• Könyvek,  Kultúra

    Koroknay Klári: Szubkulti novellák

    A PROGRAMFÜGGŐK EGYIKE: LILI MÁLNA Egyszer a belvárosban volt és úgy érezte, hogy kivételesen nem bulira volna szüksége, hanem inkább csak netezne. Az Október 6. utcába vette az irányt, a CEU egyik számítógéptermébe. Útja a Moni’s Diamond mellett vezetett el, aminek közelében komoly nyüzsgést érzékelt. Kint is és bent is elegáns, fekete-fehérbe öltözött urakat és hölgyeket látott, márkás autókat és a mindezt őrző, figyelő szemeket, biztonsági embereket. Izgalom lett rajta úrrá, elvégre programfüggő volt, érezte magába a lüktetést, neki ide be kell mennie! Na és, hogyan? Utcai öltözékben volt, sötét barna velúrkabátban, piros sállal, fekete hátitáskával, így kirívó lett volna még az is, ha csak egy pillanatra megáll ott. Véletlenül sem akarta, hogy felfigyeljenek rá, úgy tett, mint…

  • Könyvek,  Kultúra

    Koroknai Klári: Egy budapesti szubkultúra

    MERCI, AKI VÉLETLENÜL KERÜLT A PROGRAMISTÁK KÖZÉ – Kivezetem a Mercikét, mert rossz karszalag van rajta! – Jól van, TESSÉK! Vezessél ki! Egy vasmarok fogta meg a nő karját, egy fekete ruhás, nagy testű, „golyófejű” biztonsági őr kezdte el kifelé vezetni, ebből a fogásból sosem tudott volna Merci szabadulni. Mégsem félt, még csak meg sem szeppent, sőt még tetszett is neki, nevetgélve vonult. A „golyófejű” biztonsági őr pedig kifejezetten félelmetes külsejű és szemmel láthatóan erős volt, akinek még a szeme se rebbent, zordan vezette Mercit. Annak ez érdekes volt egy darabig, aztán megunta, és csak annyit mondott: Jól van, hagyjál már Macesz! Macesz abban a pillanatban elengedte a nőt, egymásra…

    Koroknai Klári: Egy budapesti szubkultúra bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • Interjúk

    A ZENEMOLY

    Beszélgetésünk Deák Gáborral egy sajtótájékoztatón indult útjára, a Városligeti Műjégpályán, ahol megemlítette részvételét az épület ornamentikájának restaurálásában. Kíváncsivá tett és faggatni kezdtem. Édesapámmal volt egy közös vállalkozásunk, összebútoroztunk az épületszobrászatban, számos megsérült vagy elpusztult ornamentikájú budapesti és vidéki épület külső és belső megjelenését igyekeztünk a lehető leghűségesebben helyreállítani. Az épületszobrászaton kívül készítettünk színpadi kellékeket, kerámiagyártáshoz szükséges öntő- és présformákat iparművészek megrendelésére. Vargabetűs, csapodár az életutam. A gimnáziumban matematika-fizika tagozatra jártam. Pár év múlva a Kisképzőben tanultam szelídíteni az anyagot. Az egyetem újabb csavar volt, nem volt semmi köze a művészetekhez. Újabb, picit az múltba kanyarodó hurok volt, amikor édesapámmal, aki építészmérnök volt, összebútoroztunk az épületszobrászatba. Amikor édesapám meghalt – szándékom szerint…

  • Interjúk

    MAKETT KÉSZÍTÉS – A MAGAS SZINTRE EMELT HOBBI

    WOLF GÉZA újságíró, jelenleg film- és színikritikákkal foglalkozik a Filmhome-nál. Egyenesági leszármazottja Rejtő Jenőnek, a zseniális ponyvaregény írónak. A kisautók végigkísérték az életét, elmondható róla, hogy a makett és modell készítés nagymestere lett. – Rejtő Jenő, a zseniális ponyvaregény író egyenesági leszármazottja vagy. Milyen emlékek élnek a családotokban Rejtő Jenőről? Mi az a személyes emlék ami számotokra meghatározó? W.G.: Nagymamám mesélte, hogy összejártak. Ez tehát a családi legendárium része volt de sosem tulajdonítottam neki különösebb figyelmet. Mígnem Thuróczy Gergely barátom noszogatására, aki vérmes Rejtő-kutató, bele nem ástam magam a családfa-kutatásba. Rejtő édesanyja, Wolf Ilona 1879. március 16-án született Budapesten, az ő apja Wolf Vilmos napszámos (Rejtő anyai nagyapja), anyja Glaser Paulina (Rejtő anyai nagyanyja). A szülők 1901. május 5-én…