Külföld kategória bejegyzései

Külföldi hírek

Újrahasznosítják a vonatok fékezésekor keletkezett energiát Lengyelországban

30 millió euró értékű kereskedelmi együttműködésről írt alá szándéknyilatkozatot a szuperkondezátorokat fejlesztő, az EIT InnoEnergy által támogatott észt Skeleton Technologies és a lengyel villamosenergia-elosztó közműcégeknek elektromos eszközöket gyártó ZPUE.  A jövőben közösen kínálnak energiatárolási megoldásokat a lengyel piacon.

Lengyelország jelenleg fontos átalakuláson megy keresztül az energiafogyasztás csökkentése, az energiahatékonyság növelése, az energiafüggetlenség javítása és az energiamix dekarbonizálása érdekében. Az energiatároló rendszerekbe való beruházás nélkül azonban ezek a célok és ambíciók nem teljesíthetők. Ennek fényében is jelentős mérföldkőnek számít a mostani megállapodás A két vállalat szándéknyilatkozata értelmében a Skeleton 2023-tól 2025-ig, évi 200 MW összteljesítményű szuperkondenzátorokból álló berendezéseket fog szállítani, a vasúti pályák mentén történő energiatárolás megvalósításához. Ennek a rendszernek köszönhetően a vonatok fékezése közben képződő nagy mennyiségű energiát magas hatékonysággal, rendkívül rövid idő alatt lehet majd eltárolni. Ezt aztán hasonló eredményességgel használhatják fel újra a járművek gyorsítása során anélkül, hogy ahhoz a villamosenergia hálózatot igénybe kellene venni. A Skeleton további 160 MW tárolókapacitást is biztosít a hálózatstabilitási alkalmazásokhoz az együttműködés időszaka alatt.

Mindkét részről gyümölcsöző, jelentős növekedési lehetőségeket tartogató együttműködésre számítanak. Várakozásaikat arra építik, hogy a Skeleton energiatárolási szakértelme, a közlekedési és hálózati alkalmazások terén megszerzett tapasztalata remekül kiegészíti az energiatermelési ágazatban piacvezetővé vált ZPUE technológiai megoldásait. A kooperációjukat szeretnék kiterjeszteni Észak-Európára is, ahol mindkét vállalat aktív piaci szereplőként van jelen az energetikai szektorban.

Fel kell ébredniük a sötétzöld álomból az eu bürokratáinak

Az Európai Bizottság nem veszi komolyan az orosz-ukrán háború agráriumra gyakorolt globális hatásait, és még mindig sötétzöld álomvilágban él. Frans Timmermanns alelnök szerint csak „pénzügyi és logisztikai” problémáról van szó, pedig az EU a saját agráriumát teszi tönkre, ha továbbra is ragaszkodik a termelést nehezítő, alaptalan környezetvédelmi elvárásaihoz – hívja fel a figyelmet a Nemzetei Agrárgazdasági Kamara.

A napokban az Európai Unió legnagyobb agrár érdekképviseleti szervezete, a Copa-Cogeca – az európai termelők és termelői szervezetek szövetsége – nyilatkozatban reagált Frans Timmermanns, az Európai Bizottság alelnökének felháborító Twitter-üzenetére. Ugyanis az alelnök valótlanságokat tartalmazó megnyilvánulása is mutatja, hogy a Bizottság még mindig nem akarja érteni az orosz-ukrán háború mezőgazdasági kockázatait és kihívásait.
Az Ukrajnában dúló háborúnak minden érdemi szakértő szerint súlyos hatásai vannak, és lesznek az Európai Unió mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésére. Már tapasztalható a rekordinfláció, az energia, az inputanyagok, a takarmányok árrobbanása, és a mezőgazdaságban a klímaváltozás hatásai is nehézségeket okoznak. Egyértelmű, hogy az EU-ban meg kell teremteni a működőképes gazdálkodáshoz a feltételeket, a biztonságos élelmiszer-ellátás fenntartásához újra kell értékelni az Európai Zöld Megállapodás termelést korlátozó, viszont az üvegházhatásúgáz-kibocsátást érdemben nem csökkentő elvárásait.
Az uniós Zöld Megállapodás és a Termőföldtől az Asztalig stratégia túlzó, az agrártermelést egyre extenzívebbé tevő, és a szakmai tényeket is mellőző értékrendszere gazdaságilag és az élelmiszer-ellátás biztonsága szempontjából kiszolgáltatottá teszi az EU-t. Az ukrán háború és a pandémia miatt globálisan kialakult ellátási zavarok is megmutatták az uniós „zöldforradalom” kockázatait.
Teljes irányváltásra van szükség, amit – más európai agrárszervezetekkel együtt – a NAK eddig is folyamatosan hangsúlyozott, és a jövőben még hangosabban fogjuk hallatni a hangunkat.
A Copa-Cogeca minapi brüsszeli elnökségi ülésén az ukrán, az európai és a globális agrár-élelmiszeripari helyzetet vitatták meg, az Európai Bizottság, az ENSZ élelmezésügyi szervezete, valamint az Ukrán Nemzeti Agrárfórum előadóit is meghallgatva. A szakértők által elmondottak is éles ellentétben állnak Frans Timmermans Környezetvédelmi Bizottságban képviselt álláspontjával. A háború előtt Ukrajna világszerte több mint 400 millió ember élelmiszer-ellátásához járult hozzá, és a világ harmadik legnagyobb gabonaexportőre volt – ezt a mennyiséget sem lehet figyelmen kívül hagyni. A mezőgazdasági inputanyagok árai világszerte jelentősen megemelkedtek, ami a teljes élelmiszerláncba be fog gyűrűzni.
A Copa-Cogeca ismét hangsúlyozta: Európának nem kell tartania élelmiszerhiánytól, de a termelőkre rótt terheket, köztük a túlzó környezetvédelmi előírásokat enyhíteni kell.

A KÖZTI által tervezett V.30 Belvárosi Sportközpontot díjazták Szlovéniában

BigSEE Architecture 2022 díjat kapott a KÖZTI Szlovéniában. A BigSEE díjjal a délkelet-európai régió 21 országában díjazzák a legjobb építészeti, belsőépítészeti és formatervezési megoldásokat 6 különböző kategóriában. A Középülettervező Zrt. a V.30 Belvárosi Sportközponttal nyerte el az elismerést.

A BigSEE díjat a Ljubljanában székelő alapítvány a Zavod Big alapította: a SEE rövidítés a South-East Europe-ra vagyis Délkelet-Európára utal. Az elismerés célja az építészet, a belsőépítészet, a kreatív iparágak terén elért kiváló eredmények, alkotások bemutatása és elismerése.

A KÖZTI tervezőcsapata, Skardelli György, Kossuth-díjas építész és Borbély András, építész vezetésével tervezett V.30 sportközponttal az építészet kategóriában kapott elismerést a BigSEE Awards-on.

A díjazott világszínvonalú sport- és élményközpont Budapest szívében található. Az épület homlokzatát az emberi izomrostok motívuma teszi különlegessé. Az ultramodern, minden igényt kielégítő V.30 Belvárosi Sportközpontnak 11 szinten terveztek funkciókat. A térszint alá kerültek a vizes sportok helyiségei, az emeleteken a szárazsportok kaptak helyet, a földszintre pedig a legkülönbözőbb rendezvényekre használható helyiségek kerültek.

A tervezés specialitását az adta, hogy a Vadász utca nagyon keskeny, szélessége alig haladja meg a 9 métert. A kedvezőtlen adottság legjobb kihasználása érdekében a valódi homlokzat elé feszített fém-üveg szerkezetnek köszönhetően a természetes fény eljut a földfelszín alatti szintekre is. Az energiahatékonysági szempontok szem előtt tartásával a V.30-ban több mint 800 méter mély termálkutat fúrtak, az így nyert termálvíz az épület fűtésére, a medencék vízének melegítésére is alkalmas. A többszintes komplexum praktikus építészeti megoldásokkal ellensúlyozta a kis alapterületet, például az úszómedence fölé függesztett tanmedencével vagy a sportcsarnok nyújtó teraszával, illetve a rendezvénytermek mozgatható falaival is.

A BigSEE Architecture Awards 2021 előző évi díjátadója a pandémia miatt elmaradt, melyet idén pótoltak. Így a V.30 mellett a KÖZTI a ljubljanai díjátadón a BudaPart Otthonok „D” épületéért is átvehette a tavaly megítélt elismerést. Ez utóbbi beruházás a főváros modern kori történetének legnagyobb ingatlanfejlesztési projektje.

A Középülettervező Zrt. (KÖZTI) hazánk legrégebbi és legnagyobb hagyományokkal rendelkező építészirodája. A KÖZTI-nél több mint 50 építész dolgozik. A cég legjelentősebb referenciái között tudhatja többek között a Várkert Bazár és a Kossuth tér rekonstrukcióját, a Puskás Arénát, valamint a Liszt Ferenc Repülőtér Skycourt és T2B móló épületét is.

Európába érkezett a világ legnagyobb tengerjáró hajója

Barcelona kikötőjébe érkezett a Wonder of the Seas (magyarul: Tengerek csodája) nevű tengerjáró hajó, amely 362 méteres hosszúságával jelenleg a világ legnagyobbjának számít a kategóriájában. Az “úszó várost” három év építkezés után először márciusban, az Egyesült Államokban mutatták be, a nyár folyamán pedig Barcelonából és Rómából indul majd többnapos mediterrán kirándulásokra. A 18 fedélzetes hajón 2300 fős személyzet lesi a maximum 6988 vendég kívánságait. A hajót elsősorban családoknak tervezték, ugyanakkor mindenkinek bőséges lehetőséget kínál a kikapcsolódásra.

Május közepétől szállítja első hivatalos utasait Európából a világ jelenleg legnagyobb tengerjáró hajója, a Royal Caribbean társaság flottájába tartozó Wonder of the Seas. A magyarul Tengerek csodájának fordított mérnöki bravúr méretével is felér a nevéhez: több mint háromszor olyan hosszú, mint egy focipálya (362 méter), és 47 méteres magasságával másfélszer akkora, mint egy tízemeletes panelház. Bruttó tömege 236 857 tonna. A 18 fedélzetes hajón 2300 fős személyzet lesi a maximum 6988 vendég minden kívánságát.

A gigantikus méretű hajó három éven át készült egy francia gyárban. Eredetileg úgy tervezték, hogy Ázsiában teljesít majd szolgálatot, de a pandémia közbeszólt, így az Egyesült Államokba vezényelték, 2022 nyarán pedig Európában várja az utasait Barcelonából és Rómából. A mediterrán hajóutak vendégeinek ugyan szárazföldi programokat is kínálnak, az “úszó város” azonban akár hetekre elegendő izgalmas programot biztosít a fedélzeten is.

Szörfözés több emeletnyi csúszás

A Wonder of the Seas fedélzete első ránézésre leginkább egy vízi parkhoz hasonlít, ami nem véletlen. Számos medence, hatalmas csúszda, jacuzzi, vízi játékok és wellness élmény várja a vendégeket. Különleges módon a fedélzeten lehetőség van szörfözésre is. Az egyik medence mellett hatalmas mozivászon is helyet kapott, de bárok, éttermek, élőzene és gyermekfoglalkozások is elérhetőek.

Világklasszis előadók

A világ legnagyobb tengerjáró hajójának színpadain több mint száz kiváló minőséget képviselő előadó szórakoztatja az utasokat. Legyen szó olimpiai- és világbajnok jégtáncosokról, ismert énekesekről, profi zenészekről vagy világklasszis akrobatákról, mindenkinek garantáltan tátva marad a szája a látványos show-k alatt.

“A Royal Caribbean már rutinos a magas színvonalú szórakoztatásban, a Wonder of the Seas immár a vállalat ötödik Oasis-osztályú hajója. Az amerikai vezetőség mindent megtett azért, hogy a legprofibb előadókat szerződtessék a fedélzetre. Az 1400 fő befogadására képes színházteremben, a különleges 9 méter magas vízi színházban és a professzionális jégpályán minden este nagyszabású műsorokkal szórakoztatnak, ám emellett egyszerre párhuzamosan tucatnyi más helyszínen is zajlanak programok: bárzongoristák, gitárosok, salsa műsor, karaoke, egy komplett kaszinó és sok más várja a vendégeket” – mondta Nemes Horacek Márta, a Royal Caribbean Group hazai képviseletét ellátó Tengerjáró Kft. ügyvezetője.

Kötélpályán a tenger közepén

Az aktív kikapcsolódás kedvelői birtokba vehetnek egy komplett kosárpályát, falat mászhatnak, pinpongozhatnak, jégkorcsolyázhatnak, kipróbálhatják a hajófedélzet egy részén átívelő kötélpályát, a vízi vagy száraz csúszdákat, futhatnak egyet a minden igényt kielégítő hatalmas futópályán vagy benézhetnek a kételemeletes edzőterembe is.

20 étterem nyitva

Az “úszó városban” természetesen nem maradnak éhesek a vendégek. Összesen 20 étterem található a fedélzeten, amelyek között az olasz, amerikai, mexikói vagy ázsiai ízek kedvelői éppúgy megtalálhatják a fogukra valót, mint azok, akik különleges kalandokat keresnek. Az egyik speciális étteremben például az Alice csodaországban egy jelenetébe képzelhetjük magunkat, miközben a molekuláris gasztronómiába kóstolhatunk bele. De ha kedvünk tartja, egy klasszikus hamburgerezőbe vagy pizzériába is ellátogathatunk.

Robot mixerek és “lift bár”

A Wonder of the Seas-nek az italok tekintetében sem kell szégyenkeznie: a tucatnyi különböző tematikájú kávézó és bár várja a szerencsés utasokat. Szinte alapnak számít, hogy több száz rövidital, bor és koktél közül válogathatunk, még egy Starbucks is került a fedélzetre. Az egyik helyen két robot szolgálja ki a vendégeket, egy másik bár pedig folyamatos mozgásban, utasaival több emeletnyi magasságot fel és le megtéve nyújt elképesztő kilátást a világ legnagyobb hajójának belsejébe.

20 ezer növény egy magyar kertésszel

A tengerjáró hajón 20 ezer élő növény található, az élővilágért ráadásul egy magyar főkertész, László felel. A társaság kifejezetten ügyel a környezetvédelemre: a jelenleg elérhető legmodernebb eszközökkel sikerült rekord mértékben csökkenteni a károsanyag kibocsátást, valamint energiahatékonnyá tenni a működést. A hulladék újrahasznosítással pedig egy külön dedikált csoport foglalkozik.

Imádják a magyarok

Bejelentése után hatalmas lett az érdeklődés a világ legnagyobb tengerjáró hajója után. Mint kiderült, számos magyar vendéget is köszönthetnek majd a fedélzeten.

“Már most meglepően sok foglalás érkezett az irodánkhoz hazai utasoktól a Wonder of the Seas-re. A vírushelyzet enyhülése miatt sokan fellélegeztek, bátrabban merik tervezni a nyaralásaikat. Azt tapasztaljuk, hogy míg korábban fél-egy évre előre már lefoglalták a hajós útjaikat, most hetekkel-hónapokkal gondolkodnak csak előre. Ehhez igyekszik igazodni a társaság is, így még akár a nyári szünetre is lehet néhány szabad időpontot találni” – mondta Nemes Horacek Márta, a Royal Caribbean Group hazai képviseletét ellátó Tengerjáró Kft. ügyvezetője.

Márta hozzátette: a flotta öt másik hajója is Európából indít utakat idén nyáron. A cég legnagyobb hajóosztálya pedig egész évben elérhető a Karib térségben.

És ha mindez nem lenne elég, a hajós vállalat máris bejelentette a világ következő giga méretű hajóját, az Icon of the Seas’ nevű tengerjárót, amit jövő ősszel terveznek bemutatni. Ha addig senki sem előzi meg őket, ez lesz a világ új legnagyobb hajója.

Bővebb információ: https://rccl.hu/

A Mol extraprofitját védi a magyar állam Brüsszelben

Hamis érvekre hivatkozva vétózná meg a kormány az uniós orosz energiaembargót, csak hogy a Mol nyereségét ne veszélyeztesse semmi, amit az olcsó orosz olajon zsebel be – véli a Greenpeace Magyarország. A Mol-csoport első negyedéves pénzügyi jelentéséből kiderül, hogy 38 %-kal növekedett a profitja (271 milliárd forintra) 2021 első három hónapjához képest. A magyar kormány gazdasági szempontokra hivatkozva akar vétózni, pedig Brüsszel 2024-ig haladékot is adna az átállásra.

A Greenpeace szerint morálisan vállalhatatlan a lépés, és klímavédelmi szempontból is a takarékosság lenne az egyetlen út előre.

Hamis érvekre hivatkozva akár az egész EU-t elgáncsolná a kormány, csak a MOL nyereségét ne veszélyeztesse semmi, amit az olcsó orosz olajon zsebel be. A cég ma hajnalban megjelent első negyedéves pénzügyi jelentéséből kiderül, hogy 38%-kal növekedett a profitja 2021 első három hónapjához képest. Eközben az orosz olajimport tervezett európai embargójának ügyében a hét végéig várható döntés. A magyar kormány gazdasági szempontokra hivatkozva meg akarja vétózni a javaslatot, pedig Brüsszel még egy éves extra haladékot is felajánlott, kizárólag hazánk és Szlovákia számára. A Greenpeace szerint nem csak morálisan vállalhatatlan a magyar kormány álláspontja, de klímavédelmi szempontból is a radikális takarékosság lenne az egyetlen út előre.

A Greenpeace ezért a MOL százhalombattai kőolaj-finomítójára kivetített VÉRES PROFIT: SZÉGYEN felirattal üzent a kormánynak.

Miközben a MOL profitja 38%-kal nőtt az első negyedévben 2021-hez képest, ellátásbiztonsági kifogásokra és egyéb csúsztatásokra hivatkozva akarja megvétózni Magyarország a végre elfogadás előtt álló európai embargót, amelyet az orosz nyersolajra és finomított olajtermékekre vezetnének be az tagállamok. Pedig a hírek szerint az EU még nagyvonalú ajánlatot is tett a magyar és szlovák kormánynak: a többi államra vonatkozó 6-8 hónapos felkészülési időszakon túl plusz egy évnyi haladékot kaphatnánk, így csak 2024 elejétől kellene orosz helyett más forrásból beszereznünk a kőolajat.

„Két és fél hónapja folyik a háború Ukrajnában, ezalatt számos kormány mély levegőt vett és elkezdte keresni a kiutat az orosz gáz- és olajfüggőségből, mert mindenki érzi, hogy ez az egyetlen morálisan járható út. Ehhez képest a magyar kormány mást sem tesz, mint kifogásokat keres és hazug érveket gyárt arra, hogy miért jó minden úgy, ahogy van, a MOL pedig hatalmas profitot zsebel be azon, hogy a világpiaci kőolajárnál a háború kezdete óta jóval olcsóbb orosz kőolajat veszi. Az európai embargó megvétózásával a magyar kormány újra az orosz agresszort támogatná, és azt, hogy az uniós országok továbbra is olajvásárlással finanszírozzák Oroszország ukrajnai háborúját.” – mondta el Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampányosa.

A Greenpeace hamisnak tartja a kormány azon érvelését is, amely szerint az orosz gáz- és kőolaj biztosítaná hazánk energiabiztonságát. Nem csinálhatunk úgy, mintha nem lenne a szomszédban egy olyan háború, amely nagyon sok szempontból veszélyezteti az ellátásunkat. Ezekre a veszélyekre, kockázatokra az olaj esetében elsősorban a közlekedési szektor átalakításával, különböző takarékossági és más, a felhasználást csökkentő intézkedésekkel fel kell készülni, magyar és uniós szinten egyaránt. A Greenpeace szerint 5 intézkedés kombinációjával néhány hónap alatt az orosz import mintegy 28%-ának megfelelő mennyiségű kőolajat lehetne megtakarítani uniós szinten. A Greenpeace ezen felül arra is figyelmeztet, hogy klímaválság miatt mihamarabb csökkentenünk kell a fosszilisek felhasználását, és fel kell gyorsítani az átmenetet a megújulókra.

„Nem az a megoldás, hogy Oroszország helyett más beszállítót keresünk. Radikális takarékosságra van szükség, ehhez pedig a rendszereink átalakítására és a szokásaink újragondolására. Két és fél hónapja zajlik a háború, ez idő alatt még csak társadalmi vita se indult arról, hogyan tudnánk csökkenteni pusztító olaj- és gázfüggőségünket. A kormány az Ukrajnában folyó vérontással nem törődve csak azon ügyködik, hogy biztosítsa a megszokott ügymenetet: az orosz kőolajimportot, és a mesterségesen lenyomott üzemanyagárakkal a fogyasztást.” – tette hozzá Perger András.

Mindeközben a MOL rengeteg pénzt keres azon, hogy a háború kitörése óta jelentősen, jelenleg mintegy harmadával alacsonyabb áron szerzi be az orosz (Ural) olajat az Európában mérvadó Brent olajhoz képest (~109 és 73 USD/bbl). Ez óriási versenyelőnyt biztosít a MOL-nak a többi, nem orosz olajat vásárló olajcéghez képest. A MOL ráadásul, ellentétben sok más olajcéggel vagy más iparágakban érdekelt cégekkel ellentétben, nem hagyott fel az oroszországi tevékenységével, sőt, még növelte is az oroszországi olajtermelését.

A kormány állításaival ellentétben minden lehetőségünk meglenne rá, hogy mástól vásároljunk olajat, ami hiányzik, az a politikai akarat. Az Adria vezetéken mintegy 10 millió tonna nyersolajat lehet évente behozni, ami nagyságrendileg ugyanannyi, mint amennyit jelenleg a Barátság vezetéken keresztül Oroszországból importálunk. A kormány állításaival szemben pedig szintén nem igaz önmagában, hogy a százhalombattai kőolaj-finomítót csak évek munkájával és súlyos befektetések árán lehetne alkalmassá tenni arra, hogy máshonnan érkező nyersolaj finomítására is alkalmas legyen, hiszen lehet az oroszhoz hasonló olajokat is beszerezni a nemzetközi piacról. A béke és a klímavédelem záloga azonban az, ha minél előbb felhagyunk a fosszilis függőségünkkel, és a tiszta megújulókra alapozzuk energiaigényünket – áll a zöld szervezet sajtóközleményében.

Megszólalt Szijjártó Péter az újabb uniós szankciócsomagról >>>

Májusban ismét Bécsre figyel a startup-világ

A Bécsi Gazdasági Ügynökség kezdeményezésére május végén újra megrendezik a ViennaUP startup fesztivált, amely egyaránt szól startupokhoz, befektetőkhöz, kreatívokhoz, a technika megszállottjaihoz és vizionáriusokhoz. A fesztivál keretében smart city találkozót is tartanak és újra meghirdetik a gyártói startupok bécsi ösztöndíját.

A bécsi startup szcéna egyike Közép-Európa legsokoldalúbb és leggyorsabban növekvő startup közösségének. Fesztiválját, a ViennaUP-ot tavaly rendezték meg először a Bécsi Gazdasági Ügynökség kezdeményezésére. Már a regisztráció első órájában óriási érdeklődés övezte a rendezvényt, amely lehetőséget ad a résztvevőknek arra, hogy az aktuális témákat a legkülönbözőbb ágazatok szemszögéből vitassák meg, kapcsolatokat építsenek és a legjobbaktól inspirálódjanak. Az idei fesztivál 2022. május 27. és június 3. között lesz, és már lehet jelentkezni az egyes programokra. A több mint harminc konferencia, találkozó, workshop és előadás középpontjában az impact entrepreneurship, a smart city, az élettudományok, a kreatív iparágak és a fin tech áll, de természetesen lesz hackathon, pitching és coaching is.

A ViennaUP’22 keretében, 2022. május 30-31-én tartják a Smart City Summitot, ahol minden egyetlen nagy kérdés körül forog: mit kell tennünk ma azért, hogy városaink az unokáink számára is élhetőek legyenek? A tavalyi rendezvényen ötven országból 760-an vettek részt, a rendezvény keretében több bécsi kezdeményezést is bemutatnak.

A startup fesztivál másik nagy eseménye a Manufacturing Day – Gyártói Nap lesz június 1-jén, amelyhez egy pályázati felhívás is tartozik. A Bécsi Gazdasági Ügynökség és az EIT Manufacturing CLC East közös programja, a „Discover Vienna: Manufacturing Edition” keretében tizenöt közép- és kelet-európai startup és scale-up kap lehetőséget arra, hogy május 30. és június 3. között egy intenzív hetet töltsön el Bécsben és megismerje annak startup ökoszisztémáját és iparának főszereplőit. Ráadásul a program résztvevőinek nemcsak a tartózkodási és útiköltségét állják, de irodát is kapnak, valamint személyre szabott üzletfejlesztési és befektetési tanácsokat is. A kiválasztottak bemutatkozhatnak a Manufacturing Day BoostUp! East Finals programján és akár 300 ezer euró összértékű befektetési ajánlatot is kaphatnak.

A Discover Vienna: Manufacturing Edition programra a gyártószektorban működő, nyolc évnél fiatalabb cégek jelentkezhetnek 2022. május 3-ig, amelyek már túl vannak a prototípus fázison és sikeresen be lettek vezetve a saját országuk piacára.

ViennaUP’22 – https://viennaup.com/programme/

Smart City SuMMit – https://www.smartcitysummit.at/home

Discover Vienna: Manufacturing Edition – https://www.eitmanufacturing.eu/news-media/calls/discover-vienna-manufacturing-edition-2022/

Képaláírás és copyright:

Ötletelés a Stadtparkban © Wirtschaftsagentur Wien / Karin Hackl

A 2021-es Discover Vienna: Manufacturing Edition résztvevői © David Bohmann

BDO: Mindenképpen az adófizetök finanszírozzák végül a globális szankciókat

Az orosz-ukrán katonai konfliktus gazdasági aspektusai

A szembenálló felek szankciói messze nemcsak a közvetlen résztvevőket sújtják, a látványosan növekvő állami kiadások pedig számos ország államháztartási hiányát emelik a korábbi többszörösére. Végül mindkét költséget az adófizetők állják majd, ami leginkább megszorításokban és adóemelésekben jelentkezik a következő néhány évben.

A technológia fejlődésével és a globalizált gazdasággal mára a társadalmak és a háborúk is nagyon megváltoztak. A felek már nemcsak az ellenséges erők katonáit és technikáját, esetleg lakosságát pusztítják. Ezzel párhuzamosan zajlik az intenzív kiberhadviselés, a kétoldalú, gátlástalan propagandahadjárat, valamint felpörög a gazdasági hadviselés is, amelynek a harcterektől távol is súlyos következményei vannak. Ez utóbbi meghatározó eszközei a szankciók, jelen esetben elsősorban Oroszország ellen ‒ mutatott rá elemzésében Dr. Vásárhelyi Árpád, a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda partnere.

Az orosz-ukrán konfliktusban többféle – különböző hatalmak által alkalmazott ‒ korlátozással találkozunk, köztük az Európai Unió szankcióival, melyek Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben kerültek bevezetésre. Legalább ugyanolyan mértékűek és ugyanakkora hatásúak az Amerikai Egyesült Államok korlátozásai, de nem elhanyagolhatók az Egyesült Királyság saját intézkedései sem. 2022 márciusának második felében válaszként megjelentek Oroszország gazdasági szankciói is, melyeket az orosz kormányzat a „nem baráti” országokkal szemben bevezetett intézkedéseknek hív.

Ezek a gazdasági lépések ugyanakkor nemcsak Oroszország, hanem a globális gazdaság szinte minden szereplőjének tevékenységét negatívan befolyásolják ‒ különböző mértékben. A szankcióknak közvetlen és közvetett hatásai vannak az egyes országok gazdasági folyamataira egy olyan időszakban, amikor a nemzetgazdaságok még a pandémiás veszélyhelyzet által okozott nehézségeken sincsenek egészen túl ‒ mutatott rá a szakember.

Az egyes államok államháztartási deficitje az elmúlt években már a pandémia miatt jelentős mértékben nőtt, és ilyen eladósodottság mellett és körülmények között tört ki a háború Oroszország és Ukrajna között, amelynek gazdasági kihatásai további állami költségvetési forrásokat igényelnek, nemcsak közvetett, hanem közvetlen, akár azonnali formában is.

Azt is láthatjuk, hogy bizonyos termékek exportja korlátozásra került vagy ellehetetlenült. Ukrajna jelentős agrár-, fémtermék- és nyersanyagexportőr, melyek hiánya a globális piacon jelentős áremelkedéshez vezetett. Ugyanez igaz Oroszország esetében az energiahordozók árára is, legyen szó gázról, elektromos áramról vagy a kőolajszármazékokról.

Jó eséllyel azzal kell számolnunk, hogy az államháztartási deficitek továbbra is nőni fognak, így az egyes országoknak mind nagyobb szükségük lesz további adóbevételekre a következő hónapokban és években, mely az emelkedő infláció mellett szintén a lakosságot fogja terhelni ‒ közvetlenül, vagy áttételesen. Ez a vártnál sokkal több országot érinthet, de Európa és Észak-Amerika államai biztosan közöttük lesznek.

Nem feledkezhetünk meg az inflációs hatás miatt emelkedő banki kamatokról sem, amelyek sokaknak növekvő anyagi terheket és újabb költségeket jelentenek majd, miközben a bérek növekedése sok okból nem tudja majd követni az árakét.

Objektíven számoltak be az országos televíziócsatornák az orosz-ukrán háborúról

Az M1, az ATV, a Hír TV, a TV2 és az RTL Klub műsoraiban objektíven, szakértőket megszólaltatva, több álláspontot szemléltetve, a helyzet komplexitását feldolgozva tudósítottak a szomszédunkban zajló háborúról – derül ki abból a kutatásból, amit a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa fogadott el legutóbbi ülésén. Az elemzés során a hatóság több mint 247 műsorórát és több mint ötezer műsoregységet vizsgált.

A március első hetében vizsgált televíziós csatornák semlegesen és objektíven számoltak be a konfliktusról, orosz (vagy akár ukrán) háborús propaganda a mintába került műsorszámokban nem jelent meg. Az M1, az ATV, a Hír TV, a TV2 és az RTL Klub műsoraiban széleskörűen tudósítottak a harci eseményekről, az agresszió hazai és nemzetközi gazdasági, biztonság- és energiapolitikai következményeiről, az Európai Unió és világpolitika reakcióiról, valamint a Magyarországot és Európát érő menekülthullám kezeléséről. A televíziókban a politikusok mellett megszólaltak különböző szakértők is, így a nézők átfogó és sokszínű képet kaphattak a konfliktusról és annak rövid- és hosszútávú következményeiről.

Középpontban a menekültválság és a belpolitikai hatások

Az M1-en elsősorban a menekültválságnak és a rászorulók megsegítésének szenteltek nagy figyelmet: a humanitárius katasztrófa és segítségnyújtás a híradások mintegy negyedében jelent meg. Ezen kívül a háború eseményeivel, illetve a konfliktus belpolitikai vetületeivel foglalkoztak legtöbbet a csatorna műsoraiban. Az RTL Klubon a legnagyobb hangsúlyt az olyan belpolitikai kapcsolódási pontok kapták, mint a háborúról szóló kormányzati és ellenzéki narratíva, Magyarország energiabiztonsága vagy a rezsicsökkentés megvédése. Emellett kiemelt számban jelentek meg a háborús cselekményekről szóló beszámolók. A TV2 hírműsorainak fő témái az ukrán menekültek magyarországi segítése, valamint az oroszok civilek és civil épületek ellen elkövetett fegyveres támadásai voltak.

A háború kitörését követően több médium is kritikai észrevételt fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy egyes szakértők a háború okairól egyoldalúan, az orosz álláspont alapján nyilatkoztak. A vizsgált időszakban ilyen nyilatkozat egyetlen televízióban sem hangzott el.

A hatóság elemezte a képi megjelenítéseket is a háborúval kapcsolatos műsorokban. Az ATV-n a témával foglalkozó műsorok több mint 57 százaléka nem tartalmazott háborúról szóló képi elemeket – amikor illusztrációként képeket is bemutattak, akkor leggyakrabban (13 százalékban) a menekültek helyzetét illusztrálták. A Hír TV-n is hasonló volt a megoszlás, több mint 62 és közel 15,5 százalékos aránypárral. A kutatás azt is vizsgálta, hogy kik jelentek meg a képernyőn a leggyakrabban: a TV2-nél Orbán Viktor 7,3 százalékkal volt a legtöbbet látható személy, akit Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij követett 5 százalékkal. Az RTL esetén már alacsonyabb arányokkal lehetett találkozni: Zelenszkij 5 százalékban, a magyar miniszterelnök pedig 4 százalékban szerepelt.

A Médiatanács eddig nem indított eljárást

A hatósághoz február 24-től összesen kilenc, a háború bemutatásával összefüggő beadvány érkezett. Ezekről a Médiatanács megállapította, hogy nem tekinthetők kiegyensúlyozottsági kérelmeknek. A beadványok általában sérelmezték a tudósításokat, azonban a kiegyensúlyozottsági kérelemben pontosan meg kell jelölni a kifogásolt műsorszámot, valamint az elhangzott tájékoztatástól érdemben eltérő, releváns álláspontot is. A beadványokban a bejelentők nem utaltak arra sem, hogy kifogásukkal előzetesen a médiaszolgáltatóhoz fordultak, pedig a hatályos szabályozás értelmében először feléjük kell jelezni a kifogásokat.

A teljes dokumentum a hatóság honlapján[1] olvasható.

Budapest, 2022. április 7.

Összefogás – Jótékonysági koncert az ukrán menekültekért

A koncertlátogatás során sokszor juthat eszünkbe, micsoda szerencsében van részünk, hogy hallhatunk egy csodálatos koncertet, majd hazautazhatunk egy különleges élménnyel. A jelenlegi helyzetben még jobban érezhetjük ennek a jelentőségét, hisz sokan vannak, akik nem tudják, hogy otthonukat elhagyva hova sodorja őket az élet, hol térhetnek nyugovóra.

A Filharmónia Magyarország ismét együttműködésre ösztönzi zeneszerető közönségét. Jöjjön el a gyulai jótékonysági koncertre vagy kövesse a hangversenyt online és támogassa a ukrajnai háború elől menekülőket.

Összefogás. Segítség. Adakozás. Erős és ösztönző szavak, amiket a mostani időszakban talán még jobban átértékelünk, hiszen az egész világot megrázta az Ukrajna ellen indított támadás. A magyarok az első perctől azt nézik és keresik, hogy hol, hogyan, kinek, mikor és miben tudnak segíteni.

A Filharmónia Magyarország hiszi, hogy a zene ereje újra átlendíthet minket a nehéz pillanatokon. A klasszikus zenei élet művészei, Sebestyén Márta népdalénekes, Szamosi Szabolcs a Szegedi Dóm orgonaművésze, Dés László előadóművész, Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, Kriszta Kinga szoprán, Horváth István tenor-, harmonikaművész és a Szent Efrém Férfikar ad közös jótékonysági koncertet a gyulai Almásy-kastély báltermében.

A hangverseny teljes bevétele az ukrajnából menekülők segítésére kerül felajánlásra a Magyar Máltai Szeretetszolgálaton keresztül. A szervezet a háború kitörése után három kiemelt feladatot határozott meg. Segíti a Magyarországra érkező menekülőket az érkezésük során, hozzájárul a Kárpátalján várakozó több tízezer ember ellátásához a beregszászi Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével, és támogatja a hosszabb időn át Magyarországon maradó családok beilleszkedését.

A koncert jegy megvásárlása mellett további támogatás felajánlására van lehetőség a jegymester.hu oldalán. Ha nem tud rész venni a koncerten, akkor online hallgathatja a hangversenyt a Filharmónia Magyarország közösségi csatornáin és adományát utalással tudja eljuttatni a szervezet részére.

Fogjunk össze és legyünk együtt az a kinyújtott kéz, amit elérhetnek!

További információ a www.filharmonia.hu weboldalon található!

Így készülnek Palócföldön a húsvétra – Utazási tippek az ünnepi hétvégére

Palócföldre egész évben érdemes ellátogatni, de a húsvéti ünnepek kifejezetten egyedülálló lehetőségeket, programokat kínálnak Nógrád-megyében. Budapesttől mindössze egy órányira található Hollókő, Ipolytarnóc és Szentkút, ahol húsvéti fesztivállal, geológiai túrákkal és lelkigyakorlattal várják a kirándulókat.

Húsvéti fesztivál, vödrös locsolkodás Hollókőn

A húsvét fővárosába, Hollókőre nemcsak a hagyományos locsolkodás miatt érdemes ellátogatni, hanem a gazdag folklórprogram, a palóc gasztronómia, a koncertek, valamint a családi és gyerekprogramok miatt is. Ráadásul a falut éppen 35 éve választotta az UNESCO a világörökség részének, emiatt a húsvéti fesztivál még több alkalmat kínál az ünneplésre április 15 és 18. között. Ahogy közeledik az ünnep a lányok már kinézik az udvar legszebb tyúkját, és különleges étrenddel dédelgetik, hogy minél gömbölyűbb tojásokat tojjanak. A fiúk pedig ezalatt nagyapjuktól örökölt vödrüket tisztogatják, fényesítik, hogy húsvét hétfőn az övék legyen a legpontosabb célzó eszköz széles e hazában. Mert a vödör avatatlan kézben fegyver, de a hollókőiek kezében művészetté válik. Igen, itt még mindig vödörrel locsolnak.

Bővebb információ: https://www.husvetifesztival.com/

Tematikus túrák, előadások az ősmaradványoknál

A 4 napos húsvéti ünnepre összetett program-kavalkáddal készül az Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi terület. Április 15-én a Lombkorona ösvény Tuzson-tornyánál a tojásrakó madárvilágra kitekintéssel nyitja meg eseménysorozatát a magyar „Miocén Park”. Április 16-án tematikus túra indul a geológiai tanösvényen, majd másnap a Lombkorona kávézó cápás tavacskája mellett az ősóceánra, az egykori tengerelöntésekre, a Pannon-tóra és a Kárpát-medencei vizekre emlékeznek, palóc húsvéti ételek kíséretében. Végül pedig az ünnep utolsó napján egy Húsvéti Miocén túrán lehet részt venni.

Bővebb információ: https://www.osmaradvanyok.hu/hu/program-reszletek/husveti-programok-az-osmaradvanyoknal

Szentkúton lelkigyakorlat segíti az ünnepi ráhangolódást

Magyarország egyik legismertebb, csodatételeiről híres zarándokhelyén, Mátraverebély-Szentkúton elcsendesedésre és a húsvét mélyebb megélésére ad lehetőséget a ferencesek által szervezett lelkigyakorlat, április 14 és 17. között, amely a húsvéti szent háromnap (nagycsütörtök, nagypéntek és a húsvéti vigília) liturgiáját kíséri. A részvétel bentlakásos formában is lehetséges. A szertartásokba való bekapcsolódást az egyik ferences atya kommentárjai segítik.

Bővebb információ: https://szentkut.hu/hirek/hireink/husvet-2022