet feliratkozni.

A fejlesztést olyan kutatás előzte meg, amiből kiderült, mit várnak el egy ilyen információs és ügyintézésre is alkalmas portáltól a magánszemélyek, a cégeket képviselők, illetve a könyvelői és adótanácsadói szegmens szakemberei.

Az én oldalam: myNAV

A myNAV egy személyes felület összeállítására szolgál. Kiválaszthatók azok a rovatok, amelyek az egyén érdeklődési körébe tartoznak, így a teljes tartalom automatikusan szűrve jelenik meg, ha a főoldalról bejelentkezünk a saját magunk összeállította felületre. Ugyancsak megszűrhető a hírfolyam, ami biztosítja, hogy az egyén számára indifferens hírek ne foglalják a helyet. A hosszútávon érdekes információk megtarthatók, miként a gyakran használt nyomtatványok is. Beállíthatók a rendszeresen érkező hírlevél favorizált kategóriái. Továbbá itt módosítható az eredetileg megadott, de már nem aktuális e-mail-cím, a felhasználónév és a jelszó is.

Bemutatjuk egy videóban

A portálról az oldalra először látogatók érdeklődését egy videóklip keltheti fel, ami ízelítőt ad a gazdag tartalomból.

Jelentös fennakadásokat okozott a Keleti pályaudvar vonatforgalmában a kábellopás, a MÁV feljelentést tett

Idén már hatszor rongáltak meg vagy tulajdonítottak el vasúti kábelt a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső közötti pályaszakaszról. Az anyagi káron felül a vasúti közlekedést veszélyeztető rongálássorozat jelentős késéseket, vonatkimaradásokat is okozott. A kábellopások visszaszorítását a MÁV továbbra is kiemelt feladatának tekinti. A vasúttársaság sűríti az ellenőrzéseket, és a frekventált szakaszokra folyamatos vagyonvédelmi jelenlétet szervez.

Idén januárban jelentősen megemelkedett a kábellopások száma. A Keleti pályaudvar területét érintően ebben az évben már hat alkalommal történt rongálás vagy lopás, amelyből négy tartós fennakadásokat okozott a nagyforgalmú pályaudvar amúgy is feszes technológiájában, emiatt a menetidők is jelentősen növekedtek a kábelszakaszok helyreállításáig. A Sülysáp és Tápiószecső közötti szakaszon 2022-ben két alkalommal történt transzformátorlopás, a berendezés javítása hosszú elhárítási idővel járt.

Tegnap este, a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső közötti szakaszon meghibásodott a biztosítóberendezés. A szakemberek megállapították, hogy a hibát ismét kábellopás okozta. A vasúttársaság feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a rendőrségen. Ma hajnalban szintén kábellopási szándékkal rongálták meg a vezetékeket. A Keleti pályaudvar vonatközlekedési helyzetéről itt található friss információ: https://www.mavcsoport.hu/mavinform/mar-nincs-korlatozas-keleti-palyaudvarra-erkezo-es-onnan-indulo-vonatok-forgalmaban-0

Kábellopások, rongálások miatt 2021-ben országszerte 13 esetnél 175 vonat összesen 1720 percet késett. Idén már 9 esetet regisztráltak, a nagy forgalmú helyszínek miatt 315 vonat késett összesen 3210 percet.

A fémtörvény 2014-es életbe lépése előtt évente átlagosan 5-600 kábellopás történt, számuk már a következő évben kevesebb mint tizedére esett vissza. Az esetszámok zuhanásával arányosan jelentősen csökkent az okozott károk mértéke is, de tavaly ennek ellenére is több mint 11 millió forintos kára keletkezett a vasúttársaságnak. A cél továbbra is  alacsony szinten tartani a vasúti közlekedést veszélyeztető bűncselekmények számát. A MÁV ezért sűríti az ellenőrzéseket, és a frekventált szakaszokra folyamatos vagyonvédelmi jelenlétet szervez. 

MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóság