AZ ELTE FÜVÉSZKERT 250 ÉVE

Az ELTE Füvészkertet, hazánk első botanikus kertjét 1771-ben Nagyszombatban alapították. A kert eredetileg az orvostanhallgatók képzését szolgálta, de nagyon hamar helyet kaptak hazai majd a trópusi növények, kertészeti különlegességei, de a Fővárosi Állat- és Növénykert első állatai is itt voltak elhelyezve néhány évig. A kert 170 éve foglalhatta el a mostani méltó helyét, és egyesek szerint irodaépületének helyén lehetett Mátyás király vadászkastélya, amelyet II. Lajos és később török basák is laktak. A kerek évfordulót a Kertről szóló könyvvel, emlékkiállítással és emlékfa ültetéssel is ünneplik.

Az ELTE Füvészkertet, hazánk első botanikus kertjét 1771-ben Nagyszombatban alapította az Orvosi Kar Növénytani és Vegytani Tanszékének első professzora és a hozzá tartozó botanikus kert első igazgatója, Winterl Jakab. A kert az orvostanhallgatók képzését szolgálta, de nagyon hamar helyet kaptak a gyógynövények mellett a hazai óra ritkaságai, kertészeti különlegességei is, majd az üvegházakban a trópusok növényei. A kert történelmét sorozatos költözések, felvirágzások és újrakezdések jellemezték: két nagyszombati, egy budai és három pesti helyszín, ahol neves igazgatók – köztük a híres polihisztor, Kitaibel Pál – követték egymást, és hoztak nemzetközi sikereket a kert életében.

Az intézmény az utolsó költözés alkalmával, 170 éve foglalhatta el méltó helyét Festetics-kertben. Egyesek szerint irodaépületének helyén lehetett Mátyás király vadászkastélya, amelyet II. Lajos és később török basák is laktak. Ennek romjai helyén építette fel három évszázada barokk kastélyát Szeleczky Márton alispán, aki itt látta vendégül Mária Teréziát, majd II. József Habsburg császárokat.

A Füvészkert legidősebb fája a közel 250 éves sajmeggy és a 200 év körüli páfrányfenyők. Híres különlegesség az amazonasi óriás-tündérrózsái, ami iránt mindig nagy az érdeklődés, a gyermekek számára megszervezett üléspróbáira mindig sok a jelentkező. Jellemző, hogy e növény Viktória-házban (az üvegházában) először nyíló példányait 1894-ben hercegek és miniszterek feleségei látogatták meg! Az sem közismert, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykert első állatai (52 állatfaj, pl. medvék, farkasok, keselyűk) is itt voltak elhelyezve néhány évig!

A kert romantikus építményei, tavai – köztük a legnagyobb tó a szigetével – Molnár Ferenc tolla által vált halhatatlanná, ahol a Pál utcai fiúk: Boka, Csónakos és Nemecsek rejtőzött el a vörösingesek elől. A regényből ismert harang mind a mai napig megkondul zárás előtt.

A kert a 19. század végén élte virágkorát, közel 10 hektáros területén 12.000 növényfaj és változata élt. A Kiegyezést követően Buda és Pest városa látványos növekedésnek indult, és teljesen körbevette a század közepén még ritkán lakott területet. A növekvő számú lakosságnak megfelelő orvosi ellátásra volt szüksége, amit újabb klinikaépületek építésével kívánt megoldani a város, és a kevésbé értékesnek tartott Füvészkert területét jelölték ki erre a célra. Sajnos így a kert területe egyharmadára zsugorodott, látványos kertrészletei: a tavak, a műrom és a növénygyűjteményének egy része is megsemmisült. A kert történetének mélypontját a II. világháború hozta el, amikor lebombázták üvegházait, és a megmaradt trópusi gyűjteményei megfagytak.

Jelenleg több mint 8.000-re tehető a növényfajok és változataik száma, amelyek rendszertani vagy életföldrajzi besorolásuk szerint tekinthetők meg. A főbb gyűjteménycsoportok: arborétum, trópusi és szubtrópusi növények, kaktuszok és egyéb szukkulensek, orchideák, rovaremésztő növények, trópusi vízinövények (tündérrózsák), kontyvirágfélék, citrusok, ausztrál növények, cikászfélék, trópusi páfrányok és begóniák, broméliafélék, hazai és magashegységek növényei, védett és vöröskönyves növények.

A kert több évszázados kapcsolatrendszere révén Amerikától Ázsiáig és Ausztráliáig minden kontinensről származóan fel tud vonultatni növényérdekességeket, mint például az amazonasi óriás tündérrózsa vagy az ausztráliai eredetű sárkányfenyő. Több mint 300 nemzetközi vörös listás és ugyanennyi hazánkban is védett növényfaj található meg, melyek közül közel 40 faj megóvására – több nemzeti parkkal együttműködve – különös figyelmet fordít.

2011-ben a Füvészkert területe az 5,5 hektáros gödi Huzella-kerttel egészült ki. 2017-ben megalakult a FűFa-tankert, melyben az óvodások és kisiskolások kertészeti foglalkozásai és nyári táborai zajlanak.

A Füvészkert 1960 óta országosan védett, 2005-ben pedig elnyerte a Magyar Örökség Díjat. 2006-ban a kert és védett épületei (pl. Festetics-kastély, Pálmaház) is Kulturális Örökségvédelem alá kerültek.

A 250 éves évfordulóra „Az ELTE Füvészkert története alapításának 250. évfordulójára” címmel könyv jelenik meg.

A könyv az ELTE Füvészkert 250 évének történetét ismerteti benne a fontosabb eseményekkel, számos színes és fekete-fehér történeti fényképpel (1846-tól). Külön fejezetekben mutatják be a Füvészkert gyűjteményeit: a több mint 8000 fajt és kertészeti változatot számláló élőnövény-gyűjtemény, az 5000 kötetes szakkönyvtár és irattárt, a 12.000 tételes maggyűjteményt és a 30.000 lapos herbáriumot. Emellett röviden bemutatják a Füvészkert műemlék épületeit, továbbá oktatási, kutatási, természetvédelmi, zöldnevelési ismeretterjesztési feladatait. Fontos epizód továbbá a Pál utcai fiúk füvészkerti vonatkozásai, korabeli kertképei.

Írta: Dr. Isépy István, Papp László, Dr. Priszter Szaniszló

Szerkesztette: Papp László

A 2021. szeptember 15-én megnyíló Füvészkert 250 emlékkiállítás a kastélyban és a Kert egész területén 2022. május 30-ig lesz látogatható a nagyközönség számára. A kiállítás megnyitóján elültetésre kerül egy Kacurafa- Cercidiphyllum japonicum Ra. Az emlékfát az ELTE rektora Dr. Borhy László és a Füvészkert igazgatója Dr. Orlóci László ülteti el. Most kerül továbbá átadásra az Interaktív fajkereső a Füvészkert Herbáriumában is.

A résztvevők kipróbálhatják a Pálmaházban elhelyezett Augmented Reality alkalmazást (MOME Kreatív Technológia Hub), amelyben a Füvészkert Pálmaházában található növényekről a helyszínen megjelenített információk keverednek a látogató által bejárt valós térrel. 

A Füvészkert 250 jubileumi programsorozat támogatói: Szerencsejáték Zrt, Richter Gedeon Nyrt, Beppler Kft, Garden Kft, Apátfa Kő és Kertcentrum, NasteBau Kft, Kovács faiskola

Oszd meg ha tetszett

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük