Kultúra kategória bejegyzései

Kultúrális események programok.

Okoscégek a holnap munkavállalóiért

Deanna Mulligan és Greg Shaw

A munka jövője

Okoscégek a holnap munkavállalóiért

A munka világa és a gazdaság stabilitása forog kockán – kongatja meg a vészharangot Deanna Mulligan, a tekintélyes Guardian Life Insurance Company of America biztosítótársaság elnök-vezérigazgatója. Ijesztő sebességgel avulnak el az idő próbáját eddig kiálló technikák, a bizonytalanság bekúszik még a legstabilabbnak hitt szakmákba és iparágak világába is. Korábban soha nem kellett szembenéznünk ilyen válsággal. Ugyanakkor soha korábban nem tárult fel előttünk ekkora lehetőség sem – teszi hozzá.

A könyv kijózanító elemzést ad azokról a kockázatokról, amelyek vezető közgazdászok, jövőkutatók, technológusok és üzleti vezetők szerint maholnap valósággá válnak: az automatizálás világszerte több száz millió munkakörben váltja majd fel az emberi munkaerőt. E válság ugyanis érinteni fogja a fizikai dolgozókat és a szellemi munkát végzőket egyaránt. Az automatizálás ugyanakkor új munkaköröket is létrehoz. Egy 2017-ben megjelent átfogó tanulmány úgy becsüli, hogy 2030-ban a munkaerő-piaci kereslet 8-9%-át olyan munkakörök teszik ki, amelyek ma még nem léteznek. Komolyan kell vennünk ezeket az előrejelzéseket, sőt késznek kell lennünk mélyebbre is tekinteni – figyelmeztet.

A kötet továbbá felveti azt is, hogy vajon kinek a felelőssége gondoskodni a jövő munkavállalóinak megfelelő oktatásáról, képzéséről, valamint átképzéséről. Megosztja az olvasókkal azt is, amit vezérigazgatóként megtapasztalt, hogy miként teljesítheti egy vállalkozás a társadalom iránti kötelességeit, és miként készítheti fel munkavállalóit a jövőre. Mindezt pedig olvasmányos módon, a szerző esettanulmányokkal és valódi történetekkel szemlélteti a gyakorlatból.

Deanna Mulligan megoldásai rámutatnak, milyen változtatásokra van szükségük a vállalkozásoknak ahhoz, hogy jobb partnerek legyenek a tehetséggondozás létfontosságú tennivalóiban – és ez korántsem az oktatási rendszerhez intézett szokásos litánia. Be kell vinni a tantermet a munkahelyekre, és garantálni kell, hogy a munkavállalóknak – életkoruktól függetlenül – lehetőségük legyen beletanulni új munkaköreikbe, pozícióikba és iparágaikba. Ugyanakkor a munkahelyet is be kell vinni a tantermekbe, hogy a diákok kihasználhassák a tapasztalati úton történő tanulás előnyeit. Segítséget kell nyújtani a diploma újragondolásához, a végzettségek olyan rendszerének kialakításához, amely van annyira rugalmas és dinamikus, mint a jövő gazdasága. Végezetül – ugyanakkor a legfontosabb kötelességként– az embereket kell az előtérbe helyezni, felismerve azt, hogy a stabil munkaerő létrehozásához a munkavállalók teljes mértékű támogatása szükséges – állítja Deanna Mulligan.

Deanna Mulligan a Guardian Life Insurance Company of America elnök-vezérigazgatója. A cég a Fortune 300 listáján szereplő vállalatok egyike. A Fortune Magazin 2019-ben a világ legbefolyásosabb nőinek listáján jegyezte.

Greg Shaw számos üzleti, technológiai és társadalmi könyv társszerzője.

A munka jövője című kötet, valamint a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) korábban megjelent kiadványai megvásárolhatók a PABooks könyvesboltjában, a Bölcs Várban, valamint  webáruházában, a www.pallasathenekiado.hu oldalon.

A kiadó kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is. Facebook-oldalán (www.facebook.com/PallasAtheneKiado) és podcastcsatornáján (elérhető a Spotify- és az iTunes-platformokon) az érdeklődők további hasznos, érdekes információkat találhatnak a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.

Scott Tannenbaum és Eduardo Salas: Sikeres csapatok

A csapathatékonyság hét összetevője

A csapatmunkát célzó vizsgálatok egyre inkább előtérbe kerülnek, fejlődésük pedig egyre gyorsabb ütemre vált. Scott Tannenbaum és Eduardo Salas szervezeti pszichológusok könyve azt mutatja meg számunkra, hogy ezt az elméleti tudást alkalmazva hogyan válhatunk mi magunk is elismert csapatvezetővé, együttműködő taggá, támogató szenior vezetővé vagy akár befolyásos tanácsadóvá. Céljuk az érdemi segítségnyújtás a csapatban dolgozóknak, hogy megalapozott információkon és gazdag tapasztalatokon nyugvó döntéseket hozhassanak. Az új viselkedési minták eredményeképp kialakuló pozitív hatások garantáltan nem maradnak el – ígérik.

Széleskörű tapasztalataikon alapulva a szerzők a csapathatékonyság három összetevőjére hívják fel a figyelmet, melyek a teljesítmény fenntartása (1) – pozitív eredmények felmutatása időről időre, a csapat ellenálló képessége (2) – küzdés a kihívásokkal és talpra állás a nehézségek legyőzésével, valamint az életképesség (3) – a jövőbeni sikerhez szükséges erőforrások megteremtése.

Emellett pedig meghatározták a csapathatékonyság hét, egymással összhangban lévő mozgatórugóját is: 1. képesség; 2. együttműködés; 3. koordináció; 4. kommunikáció; 5. kogníció (egy hullámhosszon vannak-e); 6. feltételek; 7. coaching (vezetői képességek). Ismertetésük mentén az olvasók egyúttal cselekvésorientált és kipróbált gyakorlatokon alapuló tippeket kapnak ahhoz, hogy az együttműködéssel kapcsolatban, saját szerepköreikben minél nagyobb sikerekben és pozitívabb élményekben lehessen részük .

Scott Tannenbaum a Pszichológiai Tudomány Egyesületének és az Ipari és Szervezeti Pszichológusok Társaságának tagja, közel 30 éven át végzett csapatok működéséről szóló kutatásokat, és világszerte több száz szervezetnek, vállalatnak adott tanácsokat, minden nagyobb üzleti szektorban.

Eduardo Salas professzor a Rice Egyetem Pszichológiai Tudományok Tanszékének elnöke. Termékeny szerző és aktív tanácsadó: több mint 500 cikket publikált. Számos gyártási, gyógyszeripari, ipari, egészségügyi és kormányzati szervezet számára nyújtott csapatépítési tanácsadást. Az Ipari / Szervezeti Pszichológiai Társaság, valamint az Emberi Faktorok és Ergonómia Társaság korábbi elnöke, számos tudományos társaság munkatársa.

A Sikeres csapatok című kötet, valamint a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) korábban megjelent kiadványai megvásárolhatók a PABooks könyvesboltjában, a Bölcs Várban, valamint  webáruházában, a www.pallasathenekiado.hu oldalon.

A kiadó kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is. Facebook-oldalán (www.facebook.com/PallasAtheneKiadoés podcastcsatornáján (elérhető a Spotify- és az iTunes-platformokon) az érdeklődők további hasznos, érdekes információkat találhatnak a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.

Szubkulti nyomtatásban

Koroknay Klári tatabányai környezetvédőként szerepelt a Blikkben, akkoriban lelkes környezetvédő és állatbarát volt – olvasható Szubkulti című könyve hátsó borítóján. Műve e-könyveink között is olvasható.

Aztán egy budapesti szubkultúra, a programfüggők társasága vonta magára a figyelmét olyannyira, hogy 2015-ben blogot kezdett el írni a programról-programra járókról, akik állandó vendégei a kiállításmegnyitóknak, konferenciáknak, díszpolgár-avató ünnepségeknek, céges partiknak, díjátadóknak, más eseményeknek.

Szabadjára engedte a fantáziáját, megpróbált belegondolni, milyen is lehet ennek a programfüggő társaságnak az élete, a róluk való elképzeléseit történetekké formálta, konkrét rendezvényekhez kapcsolt kitalált eseményeket. Ahogy a történetek fikciók, úgy a szereplők is kitalált személyek, a valósággal való bármilyen egybeesés a véletlen műve lehet!

blogján megjelent 70 írásából 2020-ban 140 oldalas könyvet állított össze, mely 36 történetet tartalmaz szerzői kiadásban. Borítófotó: Rodolfo Cuadros. Nyomdai munkák: Robinco Kft. Felelős vezető: Kecskeméthy Péter. ISBN 978-615-01-0823-0 Folytatása következik?

Forrás: http://www.zetapress.hu/kultura/118849

Láng Henrik: Útijegyzetek és amerikai életképek

Láng Henrik 1827-ben született Aszódon, egy Türingiából betelepedett tímár fiaként. Tanulmányait Petőfi iskolatársaként ugyanitt folytatta. 1842-ig tanult, majd apja mellett tímárként dolgozott. A szabadságharc idején tüzérként szolgált. A bukás után a császári hadseregbe sorozás elől Bukarestbe szökött. Innen indult keleti útjára, melynek során eljutott Konstantinápolyba, Rodoszra, Jeruzsálembe, Betlehembe és az egyiptomi Alexandriába. 1853–1858 között Párizsban tartózkodott. Ezután hazatért, s úgy tűnt, hogy gyökeret ver Aszódon. A postamesterség azonban nem biztosított számára kellő megélhetést, így kivándorolt Amerikába. A polgárháború kezdetéig nagyrészt Brooklynban élt és New Yorkban dolgozott.

Az Egyesült Államok jelentette számára az ideális államot, ahol a törvények valóban a nép szabadságát, boldogulását és jólétét szolgálják, s amikor ezt veszélyben forogni látta, kész volt fegyverrel is védelmére kelni. 1861-ben belépett 48. New York-i gyalogezredbe, melynek kötelékében részt vett a Pulaski erőd és Charleston ostromában, majd – már őrmesterként – az olustee-i csatában megsebesült és fogságba esett. Rabsága alatt megjárta a déliek hírhedt fogolytáborait: Andersonville-t és Millent. Szabadulása után újra csatlakozott ezredéhez, ahol századossá léptették elő. A háború után visszatért a civil életbe, s tíz éven át New York-i gyárak vezetője volt. 1875-ben jött haza Budapestre, ahol nyelvtanárként és postamesterként dolgozott 1907-ben bekövetkezett haláláig.

Az itt közölt írásaikban megelevenedik a 19. század közepének színes, mozgalmas, ám éles kontrasztokat mutató világa. A szövegek olvasása által bepillantást nyerhetünk a török rabszolgapiac életébe és a rabszolgaság felszámolását is célul tűző amerikai polgárháború eseményeibe. Láthatjuk a szentföldi arabok szegényes kunyhóit és Párizs előkelő mulatóját, a konstantinápolyi kézművesek műhelyeit és a nagy New York-i gyárakat, a vallási fanatizmust keleten és a szekularizáció eredményeit nyugaton, a felszínen legalábbis békésnek mutatkozó társadalmi együttélést a Szentföldön és az ír bevándorlók által Amerikába importált felekezeti konfliktus megnyilvánulásait. Mindezt egy olyan, több nyelven beszélő, tájékozott és tapasztalt utazó lencséjén át, aki még a reménytelennek látszó helyzetekben is optimista, törekvő és előítélet-mentes.

Mézesmadzag

Kattintson ide a kötet pár oldalas ízelítőjéért!

Alap ár adóval együtt:3490 Ft

Fogyasztói ár:2790 Ft

Kedvezmény:700 Ft

További részletek: napkut.hu/lang-henrik-utijegyzetek-es-amerikai-eletkepek-detail

Múzeum minden körülmények között

Digitális megoldások a múzeumi ismeretátadásban című kétnapos online szakmai konferenciával zárul a 15. Múzeumok Őszi Fesztiválja

Az idei Múzeumok Őszi Fesztiválja a 2020. november 9-10-én online megtartott 12. Országos Múzeumpedagógiai Konferenciával zárul. A kétnapos szakmai tanácskozáson a hazai muzeális szféra képviselői – a járványügyi helyzetre is reflektálva – a közelmúltban megvalósult digitális múzeumi fejlesztéseiket, kezdeményezéseiket mutatják be. A konferencián debütálnak azok az élő szereplős rövidfilmek is, amelyek az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárságának anyagi támogatásával készültek el idén az „Élő történelem másként – Múzeumok a virtuális térben” című mintaprogram keretében.

A Múzeumok Őszi Fesztiválját szervező Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) már a 15. évébe lépett rendezvénysorozat ezévi – Távol is közel… – mottójának megválasztásával is a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetre kívánt reflektálni. Az sem véletlen, hogy a Múzeumok Őszi Fesztiválja hivatalos záróprogramjának tekinthető Országos Múzeumpedagógiai Konferencia a „Múzeum minden körülmények között – Digitális megoldások a múzeumi ismeretátadásban” címet kapta ebben az évben. Az esemény célja az elmúlt rendkívüli időszak szakmai eredményeinek értékelése, illetve a digitális és online múzeumi fejlesztések jövőbeni lehetséges irányainak felvázolása.

A szakmai esemény nyitónapján az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárság részéről Fekete Péter államtitkár, majd a konferenciát szervező intézmény képviseletében dr. Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója és a társszervező Petőfi Irodalmi Múzeum részéről Dr. Török Petra koordinációs és tagintézményi főigazgató-helyettes köszöntötték a szakmai közönséget.

A szakmai tartalmakat az Emberi Erőforrások Minisztériuma Múzeumi Főosztálya képviseletében Kassai Hajnal főosztályvezető vezette fel Digitális kihívások és sikerek a hazai múzeumokban című plenáris előadásával. Nagy Magdolna, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ igazgatója tartott előadást arról, hogy a járványügyi helyzet a hazai múzeumi digitális fejlesztésekre vonatkozóan eddig milyen tanulságokkal szolgált és hosszabb távon mindez milyen következményekkel járhat. A Digitális Bölcsészeti Központ igazgatója, Bánki Zsolt István intézményének a múzeumi ismeretátadásban játszott szerepét mutatta be.

A múzeumi szférán belül a digitális múzeumi ismeretátadást érintő szakmai együttműködések eredményeként megvalósult újszerű múzeumpedagógiai jó gyakorlatokról és fejlesztésekről is szó esett a konferencián. Többek között a Petőfi Irodalmi Múzeum Múzeumi karantén-pályázatát vagy a közgyűjteményi kulturális örökség digitalizálásához és közzétételéhez készült módszertani útmutatót, a Fehér könyvet is ismertették az előadók.

A tanácskozás első napja kerekasztal-beszélgetéssel folytatódik. A meghívott múzeumi szakemberek és egy gyógypedagógus azt járják körül, hogy a különféle szociális vagy testi hátránnyal élők körében miként hasznosíthatók a digitális és online múzeumi tartalmak, múzeumpedagógiai segédanyagok. A szakmai eszmecserét virtuálisan elérhető kísérőprogram, a Petőfi Irodalmi Múzeum Édes Anna / Kosztolányi – Trianon 100 című kiállításában tartott online tárlatvezetés teszi még tartalmasabbá a nap végén.

A konferencia második napján, 2020. november 10-én mutatkoznak be az Élő történelem másként – Múzeumok a virtuális térben című mintaprogram keretében, az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkársága támogatásának köszönhetően 5 millió Ft keretösszegből elkészült élő szereplős videók, rövidfilmek. A 2020. szeptember 1. és október 30. között leforgatott mozgóképes alkotások a muzeális intézmények gyűjteményeit, múzeumpedagógiai foglalkozásait és élő történelmi előadásait teszik hozzáférhetővé online formában. A 2020. július 1-én meghirdetett Élő történelem másként – Múzeumok a virtuális térben című mintaprogram lebonyolítója a Szabadtéri Néprajzi Múzeum  Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ volt.

A konferenciaszervezők által kiírt nyílt felhívásra beküldött digitális múzeumi és múzeumpedagógiai jó gyakorlatok 10-10 percben történő prezentációjára, majd ezek szakmai megvitatására is sor kerül két párhuzamosan futó szekcióban az Online is interaktív múzeum, illetve a Digitális múzeum és oktatás témákhoz kapcsolódva.

A szakmai konferencia mindkét napját a szervezők szűk körben, a közreműködők részvételével tartják meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahonnan online közvetítik a MOKK Youtube csatornáján és konferencia Facebook oldalán. A részletes konferenciaprogram elérhető a MOKK honlapján.

A konferencia szervezője a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK), társszervezője a Petőfi Irodalmi Múzeum.

További információ: www.mokk.skanzen.huwww.oszifesztival.hu

Larry R. Churchill: ETIKA MINDENKINEK

Készségalapú megközelítés

Larry R. Churchill orvosetika-professzor könyve egy felfedezőút a morális érzékenység világába. Azoknak szól, akik szeretnének etikus életet élni, azonban nehezen igazodnak el a mindennapi élethelyzetek útvesztőiben. A szerző szerint ez leginkább bizonyos készségek elsajátítása és csiszolása útján érhető el, de arra is figyelmeztet, hogy életünk minden egyes szakasza új és új erkölcsi kihívásokat tartogat, amelyek szükségessé teszik korábbi feltételezéseink újragondolását. Az egyéni életre gyakorolt hatások mellett a szerző azt is bemutatja, miként lehet az etika az emberiség szolgálatára.

A morális erények legbelül, az érzéseink, képzeletünk, történeteink világában helyezkednek el, és azokban a példázatokban, szentenciákban, bölcs mondásokban, sztorikban élnek, amelyeket magunknak mondogatunk arról, kik is vagyunk, és milyen értékeket képviselünk. Célkitűzése, hogy ösztönözze a reflexiót saját morális tapasztalatainkra, és felkeltse a morális érzékenységünkkel kapcsolatos kíváncsiságot.

Larry R. Churchill saját útkeresésének és kutatásainak eredményeit foglalja össze e kötetben és arra jutott, hogy olyan etikai szemléletmódra van szükségünk, amely az emberi képességek széles skáláját vonja be a folyamatba, és amely teret enged a kérdésfeltevésnek, az aktív közreműködésnek.

A professzor emellett az emberi életúton túlmutató etikai fogalmakkal és készségekkel is foglalkozik, amelyek például a globális felmelegedés megállítására motiválnának bennünket. Ennek morális akadályát abban látja, hogy a magunkról és erkölcsi kötelességeinkről alkotott elgondolásaink hajlamosak a jelenre összpontosítani, valamint jelenleg még hiányzik az a széleskörű, nemzetek feletti összefogást biztosító nyelvezet, amely többek között a globális felmelegedés megállítására motiválna bennünket. Változásra van tehát szükség, egy olyan kultúrába átvezető útra, amely feltárja a bolygónkhoz való szoros fizikai, pszichés és morális kötődésünket, melyben az etikának is szerepet kell vállalnia.  – állítja a szerző, Larry R. Churchill, aki egyúttal az első lépésekre is felhívja a figyelmet.

Larry R. Churchill a Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjának orvosetikai emeritus professzora. A Nemzeti Orvostudományi Akadémia tagja és a Hastings Center munkatársa. Széles körben publikál etikai kérdésekről.

Az Etika mindenkinek című kötet, valamint a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) korábban megjelent kiadványai megvásárolhatók a PABooks könyvesboltjában, a Bölcs Várban, valamint webáruházában, a www.pallasathenekiado.hu oldalon.

A kiadó kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is. Facebook-oldalán (www.facebook.com/PallasAtheneKiado) és podcastcsatornáján (elérhető a Spotify- és az iTunes-platformokon) az érdeklődők további hasznos, érdekes információkat találhatnak a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.

Edward Glaeser: A Város diadala

Hogyan tesz legnagyobb találmányunk gazdagabbá, okosabbá, környezetkímélőbbé, egészségesebbé és boldogabbá?

Edward Glaeser, a Harvard Egyetem közgazdász professzora alcímként már a borítón megfogalmazza könyvének kissé provokatív, ugyanakkor lényegre törő tételmondatát: hogyan tesznek minket a városok gazdagabbá, intelligensebbé, zöldebbé, egészségesebbé és boldogabbá. Ezen öt ismérv mentén halad a könyv, amelyben a szerző történelmi időkön átívelően elemzi a városfejlődés és a gazdaság kapcsolatrendszerét, továbbá a városokat, mint a mindenkori társadalmak legnagyobb vívmányait.

A könyv egyik fő megállapítása, hogy a városok azok a terek, melyek a leginkább képesek támogatni az emberek gyors és hatékony együttműködését, a tudás közös megteremtését, valamint a tanulás és az új információk folyamatos és gyors áramlását.

Az urbanizációs folyamatokat tág megközelítéssel, tudományos igénnyel vizsgáló Edward Glaeser e művével szórakoztató módon járul hozzá ahhoz, hogy olvasói megérthessék, hogyan formálja a városok fejlődését a gazdaság térbeli szerkezetének változása, a közszféra szabályozásainak kívánatos és nem várt hatásai, valamint azok kölcsönhatásai. A szerző statisztikai adatokkal alátámasztva a városfejlődési utak sokféleségét többek között New York, Mumbai, Bangalore és London fejlődéstörténeteivel mintázza, emellett a növekedést egyéni szemszögből, élettörténeteken keresztül is bemutatja, több szinten értelmezve és magyarázva a városfejlődés legmarkánsabb összefüggéseit.

A kötet emellett azt is kiemeli, hogy a városi térségek számos kihívással szembesülnek világszerte. A tudás, a tehetségek és a magas szintű fogyasztás mellett koncentráltan jelentkezik itt a szegénység, a környezeti fenntarthatóság problémája, és különösen a fejlett országok esetében egyre nagyobb jelentőséget kap a boldogtalanság kérdésköre. E komplex kihívások kezeléséhez pedig a szerző szintén összetett (társadalmi, gazdasági és környezeti kérdéseket egyaránt magában foglaló) és kissé talán szokatlan megközelítésekkel ad válaszokat.

Melyek az agglomerációs élet előnyei és hogyan viszonyulnak ehhez a sűrűn lakott városi terek által ajánlott lehetőségek? Miért terjeszkednek a városok és bizonyos térségekben pedig miért csökken a népesség? Mi a jó a városi nyomornegyedekben és milyen tényezők adják a felhőkarcolók nagyszerűséget?

Edward Glaeser A városok diadala című kötete ilyen és ehhez hasonló kérdésekben nyújt szórakoztató, ugyanakkor tudományosan megalapozott eszmefuttatásokat.

Edward Glaeser a Harvard Egyetem közgazdász professzora, valamint a Harvard Egyetem állami és helyi kormányzást kutató Taubman Központjának, továbbá a Nagy-Boston Rappaport Intézetének (Rappaport Institute for Greater Boston) igazgató tisztségét betöltő vezetője.

A város diadala című kötet, valamint a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) korábban megjelent kiadványai megvásárolhatók a PABooks könyvesboltjában, a Bölcs Várban, valamint  webáruházában, a www.pallasathenekiado.hu oldalon.

A kiadó kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is. Facebook-oldalán (www.facebook.com/PallasAtheneKiado) és podcastcsatornáján (elérhető a Spotify- és az iTunes-platformokon) az érdeklődők további hasznos, érdekes információkat találhatnak a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.

A dalai láma egyetlen igazán hiteles önéletrajza

A Cartaphilus Könyvkiadó gondozásában megjelent a dalai láma egyetlen igazán hiteles önéletrajza.

“Ha teheted, szolgálj más embereket, más érző lényeket. Ha nem, legalább attól tartózkodj, hogy kárt okozz nekik. Azt hiszem, ez tekinthető egész filozófiám alapjának.” (Tendzin Gyaco)

Tendzin Gyaco, a tizennegyedik dalai láma 1950 óta a tibeti régió legfőbb spirituális vezetője. A különösen karizmatikus egyéniséggel rendelkező férfi volt az első a dalai lámák sorában, aki Nyugatra utazott, ahol a buddhista tanításokat hirdeti, és hangsúlyozza az etika és az egyetemes felelősségtudat, valamint a vallások közötti párbeszéd fontosságát, amiért 1989-ben Nobel-békedíjjal jutalmazták.

Számos könyv született már a vezető életéről, azonban egy sem adja át olyan hitelesen ezt a kivételes élettörténetet, mint Alexander Norman elismert Tibet-szakértő könyve, aki 30 év ismeretség és közeli munkakapcsolat után azon kevesek közé tartozik, akik igazán jól ismerhetik a spirituális vezető munkásságát és a pozíció mögött rejtőző embert.

A szerző rámutat arra, hogy bár a dalai láma számára mindig is kényelmetlen volt politikai szerepvállalása, valójában nagyon tapasztalt és ravasz játékos, aki egész életében sikeresen manőverezett az átható erőszak, a buddhizmust megosztó ellentétek és a nagyhatalmi játszmák között. Politikai szerepénél is meglepőbb azonban mágiában, látomásokban és próféciákban gyökerező spirituális gyakorlata – amelynek részleteit ebben a könyvben ismerhetjük meg elsőként.

A dalai láma megvásárolható kiadónk honlapján.


Forrás: Alexandra Könyvesház Kft.

Az Udvarias Tömeggyilkos zenekar a leghangosabb magyar heavy metal banda

Az Udvaris Tömeggyilkos zenekar frontemberével, a gitártörő, zeneszerző és szövegíró Hörcher Lászlóval beszélgetek. Legutóbbi koncertjükről kérdeztem, hol zajlott és mekkorra sikerrel.

H.L.: Az Udvaris Tömeggyilkos zenekar legutóbbi koncertje volt minden egyik leghangosabb és legkeményebb gitártörő heavy metal bulija az S8 objektumban a RED teremben… 

Elsöprő sikerű volt ez a gitártörő élő buli és olyan brutálisan hangosan játszott a banda, hogy a koncert után a rajongók egy része hallás károsodásra panaszkodott… 

A banda szándékosan állitotta fel a magyar hangerő rekordot mert a hangmérnök kollegát direkt megkértem arra, hogy az összes hangszer hangererő potmérerét tekerje a maximumra a keverő pulton és emiatt a banda akkorát szólt, hogy a rajongókba bele is fagyott a zene…

És a banda nem ismert kegyelmet, mert megszakitás nélkül, kizárólag gyors és maximálisan agressziv saját himnuszt játszott.

Rajtad kívül kikből tevődik össze az Udvaris Tömeggyilkos zenekar?

H.L.: A  banda összes saját nótájának a zenéjét és szövegét jómagom irom. Rutinos és felkészült profi zenészekkel vagyok körül bástyázva.

Ezen a végtelenül hangos gitártörő bulin debütált a rajongók előtt a banda új dobosa Kreutz László személyében aki nemcsak az ország egyik legjobb dobosa, de még Nagy FERÓ mesterrel is dolgozott. És Kreutz Laci kiméletlen tempóban, pofátlanul gyors és agressziv és brilliáns módon dobolta végig a built.

A banda szólógitárosa Bozzy Osbourne gitárművész szintén egy rutinos, felkészült és atom profi gitáros, több évtizedes rutinnal a háta mögött és bizony Bozzy mester gyakorlatilag Tony Iommi magyar helytartója aki tonna számra varrja a rajongók nyakába a gyilkosabbnál gyilkosabb heavy metal riffeket és ezen a bulin is a Bozzy torzitott gitárja olyan ridegen és szögletesen, hogy még egy kalasnyikov géppuska is zarvarba jönne.

A banda basszus gitárosa a Gegen mester, aki egy igazi punk metal rocker és elvből a banda bulijait hátat forditva játssza végig.

Jómagam vagyok a banda góréja és kivétel nélkül az összes Udvarias Tömeggyilkos himnusz zenéjét és szövegét jómagam írom. Amikor zenét komponálok azonnal le is kottázom, nehogy elfelejtsem a cuccot. Amúgy baromira élvezem azt, amikor a rajongók skandálják a szerzeményeimet a banda bulijain.

A gitártörés elmaradhatatlan az Udvarias Tömeggyilkos koncertjein. Mi a zenei koncepciótok?

H.L.: Az Udvarias Tömeggyilkos zenei koncepciója a kategórikus metal riff géppuskázásra épül és a banda elvből szarrá géppuskázza minden nótáját és több heavy metal riffet zúditott a világra mint a hazai metal szakma 30 év alatt együttvéve.

És nem maradt el a gitártörés sem ezen a bulin sem, mert a banda kategórikus védjegye a gitár törés. A banda elvből minden koncertjén gitárt tör, a csapat védjegye is a gitártörés!

Visszatérve erre a banda legutóbbi gitártörő bulijára ez a koncert maga volt a heavy metal atom halál, ami olyan hangos, brutális, szögletes, és hideg volt, hogy még a Déli sark ridegítása is ipari tanuló.

Íme egy videó erről a legendásan hangos, gitártörő buliról: https://www.youtube.com/watch?v=4t7yU2WrTUY

Szerző: Koroknay Klára / Magister Press

A ZENEMOLY


Beszélgetésünk Deák Gáborral egy sajtótájékoztatón indult útjára, a Városligeti Műjégpályán, ahol megemlítette részvételét az épület ornamentikájának restaurálásában. Kíváncsivá tett és faggatni kezdtem.

Édesapámmal volt egy közös vállalkozásunk, összebútoroztunk az épületszobrászatban, számos megsérült vagy elpusztult ornamentikájú budapesti és vidéki épület külső és belső megjelenését igyekeztünk a lehető leghűségesebben helyreállítani. Az épületszobrászaton kívül készítettünk színpadi kellékeket, kerámiagyártáshoz szükséges öntő- és présformákat iparművészek megrendelésére.

Vargabetűs, csapodár az életutam. A gimnáziumban matematika-fizika tagozatra jártam. Pár év múlva a Kisképzőben tanultam szelídíteni az anyagot. Az egyetem újabb csavar volt, nem volt semmi köze a művészetekhez. Újabb, picit az múltba kanyarodó hurok volt, amikor édesapámmal, aki építészmérnök volt, összebútoroztunk az épületszobrászatba. Amikor édesapám meghalt – szándékom szerint végleg – szerettem volna abbahagyni az épületszobrászatot. azonban olykor-olykor rákényszerültem kicsomagolni a szerszámaim.

Hat vagy hét év telt el az utolsó manuális „vendégjátékom” óta, erre a múlt héten láttam egy templomkapu fényképét a facebookon, melyet egy erdélyi kollégámmal közösen készítettünk. Pár éve részt vettem egy sajtókiránduláson, mely érintette a Grassalkovich- kastélyt Hatvanban. Ott is találkoztam a kéznyomommal. Itt a Városligeti Műjégpályán, ahol ez a beszélgetés kezdődött, szintén részt vettem az hajdani pompa helyreállításában. Jó érzés úgy járni az országban és Budapesten, hogy több helyszínen személyesen kísért a múlt. 

Hogyan lopódzott be a zene az életedbe?

Nem tudom, egyszerűen mellém szegődött. A hatvanas évek vége, hetvenes évek első fele – eszmélésem kora – köznapi szóhasználatban matériás korszaknak nevezhető, papír-, vinyl-, vasoxid-, celluloid-, színház-, múzeum-, koncertterem-korszaknak. Első hanglemezem a Qualiton Kiadó gondozásában megjelent A négy évszak volt a Budapest Symphony Orchestra előadásában, Lamberto Gardelli vezényletével. Ugyanazon a karácsonyon hozta a Jézuska, amikor a Syrius együttes Az ördög álarcosbálja felvételét. Mind a két lemeznek saját egyénisége volt, különböztek a rögzített muzsikában, a borítók textúrájában, illatában, hangulatában. Más illata volt a frissen nyomott könyvnek, mint a régi, családi örökségnek. Észbontó volt a hordozók ingergazdagsága. Az – egyébként csodálatos – digitália anyagtalan bugyraiból előcsalogatott melódiák, szavak, mondatok, színek, formák híján könyveket, albumokat lapozgattam, lemezről vagy magnetofonkazettáról hallgattam zenét, moziba, színházba, hangversenyre jártam. Ugyanakkor említett évek nehéz sorsot szántak alkotóknak és alkotásoknak egyaránt, a cenzúra, a három T kora is volt. A tiltások, korlátozások legkevésbé a zene, a zene élvezete ellen bizonyultak hatékonynak. Hatalomtechnikai szempontból sokszor előnyösebb volt tűrni, mint tiltani. Syriusra, Radicsra, Minire jártam, a muzsika élvezetén ez kívül egyfajta lázadás, demonstráció is volt. Legalábbis annak tűnt, valójában nem volt jelentősége, igazából ez már nem érdekelt senkit. Csak úgy éreztük. 

Ami fontosabb, hogy automatikusan beszippantott koncertek hangulata, hordozható kazettásmagnókkal felvételeket csináltam, egymásnak kölcsönöztük a lemezeket. Nem volt túl bonyolult külföldi felvételekhez jutni, nepperek sora árult a Múzeum körúton az egykori lemezantikvárium mellett. Egyszer csak megjelentek az indiai lemezek, működtek a polish jazz sorozat, lengyel, csehszlovák, stb.  kultúra boltjai. Ezek voltak a fő beszerzési források. Beiratkoztam az Indiai Köztársaság Nagykövetségén működő könyvtárba, lemezeket kölcsönöztem, szalagra másoltam. 

Így indult.

Hogyan folytatódott, hogyan kezdted el a lemezeket gyűjteni? Mi volt az első lemez, aminél úgy érezted, hogy gyűjtő leszel?

A szó eredeti értelmében nem vagyok gyűjtő, és nem is tartom magam annak. Ha visszagondolok a hetvenes évekre, a fizetésemből legfeljebb három-négy nyugati hanglemezt tudtam volna megvenni, jellemzően szalagon hallgattam amerikai vagy nyugateurópai jazzfelvételeket. A Mahavishnu Orchestra lemezeit így is megvettem. A hazai kiadások közül – ezek megfizethetők voltak – leginkább a klasszikus zene érdekelt. Jazzt alig adtak ki. A hanghordozóim száma lassan gyarapodott, a jelenlegi szintet majd ötven év alatt értem el. Hangsúlyozom nem gyűjteménynek tekintem. Azokat a művek, melyek megfognak, megtalálják az utat a polcaimra, nem csak zenében, irodalomban, művészeti albumban is. Szeretem, ha időbeli korlát nélkül rendelkezésemre állnak.

Ami „gyűjteménynek” tekinthető, az pl. Vivalditól A négy évszak. különböző hanghordozókon kb. 200 különböző előadásban gyönyörködhetek benne. Egy jazz standard annyi arcú, ahányan és ahányszor előadták, és ez igaz a klasszikus zenére is. Nem ilyen számban, de más szerzők – Mozart, Beethoven, Rodrigo, Saint-Saëns, stb. – műveivel is. Először A négy évszak sokszorozódott. Említettem, hogy egy karácsony alkalmával az első lemezem Vivaldi örökbecsű darabja volt. Hallottam egy felvételt, ahol a szólóhegedűt James Galway fuvolajátéka helyettesítette. Hosszú évekig voltam sikertelen. Münchenben találkoztunk. Számtalan vezérhegedű változat mellett több fuvolás, trombitás, orgonás és egyéb változatot ismerek.

Mozart, Beethoven, Saint-Saëns, Gabriel Fauré és még néhányan szintén több előadásban-előadótól szerepelnek zenetáramban.

Rodrigotól a Concierto de Aranjuez ugyancsak szintén nagyszámú felfogásban szólal meg. Miles Davis óta jelen van jazz megfogalmazásokban is. Nem lehet betelni velük.

Szerző: Koroknay Klára / Magister Press