Magister Press összes bejegyzése

Múzeum minden körülmények között

Digitális megoldások a múzeumi ismeretátadásban című kétnapos online szakmai konferenciával zárul a 15. Múzeumok Őszi Fesztiválja

Az idei Múzeumok Őszi Fesztiválja a 2020. november 9-10-én online megtartott 12. Országos Múzeumpedagógiai Konferenciával zárul. A kétnapos szakmai tanácskozáson a hazai muzeális szféra képviselői – a járványügyi helyzetre is reflektálva – a közelmúltban megvalósult digitális múzeumi fejlesztéseiket, kezdeményezéseiket mutatják be. A konferencián debütálnak azok az élő szereplős rövidfilmek is, amelyek az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárságának anyagi támogatásával készültek el idén az „Élő történelem másként – Múzeumok a virtuális térben” című mintaprogram keretében.

A Múzeumok Őszi Fesztiválját szervező Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) már a 15. évébe lépett rendezvénysorozat ezévi – Távol is közel… – mottójának megválasztásával is a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetre kívánt reflektálni. Az sem véletlen, hogy a Múzeumok Őszi Fesztiválja hivatalos záróprogramjának tekinthető Országos Múzeumpedagógiai Konferencia a „Múzeum minden körülmények között – Digitális megoldások a múzeumi ismeretátadásban” címet kapta ebben az évben. Az esemény célja az elmúlt rendkívüli időszak szakmai eredményeinek értékelése, illetve a digitális és online múzeumi fejlesztések jövőbeni lehetséges irányainak felvázolása.

A szakmai esemény nyitónapján az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárság részéről Fekete Péter államtitkár, majd a konferenciát szervező intézmény képviseletében dr. Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója és a társszervező Petőfi Irodalmi Múzeum részéről Dr. Török Petra koordinációs és tagintézményi főigazgató-helyettes köszöntötték a szakmai közönséget.

A szakmai tartalmakat az Emberi Erőforrások Minisztériuma Múzeumi Főosztálya képviseletében Kassai Hajnal főosztályvezető vezette fel Digitális kihívások és sikerek a hazai múzeumokban című plenáris előadásával. Nagy Magdolna, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ igazgatója tartott előadást arról, hogy a járványügyi helyzet a hazai múzeumi digitális fejlesztésekre vonatkozóan eddig milyen tanulságokkal szolgált és hosszabb távon mindez milyen következményekkel járhat. A Digitális Bölcsészeti Központ igazgatója, Bánki Zsolt István intézményének a múzeumi ismeretátadásban játszott szerepét mutatta be.

A múzeumi szférán belül a digitális múzeumi ismeretátadást érintő szakmai együttműködések eredményeként megvalósult újszerű múzeumpedagógiai jó gyakorlatokról és fejlesztésekről is szó esett a konferencián. Többek között a Petőfi Irodalmi Múzeum Múzeumi karantén-pályázatát vagy a közgyűjteményi kulturális örökség digitalizálásához és közzétételéhez készült módszertani útmutatót, a Fehér könyvet is ismertették az előadók.

A tanácskozás első napja kerekasztal-beszélgetéssel folytatódik. A meghívott múzeumi szakemberek és egy gyógypedagógus azt járják körül, hogy a különféle szociális vagy testi hátránnyal élők körében miként hasznosíthatók a digitális és online múzeumi tartalmak, múzeumpedagógiai segédanyagok. A szakmai eszmecserét virtuálisan elérhető kísérőprogram, a Petőfi Irodalmi Múzeum Édes Anna / Kosztolányi – Trianon 100 című kiállításában tartott online tárlatvezetés teszi még tartalmasabbá a nap végén.

A konferencia második napján, 2020. november 10-én mutatkoznak be az Élő történelem másként – Múzeumok a virtuális térben című mintaprogram keretében, az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkársága támogatásának köszönhetően 5 millió Ft keretösszegből elkészült élő szereplős videók, rövidfilmek. A 2020. szeptember 1. és október 30. között leforgatott mozgóképes alkotások a muzeális intézmények gyűjteményeit, múzeumpedagógiai foglalkozásait és élő történelmi előadásait teszik hozzáférhetővé online formában. A 2020. július 1-én meghirdetett Élő történelem másként – Múzeumok a virtuális térben című mintaprogram lebonyolítója a Szabadtéri Néprajzi Múzeum  Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ volt.

A konferenciaszervezők által kiírt nyílt felhívásra beküldött digitális múzeumi és múzeumpedagógiai jó gyakorlatok 10-10 percben történő prezentációjára, majd ezek szakmai megvitatására is sor kerül két párhuzamosan futó szekcióban az Online is interaktív múzeum, illetve a Digitális múzeum és oktatás témákhoz kapcsolódva.

A szakmai konferencia mindkét napját a szervezők szűk körben, a közreműködők részvételével tartják meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahonnan online közvetítik a MOKK Youtube csatornáján és konferencia Facebook oldalán. A részletes konferenciaprogram elérhető a MOKK honlapján.

A konferencia szervezője a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK), társszervezője a Petőfi Irodalmi Múzeum.

További információ: www.mokk.skanzen.huwww.oszifesztival.hu

Larry R. Churchill: ETIKA MINDENKINEK

Készségalapú megközelítés

Larry R. Churchill orvosetika-professzor könyve egy felfedezőút a morális érzékenység világába. Azoknak szól, akik szeretnének etikus életet élni, azonban nehezen igazodnak el a mindennapi élethelyzetek útvesztőiben. A szerző szerint ez leginkább bizonyos készségek elsajátítása és csiszolása útján érhető el, de arra is figyelmeztet, hogy életünk minden egyes szakasza új és új erkölcsi kihívásokat tartogat, amelyek szükségessé teszik korábbi feltételezéseink újragondolását. Az egyéni életre gyakorolt hatások mellett a szerző azt is bemutatja, miként lehet az etika az emberiség szolgálatára.

A morális erények legbelül, az érzéseink, képzeletünk, történeteink világában helyezkednek el, és azokban a példázatokban, szentenciákban, bölcs mondásokban, sztorikban élnek, amelyeket magunknak mondogatunk arról, kik is vagyunk, és milyen értékeket képviselünk. Célkitűzése, hogy ösztönözze a reflexiót saját morális tapasztalatainkra, és felkeltse a morális érzékenységünkkel kapcsolatos kíváncsiságot.

Larry R. Churchill saját útkeresésének és kutatásainak eredményeit foglalja össze e kötetben és arra jutott, hogy olyan etikai szemléletmódra van szükségünk, amely az emberi képességek széles skáláját vonja be a folyamatba, és amely teret enged a kérdésfeltevésnek, az aktív közreműködésnek.

A professzor emellett az emberi életúton túlmutató etikai fogalmakkal és készségekkel is foglalkozik, amelyek például a globális felmelegedés megállítására motiválnának bennünket. Ennek morális akadályát abban látja, hogy a magunkról és erkölcsi kötelességeinkről alkotott elgondolásaink hajlamosak a jelenre összpontosítani, valamint jelenleg még hiányzik az a széleskörű, nemzetek feletti összefogást biztosító nyelvezet, amely többek között a globális felmelegedés megállítására motiválna bennünket. Változásra van tehát szükség, egy olyan kultúrába átvezető útra, amely feltárja a bolygónkhoz való szoros fizikai, pszichés és morális kötődésünket, melyben az etikának is szerepet kell vállalnia.  – állítja a szerző, Larry R. Churchill, aki egyúttal az első lépésekre is felhívja a figyelmet.

Larry R. Churchill a Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjának orvosetikai emeritus professzora. A Nemzeti Orvostudományi Akadémia tagja és a Hastings Center munkatársa. Széles körben publikál etikai kérdésekről.

Az Etika mindenkinek című kötet, valamint a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) korábban megjelent kiadványai megvásárolhatók a PABooks könyvesboltjában, a Bölcs Várban, valamint webáruházában, a www.pallasathenekiado.hu oldalon.

A kiadó kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is. Facebook-oldalán (www.facebook.com/PallasAtheneKiado) és podcastcsatornáján (elérhető a Spotify- és az iTunes-platformokon) az érdeklődők további hasznos, érdekes információkat találhatnak a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.

Edward Glaeser: A Város diadala

Hogyan tesz legnagyobb találmányunk gazdagabbá, okosabbá, környezetkímélőbbé, egészségesebbé és boldogabbá?

Edward Glaeser, a Harvard Egyetem közgazdász professzora alcímként már a borítón megfogalmazza könyvének kissé provokatív, ugyanakkor lényegre törő tételmondatát: hogyan tesznek minket a városok gazdagabbá, intelligensebbé, zöldebbé, egészségesebbé és boldogabbá. Ezen öt ismérv mentén halad a könyv, amelyben a szerző történelmi időkön átívelően elemzi a városfejlődés és a gazdaság kapcsolatrendszerét, továbbá a városokat, mint a mindenkori társadalmak legnagyobb vívmányait.

A könyv egyik fő megállapítása, hogy a városok azok a terek, melyek a leginkább képesek támogatni az emberek gyors és hatékony együttműködését, a tudás közös megteremtését, valamint a tanulás és az új információk folyamatos és gyors áramlását.

Az urbanizációs folyamatokat tág megközelítéssel, tudományos igénnyel vizsgáló Edward Glaeser e művével szórakoztató módon járul hozzá ahhoz, hogy olvasói megérthessék, hogyan formálja a városok fejlődését a gazdaság térbeli szerkezetének változása, a közszféra szabályozásainak kívánatos és nem várt hatásai, valamint azok kölcsönhatásai. A szerző statisztikai adatokkal alátámasztva a városfejlődési utak sokféleségét többek között New York, Mumbai, Bangalore és London fejlődéstörténeteivel mintázza, emellett a növekedést egyéni szemszögből, élettörténeteken keresztül is bemutatja, több szinten értelmezve és magyarázva a városfejlődés legmarkánsabb összefüggéseit.

A kötet emellett azt is kiemeli, hogy a városi térségek számos kihívással szembesülnek világszerte. A tudás, a tehetségek és a magas szintű fogyasztás mellett koncentráltan jelentkezik itt a szegénység, a környezeti fenntarthatóság problémája, és különösen a fejlett országok esetében egyre nagyobb jelentőséget kap a boldogtalanság kérdésköre. E komplex kihívások kezeléséhez pedig a szerző szintén összetett (társadalmi, gazdasági és környezeti kérdéseket egyaránt magában foglaló) és kissé talán szokatlan megközelítésekkel ad válaszokat.

Melyek az agglomerációs élet előnyei és hogyan viszonyulnak ehhez a sűrűn lakott városi terek által ajánlott lehetőségek? Miért terjeszkednek a városok és bizonyos térségekben pedig miért csökken a népesség? Mi a jó a városi nyomornegyedekben és milyen tényezők adják a felhőkarcolók nagyszerűséget?

Edward Glaeser A városok diadala című kötete ilyen és ehhez hasonló kérdésekben nyújt szórakoztató, ugyanakkor tudományosan megalapozott eszmefuttatásokat.

Edward Glaeser a Harvard Egyetem közgazdász professzora, valamint a Harvard Egyetem állami és helyi kormányzást kutató Taubman Központjának, továbbá a Nagy-Boston Rappaport Intézetének (Rappaport Institute for Greater Boston) igazgató tisztségét betöltő vezetője.

A város diadala című kötet, valamint a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) korábban megjelent kiadványai megvásárolhatók a PABooks könyvesboltjában, a Bölcs Várban, valamint  webáruházában, a www.pallasathenekiado.hu oldalon.

A kiadó kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is. Facebook-oldalán (www.facebook.com/PallasAtheneKiado) és podcastcsatornáján (elérhető a Spotify- és az iTunes-platformokon) az érdeklődők további hasznos, érdekes információkat találhatnak a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.

A dalai láma egyetlen igazán hiteles önéletrajza

A Cartaphilus Könyvkiadó gondozásában megjelent a dalai láma egyetlen igazán hiteles önéletrajza.

“Ha teheted, szolgálj más embereket, más érző lényeket. Ha nem, legalább attól tartózkodj, hogy kárt okozz nekik. Azt hiszem, ez tekinthető egész filozófiám alapjának.” (Tendzin Gyaco)

Tendzin Gyaco, a tizennegyedik dalai láma 1950 óta a tibeti régió legfőbb spirituális vezetője. A különösen karizmatikus egyéniséggel rendelkező férfi volt az első a dalai lámák sorában, aki Nyugatra utazott, ahol a buddhista tanításokat hirdeti, és hangsúlyozza az etika és az egyetemes felelősségtudat, valamint a vallások közötti párbeszéd fontosságát, amiért 1989-ben Nobel-békedíjjal jutalmazták.

Számos könyv született már a vezető életéről, azonban egy sem adja át olyan hitelesen ezt a kivételes élettörténetet, mint Alexander Norman elismert Tibet-szakértő könyve, aki 30 év ismeretség és közeli munkakapcsolat után azon kevesek közé tartozik, akik igazán jól ismerhetik a spirituális vezető munkásságát és a pozíció mögött rejtőző embert.

A szerző rámutat arra, hogy bár a dalai láma számára mindig is kényelmetlen volt politikai szerepvállalása, valójában nagyon tapasztalt és ravasz játékos, aki egész életében sikeresen manőverezett az átható erőszak, a buddhizmust megosztó ellentétek és a nagyhatalmi játszmák között. Politikai szerepénél is meglepőbb azonban mágiában, látomásokban és próféciákban gyökerező spirituális gyakorlata – amelynek részleteit ebben a könyvben ismerhetjük meg elsőként.

A dalai láma megvásárolható kiadónk honlapján.


Forrás: Alexandra Könyvesház Kft.

Új bemutató készül_Kosztolányi_pacsirta – videó és fotók!

Új bemutató készül

Rancsó Dezső, Bede-Fazekas Anna, Haumann Máté és Péteri Lilla eh. főszereplésével, december 14-én bemutatjuk a Sinkovits Imre Színpadon

Kosztolányi Dezső: Pacsirta című regényéből írt színdarabot. A rendező: Paczolay Béla akinek a nevéhez a nagy sikerű Kalandorok (2008) című film fűződik.

Kosztolányi regényéből Ranódy László rendezett máig érvényes filmet (1963), a mostani színpadi adaptáció épít a film emlékére de a színpad és a nézőtér egymáshoz való közelsége miatt még személyesebbre, intimebbre hangolja a Vajkay házaspár hirtelen megváltozott életét. http://pestimagyarszinhaz.hu/pacsirta/

Pacsirta


Csak néhány nap a Vajkay házaspár életéből. Egy hét mindössze és mindent meglátunk és mindent megértünk.
Pacsirta csúnya, sótlan vénlány, aki a beszélőnevű Sárszegen él a szüleivel és életének nagyjából egyetlen értelmeként terrorizálja őket. Ez nem nehéz, mivel a szülei lelkiismeret furdalásból és jobb híján imádják Pacsirtát. Úgy tudják, hogy boldogok és elégedettek az életükkel, és talán sosem lennének egymással őszinték, ha Pacsirta nem utazna el. 


A Vajkay házaspár azért küldi el Pacsirtát a rokonokhoz, mert abban bíznak, hogy a csúnya lányukat végre sikerül férjhez adniuk és ez az egy hét Pacsirta nélkül elég arra, hogy a házaspár élete hirtelen megváltozzon. Megérzik, hogy kiszabadulhatnának a magukra kényszerített börtönből.         


Pacsirta természetesen visszatér és a házaspárnak jutott kis szabadság éppen csak arra elég, hogy felismerjék a lehetőségeiket, de már ne legyenek képesek változtatni. A három rab – Pacsirta, Vajkay és Vajkayné – börtönajtaja bezáródik. Fogva tartják egymást.


Ez az előadás többek között életünk zsákutcáiról is szól, amelyekből nem tudunk, vagy nem vagyunk képesek kifarolni. Néha az akaratunk hiányzik, néha a bűntudatunk nem enged, gyakran a gyávaságunk. A felelősség is teher és feláldozni magunkat a családért gyakran önáltatásnak tűnik.  


Választhat-e bárki másik életet és akkor hova tegye a mostanit? Azt ki fogja tovább élni?

Olvasópróba videó: https://youtu.be/Zyl9Ob5vnPs (Rick Zsófi)

Forrás: Magyar Színház